Bauweise in der Tiefebene
GYÖRFFY, I.: „A Nagykunság és környékének népies építkezése“ [Die volkstümliche Bauweise in Großkumanien und Umgebung]. Néprajzi Értesítő (1908, 1909). – DEÁK, G.: „Az ungvármegyei ,Tiszahát‘ népi építkezése és művészete“ [Die Volksbauweise und Volkskunst von Tiszahát im Komitat Ungvár]. Néprajzi Értesítő (1910). – GYÖRFFY, I.: „A nagykun tanya“ [Der großkumanische Einödhof]. Néprajzi Értesítő (1910). – BANNER, J.: „A békési magyarság népi építkezése“ [Die volkstümliche Bauweise der Ungarn von Békés]. Néprajzi Értesítő (1911). – ECSEDI, I.: „A debreceni népi építkezés“ [Die volkstümliche Bauweise von Debrecen]. Néprajzi Értesítő (1912). – GYÖRFFY, L: „Dél-Bihar falvai és építkezése“ [Dörfer und Bauweise von Süd-Bihar]. Néprajzi Értesítő (1915). – CS. SEBESTYÉN, K.: „A Szeged-vidéki parasztház és az alföldi magyar háztípus“ [Das Bauernhaus der Szegediner Gegend und der ungarische {G-776.} Haustyp der Tiefebene]. Népünk és Nyelvünk (1933). – NYÁRÁDY, M.: „A Nyírség nemesházai“ [Häuser des Adels in der Nyírség]. Néprajzi Értesítő (1935). – SZŰCS, S.: „A sárréti nádház és élete“ [Das Schilfrohrhaus im Sárrét und sein Leben]. Néprajzi Értesítő (1943). – VARGHA, L.: A tilalmasi tanyák építkezése [Die Bauweise der Einödhöfe von Tilalmas]. Budapest 1940. – BALOGH, I.: „Adatok az alföldi magyar ház tüzelőhelyéhez“ [Angaben zur Kenntnis der Feuerungsstelle des ungarischen Hauses im Alföld]. Ethnographia (1947). – Kiss, L.: „A boglyakemence és élete Hódmezővásárhelyen“ [Der Bauernofen und das Leben um den Ofen in Hódmezővásárhely]. Ethnographia (1953). – KURUCZ, A.: „A népi építkezés emlékei a konyári szőlőkben“ [Die Überreste des bäuerlichen Bauwesens in den Weingärten von Konyár]. Műveltség és Hagyomány (1961). – DANKÓ, I.: „Házformák Hajdúnánáson“ [Morphologie des Hajdúnánáser Hauses in kurzen Umrissen]. Ethnographia (1964). – GYÖRFFY, L.: „Nagykunsági házoromdíszek“ [Hausgiebelschmuck in Großkumanien]. Ethnographia (1967). – SZABÓ, L.: „Mereglyés építkezés Szabolcs megye keleti részén“ [Der Bau eines Hauses mit „Mereglye“-Wand in Oros, Ungarn, Kom. Szabolcs]. Ethnographia (1968). – FILEP, A.: „A kisalföldi lakóház helye népi építkezésünk rendszerében“ [Die Bäuernhäuser in der kleinen Ungarischen Tiefebene und ihre Einordnung im System der ungarischen Volksbaukunst]. Ethnographia (1970). – BARNA, G.: „Kerekólak a Hármas-Körös mentén“ [Rundställe den Fluß Körös entlang]. Ethnographia (1971) – DÁM, L.: A hajdúböszörményi szőlők népi építkezése [Volkstümliche Bauten in den Weingärten bei Hajdúböszörmény]. Debrecen 1972. – TÓTH, F.: „A makói városi parasztház telke“ [Der Hof des städtischen Bauernhauses in Makó). Ethnographia (1974). – VAJKAI, A.: „Tótkomlós népi építkezése“ [Die Volksbauweise in Tótkomlós]. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei (1974). – ZÓLYOMI, J.: „Nógrád megye népi építkezése a levéltári források alapján 1700–1850“ [Die Volksarchitektur des Komitats Nógrád aufgrund der archivalischen Quellen 1700–1850]. Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei (1974). – BENCSIK, J.: „Adatok a népi építkezés ismeretéhez a Közép-Tisza vidékéről. Tiszacsege, Ároktő“ [Angaben zur Kenntnis des Volksbaus an der mittleren Theiß. Tiszacsege, Ároktő]. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve (1974 [1975]). – GILYÉN, N.–MENDELE, F.–TóTH, J.: A Felső-Tiszavidék népi építészete [Volksarchitektur der Oberen Theiß-Gegend]. Budapest 1975. – DÁM, L.: „A Nagysárrét népi építészete“ [Volksarchitektur des Großsárrét]. Műveltség és Hagyomány (1975). – PALÁSTI, P.: Csongrádi házak oromdíszei [Giebelverzierung an den Häusern im Komitat Csongrád]. Szeged 1977.