Die Lederverarbeitung

LÁZÁR, I.: „Bőrcserzés Nagyenyeden“ [Ledergerben in Nagyenyed]. Néprajzi Értesítő (1900). – FERENCZI, I.: „A tímármesterség Nyíregyházán“ [Das Gerberhandwerk in Nyíregyháza]. Néprajzi Értesítő (1927). – PETŐ, J.: A debreceni tímárok céh- és mesterségszavai [Die Zunft- und Handwerksworte der Debrecener Gerber]. Debrecen 1938. – BÁTKY, ZS.: „A bőrmunka“ [Die Lederarbeit]. In: A Magyarság Néprajza. I. 2. Aufl. Budapest 1941. – DOROGI, M.: „A juhbőr népi kikészítése a Hajdúságban és a Nagykunságban“ [Die Bearbeitung und Benutzung der Schaffelle bei den Heiducken und Kumanen (in Hajdúság und Nagykunság)]. Ethnographia (1956). – TAKÁTS, GY.: „A szömörce aratásról és a tobakról“ [Die Ernte des Gerbersumachs (Rhus cotinus) und die „Tobak“ Handwerker]. Ethnographia (1956). – GÁBORJÁN, A.: „A magyar módra való bőrkikészítés problematikája“ [Fragen der Lederzurichtung auf ungarische Art]. Néprajzi Értesítő (1962). – NAGY, L.: „A veszprémi tobakok. Egy bőrkészítő kismesterség és művelői a XVIII–XIX. században“ [Die Tobaker aus der Stadt Veszprém. Ein lederbereitendes Kleinhandwerk und die damit Beschäftigenden im 18. und 19. Jahrhundert]. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei (1971).