Die Abrichtung der Zugtiere und die Verkehrsmittel
RÉTHEI, P. M.: „A kocsi eredete“ [Der Ursprung des Wagens]. Egyetemes Philológiai Közlöny (1897). – HERMAN, O.: Debreceni lófogatok [Debrecener Gespannwagen]. Budapest 1910. – ECSEDI, I.:„A debreceni fogatok“ [Die Debrecener Gespanne]. Néprajzi Értesítő (1911).- PETTKÓ-SZANDTNER,T.: A magyar kocsizás [Das ungarische Kutschieren]. Budapest 1931. – GUNDA, B.: „A magyar kétrúdú szekér eredete és a régi magyar ajonca szekér“ [Ursprung der ungarischen Wagen mit zwei Femerstangen und der alte ungarische Ajonca-Wagen]. Néprajzi Értesítő (1934). – TÁLASI, I.: „A járó és vonójószág betanítása a Kiskunságban“ [Die Einschulung der Pferde und Ochsen in Klein-Kumanien]. Néprajzi Értesítő (1935). – MÁRKUS, M.: „A nyíregyházi taliga“ [Nyíregyházer Karren]. Néprajzi Értesítő (1938). – SÁNDOR, G.: A kolozsvári Hóstát emberi erővel végzett teherhordási módjai és eszközei [Methoden und Mittel des Lastentragens mit menschlicher Kraft der Einwohner von Hóstát (Klausenburg)]. Kolozsvár 1942. – K. KOVÁCS, L.: A magyar népi közlekedés kutatása [Die Erforschung der Verkehrsmittel des ungarischen Volkes]. Budapest 1948. – BETKOWSKI, J.: „Adatok a szolnoki hajósok életéből“ [Angaben aus dem Leben der Schiffer von Szolnok]. Ethnographia (1954). – NAGY, B.: „Adatok a magyar teherhordó eszközök használatához és elterjedéséhez“ [Angaben zum Gebrauch und zur Verbreitung eines ungarischen Traggerätes]. Ethnographia (1954). – CSALOG, ZS.: „A kocsi és szekér Szentes vidékén“ [Der Wagen und das Fuhrwerk in der Umgebung von Szentes (Kom. Csongrád)]. Néprajzi Közlemények (1965). – CZEGLÉDY, J.: „Tutajozás a Maroson a múlt században“ [Floßfahrt auf der Mieresch in dem vorigen Jahrhundert]. Ethnographia (1969). – GRÁFIK, I.: „Szállítás és közlekedés Szentendre szigetén“ [Beförderung und Verkehr auf der Szentendre-Insel]. Néprajzi Közlemények (1971). – PALÁDI-KOVÁCS, A.: „A magyar parasztság kerekes járműveinek történeti és táji rendszerezéséhez“ [Zur historischen und regionalen Systematisierung der Wagen der ungarischen Bauernschaft]. Néprajzi Közlemények (1973). – PALÁDI-KOVÁCS, A.: „Néhány megjegyzés a magyar parasztság teherhordó eszközeiről“ [Einige Bemerkungen über die Traggeräte der ungarischen Bauern]. Ethnographia (1973). – P. MADAR, I.: „Szekérkészítés és használat a székelyföldi Atyhán és az alföldi Sárrétudvariban“ [Herstellung und Gebrauch des Wagens im Dorfe Atyha (Szeklerland) und Sárrétudvari (Große Ungarische Tiefebene)]. Néprajzi Közlemények (1973). – GRÁFIK I.: „Hajóvontatók“ [Die Treidler]. Néprajzi Értesítő (1975). – KUCZY, K.: Vízi élet, népi hajózós Foktőn [Das Leben auf dem Wasser, volkstümliche Schiffahrt in Foktő]. Kalocsa 1976. – TARR, L.: Karren, Kutsche, Karosse. Budapest 1976.