Die Feldwirtschaft
BÁTKY, ZS.: „Aratósarlók a Néprajzi Múzeumban“ [Sicheln des Ethnographischen Museums]. Néprajzi Értesítő (1926). – GYÖRFFI, I.: „A takarás és nyomtatás az Alföldön“ [Das Einsammeln und Treten in der ungarischen Tiefebene]. Néprajzi Értesítő (1928). – Kiss, L.: Földmívelés a Rétközön [Ackerbau im Rétköz]. Debrecen 1929. – NYÁRÁDI, M.: „Az őszi rozs termelése Ramocsaházán“ [Bau des Herbstroggens in Ramocsaháza]. Néprajzi Értesítő (1930). – GUNDA, B.: „Népi mezőgazdálkodás a Boldva {G-778.} völgyében“ [Volkswirtschaft im Boldvatal]. Néprajzi Értesítő (1937). – K. KOVÁCS, L.: „A Néprajzi Múzeum magyar ekéi“ [Die ungarischen Pflüge des Ethnographischen Museums zu Budapest]. Néprajzi Értesítő (1937). – K. KOVÁCS, L.: „Ackergeräte in Ungarn.“ Ungarische Jahrbücher 1938. – BALASSA, I.: A debreceni civis földművelésének munkamenete és műszókincse [Arbeitslauf und Fachwortschatz des Ackerbaus der Debrecener Ackerbürger]. Debrecen 1940. – GYÖRFFY, I.: „Földművelés“ [Ackerbau]. In: A Magyarság Néprajza. 2. Aufl. II. Budapest 1941. – IMRE, S.: A felsőőri földművelés [Der Ackerbau von Felsőőr]. Debrecen 1941. – SÁNDOR, G.: A hóstátiak szénavontatása [Heuschleppen der Einwohner von Hóstát (Klausenburg)]. Kolozsvár 1944. – KÓS, K.: „Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának faekéi“ [Holzpflüge der Ethnographischen Sammlung des Siebenbürgischen Nationalmuseums]. Erdélyi Múzeum (1947). – K. KOVÁCS, L.: A magyar földművelő gazdálkodás kutatása [Die Erforschung der ungarischen Bodenbewirtschaftung]. Budapest 1948. – BALASSA, I.: ;,A Néprajzi Múzeum favillagyűjteménye“ [Die Holzgabelsammlung des Ethnographischen Museums]. Ethnographia (1949). – K. KOVÁCS, L.: „Die ungarischen Dreschflegel und Dreschmethoden.“ Acta Ethnographica (1950). – LÁSZLÓ, Gr.: „Székely faeke a XV. századból“ [Ein Szekler Holzpflug aus dem 15. Jahrhundert]. Ethnographia (1951). – BALOGH, I.: „Határhasználat Hajdúböszörményben a XVIII. században“ [Flurbenutzung in Hajdúböszörmény im XVIII. Jahrhundert]. Ethnographia (1954). – BELÉNYESY, M.: „A földművelés fejlődésének alapvető kérdései a XIV. században“ [Die grundlegenden Fragen der Entwicklung der Landwirtschaft im XIV. Jahrhundert]. Ethnographia (1954, 1955). – BALASSA, I.:„Adatok a Békés és Csongrád megyei részes munka és ledolgozás kérdéséhez (1850–1944)“ [Angaben zur Landwirtschaftlichen Arbeitsorganisation in den Komitaten Békés und Csongrád (1850–1944)]. Ethnographia (1955). – NYÁRÁDY, M.: „A tengeri népi termelése Ramocsaházán“ [Bäuerlicher Maisbau in Ramocsaháza]. Néprajzi Értesítő (1955). – BALASSA, I.: „A kévébe kötött szálasgabona összerakása és számolása“ [Das Zusammenlegen und die Berechnung des in Garben gebundenen Halmgetreides in Ungarn]. Ethnographia (1956). – BOROSS, M.: „A nagybudapesti és pestkörnyéki paradicsomkultúra gazdasági és néprajzi vizsgálata“ [Wirtschaftliche und ethnographische Untersuchung der Tomatenkultur von Groß-Budapest und seiner Umgebung]. Néprajzi Értesítő (1956). – BOROSS, M.: „A csányi dinnyetermesztés eszközei“ [Die Geräte des Melonenbaus in Csány]. Néprajzi Értesítő (1957). – PENYIGEY, D.: A dohány elterjedése, hazai termesztésének kialakulása [Die Verbreitung des Tabaks und die Entwicklung des Tabakanbaus in Ungarn]. Budapest 1957. – NAGY, GY.: Adatok Doboz gabonatermesztéséhez [Angaben zum Getreideanbau in Doboz]. Gyula 1959. – BALASSA, L.: A magyar kukorica. Néprajzi tanulmány [Der ungarische Mais. Ethnographische Studie]. Budapest 1960. – BÁLINT, S.: A szegedi paprika [Szegeder Paprika]. Budapest 1962. – TAKÁCS, L.: A dohánytermesztés Magyarországon [Der Tabakanbau in Ungarn]. Budapest 1962. – ANDRÁSFALVY, B.: Duna menti gyümölcskertek [Obstgärten entlang der Donau]. Pécs 1963. – BOROSS, M.: „A kecskeméti homoki zöldségtermelés“ [Gemüseanbau auf dem Sandboden von Kecskemét]. Ethnographia (1963). – HOFFMANN, T.: A gabonaneműek nyomtatása a magyar parasztok gazdálkodásában [Das Austreten der Getreidesorten in der Wirtschaft des ungarischen Bauern]. Budapest 1963. – NAGY, GY.: Hagyományos földművelés a Vásárhelyi-pusztán [Der hergebrachte Ackerbau auf der Pußta von Vásárhely]. Budapest 1963. – BALASSA, I.: Földművelés a Hegyközben [Ackerbau im Hegyköz]. Budapest 1964. – PAIS, S.: „A becsvölgyi gazdálkodás“ [Wirtschaftsführung in Becsvölgy]. Néprajzi Közlemények (1964). – IKVAI, N.: „Földművelés a Zemplén-hegység középső részén“ [Landwirtschaft im Zempléner Gebirge]. Műveltség és Hagyomány (1967). – TAKÁCS, L.: „Kaszasarlók Magyarországon“ [Sensensicheln in Ungarn]. Ethnographia (1967). – BOROSS, M.: „A makói hagymatermesztés eszközanyaga“ [Geräte des Zwiebelbaus in Makó]. Néprajzi Értesítő (1968). – KÓSA, L.: „A délsomogyi burgonyatermelés“ [Die Kartoffelproduktion ím südlichen Somogy] Ethnographia (1968). – KÓSA, L.: „A magyar burgonyakultúra történetének és néprajzának kutatása“ [Die Untersuchung der Geschichte und Ethnographie der ungarischen Kartoffelkultur]. Népi kultúra – Népi társadalom (1968). – TAKÁCS, L.: „Kaszaszerű vágóeszközeink történetéhez“ [Zur Geschichte unserer sensenartigen Schneidegeräte]. Néprajzi Értesítő (1968, 1969). – SELMECZI KOVÁCS, A.: „Adatok a nyomtatómunka termelékenységéhez Észak-Magyarország középső területéről“ [Angaben zur Produktivität der Drescharbeiten im mittleren Teil Nordungarns]. Agrártörténeti Szemle {G-779.} (1971). – BALASSA, I.: „Fejezetek az eke és a szántás Balaton környéki történetéhez“ [Abschnitte aus der Geschichte des Pfluges und des Pflügens in der Balaton-Gegend]. A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei (1972). – BOROSS, M.: „Bolgár és bolgár rendszerű kertészek Magyarországon 1870–1945“ [Bulgarische Gärtnereien und Gärtnereien von bulgarischem System in Ungarn (1870–1945)] Ethnographia (1973). – FÉL, E.–HOFER, T: Bäuerliche Denkweise in Wirtschaft und Haushalt. Göttingen 1972. – ANDRÁSFALVY, B.: Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és-Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig [Die volkstümliche Landwirtschaft an den Überschwemmungsgebieten der Donau in den Komitaten Tolna und Baranya, bis zur Beendung des Hochwasserschutzes]. Szekszárd 1975. – NAGY, GY.: Parasztélet a Vásárhelyi-pusztán [Bauernleben in der „Vásárhelyi-Puszta“]. Békéscsaba 1975. – SELMECZI KOVÁCS, A.: „Akklimatisation und Verbreitung der Sonnenblume in Europa.“ Acta Ethnographica (1975). – BENCSIK, J.: „Gazdálkodás a Kecskés pusztán Kisújszállás külső legelőjén“ [Die Wirtschaft auf Kecskéspuszta, auf der äußeren Weide der Stadt Kisújszállás]. A Hajdúsági Múzeum Évkönyve (1975). – VARGA, GY.: „Hajdúszoboszló agrártörténete“ [Die Agrargeschichte von Hajdúszoboszló]. In: Hajdúszoboszló monográfiája [Monographie der Stadt Hajdúszoboszló]. Hajdúszoboszló 1975. – TAKÁCS, L.: Egy irtásfalu földművelése [Die Landwirtschaft eines Rodungsdorfes]. Budapest 1976. – GUNST, P.–HOFFMANN, T.: A magyar mezőgazdaság a XIX-XX. században (1848–1949) [Die ungarische Landwirtschaft im 19.–20. Jahrhundert (1848–1949)]. Budapest 1976. – TAKÁCS, L.: „Foglaló jelek és foglalási módok a hazai irtásföldeken“ [Feldabgrenzungsmethoden und Zeichen im Fall der Rodungen in Ungarn]. Ethnographia (1976). – KNÉZY, J.: Csököly népének gazdálkodása és táplálkozása (XVIII–XX. sz.) [Wirtschaft und Nahrungswesen des Volkes von Csököly (XVIII.–XX. Jh.)]. Kaposvár 1977.