Brot und Kolatsche (Milchbrot)

Kiss, L.: „A kenyérsütés Hódmezővásárhelyen“ [Das Brotbacken in Hódmezővásárhely). Néprajzi Értesítő (1908). – GUNDA, B.: „A kenyérsütés Orosháza környékén“ [Brotbacken in der Umgebung von Orosháza]. Néprajzi Értesítő (1932). – VÉGH, J.: „Rozskenyérsütés Kiskunhalason“ [Das Roggenbrotbacken in Kiskunhalas, Kom. Pest]. Ethnographia (1940). – PERESZLÉNYI, M.: „Adatok a kenyérsütéshez Balaton környékéről“ [Beiträge zum Brotbacken der Plattenseegegend]. Néprajzi Értesítő (1941). – DÖMÖTÖR, S.: „Lakodalmi kalácsaink néprajzához“ [Zur Volkskunde der ungarischen Hochzeitskuchen]. Néprajzi Értesítő (1959). – KISBÁN, E.: „A gyümölcskenyér elterjedésének tanulságai“ [Bemerkungen zur Verbreitung des Früchtebrotes {G-786.} in Ungarn]. Ethnographia (1961). – BÁLINT, S.: „A kenyér és kalács a szegedi néphagyományban“ [Brot und Kolatsch in der Tradition des Volkes von Szeged]. Néprajz és Nyelvtudomány (1962). – DÖMÖTÖR, S.: „Lakodalmi kalácsok Vas megyében“ [Hochzeitskuchen im Komitat Vas]. Savaria (1965). – GUNDA, B.: „A sütőkövek és ősi kenyérfélék“ [Backsteine und uralte Brotsorten]. In: Ethnographica Carpatica. Budapest 1966. – KISBÁN, E.: „A kenyér a táplálkozási struktúrában“ [Das Brot in der Ernährungsstruktur]. Népi kultúra – Népi társadalom (1970). – SCHWALM, E.: „Kenyérsütés Hevesaranyoson és Egerbocson“ [Das Brotbacken in Hevesaranyos und Egerbocs]. Az Egri Múzeum Évkönyve (1975).