Die Fischerei
HERMAN, O. A magyar halászat könyve [Das Buch der ungarischen Fischerei]. I–II. Budapest 1887. – MUNKÁCSI, B.: „A magyar népies halászat műnyelve“ [Die Fachsprache der ungarischen volkstümlichen Fischerei]. Ethnographia (1893). – JANKÓ, J.: A magyar halászat eredete [Herkunft der magyarischen Fischerei]. Budapest–Leipzig 1900. – SZTRIPSZKY, H.: „Adatok Erdély őshalászatához“ [Angaben über die Urfischerei in Siebenbürgen]. Néprajzi Értesítő (1903). – SZTRIPSZKY, H.: „A Feketeügy halászatához“ [Zur Fischerei des Feketeügy]. Néprajzi Értesítő (1903). – KOVÁCH, A.: ,,Sárköz régi halászatához“ [Zur alten Fischerei im Sárköz]. Néprajzi Értesítő (1904). – SZABÓ, K.: „Ősi halászat nyomai Kecskemét környékén“ [Spuren der Urfischerei in der Gegend von Kecskemét]. Ethnographia (1918). – BANNER, J.: A szegedi halászbárka [Die Fischerbarke von Szeged]. Szeged 1926. – GÖNYEY, S.: „Adatok a Bodrog halászatához“ [Beiträge zur Fischerei des Bodrog]. Néprajzi Értesítő (1926). – OROSZ, E.: „Szigonyos halászat Vajdaszentiványon“ [Der Fischfang mit Speeren in Siebenbürgen]. Néprajzi Értesítő (1929). – M. KISS, L.: „A Sajó népi halászata“ [Die volkstümliche Fischerei an der Sajó, Komitat Borsod]. Néprajzi Értesítő (1931). – VISKI, K.: „Tihany őshalászata“ [Urfischerei in Tihany (Balaton-See)]. Néprajzi Értesítő (1932). – ALAPI, GY.: A csallóközi halászat története [Geschichte der Fischerei auf der Schüttinsel]. Komárom 1933. – GYÖRFFY, L: „Az ipolymenti halászat“ [Fischerei an der Ipoly (Kom. Hont)]. Néprajzi Értesítő (1933). – ECSEDI, I.: Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken [Bäuerliche Fischerei in der mittleren Theiß und in den kleinen Gewässern jenseits der Theiß]. Debrecen 1934. – GÖNYEY, S.: „A Néprajzi Múzeum szigonygyűjteménye“ [Die Fischgabelsammlung des Ethnographischen Museums in Budapest]. Néprajzi Értesítő (1937). – SZABÓ, K.: „A Kecskeméti Múzeum halászati gyűjteménye“ [Die Fischereisammlung des Kecskeméter Museums]. Néprajzi Értesítő (1937). – GUNDA, B.: „A magyarországi halászó hurkok eredete“ [Herkunft {G-782.} der ungarländischen Fischschlingen]. Néprajzi Értesítő (1938). – NYÁRÁDY, M.: „A Rétköz régi halászata“ [Die alte Fischerei des Rétköz]. Ethnographia (1938). – DEGRÉ, A.: Magyar halászati jog a középkorban [Ungarisches Fischereirecht im Mittelalter]. Budapest 1939. – ROSKA, M.: „Az erdélyi halastavak őskori vonatkozásai“ [Die vorgeschichtlichen Beziehungen der siebenbürgischen Seen]. Néprajzi Értesítő (1939). – GUNDA, B.: A magyar gyűjtögető és zsákmányoló gazdálkodás kutatása [Die Erforschung der ungarischen Sammel- und Beutewirtschaft]. Budapest 1948. – - DIÓSZEGI, V.: „A zsákos tapogató kialakulása a Velencei-tavon“ [Die Entstehung eines mit Sack versehenen Deckkorbes am Velenceer See]. Ethnographia (1950). – LUKÁCS, K.: „Tiszai hatás a balatoni halászatban“ [Der Einfluß der Theißgegend auf die Fischerei am Balaton]. Ethnographia (1951). – BELÉNYESY, M.: „A halászat a XIV. században“ [Fischfang im XIV. Jahrhundert]. Ethnographia (1953). – LUKÁCS, K.: „Adatok a Fertő és Rábaköz halászatának történetéhez“ [Beiträge zur Geschichte der Fischerei im Fertő-See (Neusiedlersee) und im Rábaköz]. Ethnographia (1953). – SOLYMOS, E.: „A borító halászszerszámok fejlődése Magyarországon“ [Entwicklung der Deckfischereigeräte in Ungarn]. Ethnographia (1957). – SOLYMOS, E.: Rekesztő halászat a Velencei-tavon [Staufischerei am Velencesee]. Székesfehérvár 1958. – BABUS, J.: „A lónyai vizek néprajza“ [Zur Volkskunde der Gewässer von Lónya (Kom. Bereg)]. Néprajzi Közlemények (1959). – BÁRDOSI, J.: „A magyar Fertő tapogató halászata“ [Die Stülpfischerei des ungarischen Fertő-Teiches]. Arrabona (1959). – SOLYMOS, E.: „Halászélet a Duna magyarországi szakaszain“ [Das Leben der Fischer am ungarischen Abschnitt der Donau]. Ethnographia (1959). – KHIN, A.: A Velencei-tó halászata [Fischerei am Velencesee]. Budapest 1960. – SOLYMOS, E.: Adatok a Fehér-Körös halászatához [Angaben über die Fischerei in der Weißen Körös]. Gyula 1960. – SOLYMOS, E. Dunai halászat a magyar Dunán [Donaufischerei im ungarischen Donauabschnitt]. Budapest 1965. – ANDRÁSFALVY, B.: „A paraszti halászati jog a Duna mentén Tolna és Baranya megyében“ [Fischereirecht der Bauern entlang der Donau in den Komitaten Tolna und Baranya]. Ethnographia (1970). – SOLYMOS, E.: „A termelési mód változásainak hatása a magyar népi halászatra“ [Einfluß der Veränderungen der Produktionsweise auf die Fischerei des ungarischen Volkes]. Ethnographia (1970). – FÁBIÁN, M.: „Halászat a bukovinai Andrásfalván“ [Fischfang in der Gemeinde Andrásfalva in Bukowina]. Ethnographia (1973). – SZILÁGYI, M.: „Tiszaverés“ [Eine Art der Koppelfischerei an der Theiß]. Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1973). – SOLYMOS, E.: „Typenkatalog der Fischereisammlung des Türr-István-Museums zu Baja.“ Cumania (1974). – SZILÁGYI, M.: „Halászati üzemformák a Tisza vidékén a XVIII–XIX. században“ [Fischereibetriebsformen in der Theißgegend im 18. und 19. Jahrhundert]. Ethnographia (1975). -Studien zur europäischen traditionellen Fischerei. Hrsg. SOLYMOS, E. Baja 1976.