Die Bauernkeramik
HERMAN, O.: „Magyar bokály, magyar tál“ [Ungarischer Krug, ungarische Schüssel]. Vasárnapi Ujság (1887). – TÖMÖRKÉNY, I.: „Feliratos agyagedények“ [Tongefäße mit Inschrift]. Néprajzi Értesítő (1912). – KISS, L.: „A hódmezővásárhelyi tálasság“ [Das Schüßlerhandwerk in Hódmezővásárhely]. Néprajzi Értesítő (1915, 1916). – VISKI, K.: Tiszafüredi cserépedények [Tongefäße aus Tiszafüred]. Budapest 1932. – FÁBIÁN, GY.: A jáki gerencsérek [Die Töpfer von Ják]. Szombathely 1934. – BECZKÓY-R., Á.: „Adatok a gyöngyösi régi cserépedények kérdéséhez“ [Angaben zu den Fragen der Töpferei vom Ende des XIX. Jahrhunderts in Gyöngyös, Kom. Heves]. Néprajzi Értesítő (1937). – BECZKÓY-R., Á.: A mórágyi és gyüdi fazekasság [Die Volkskeramik in Mórágy und Gyüd]. Néprajzi Értesítő (1938). – VISKI, K.: „Cserépmunka“ [Töpferarbeiten]. In: A Magyarság Néprajza. II. 2. Aufl. Budapest 1941. – IFJ. KÓS, K.: „A züricvölgyi gerencsérség“ [Das Töpferhandwerk im Zürictal]. Dunántúli Szemle (1944). – DOMANOVSZKY, GY.: Mezőcsáti kerámia [Keramik aus Mezőcsát]. Budapest 1953. – KRESZ, M.: „Évszámos hódmezővásárhelyi cserépedények a Néprajzi Múzeumban“ [Datierte Tongefäße aus Hódmezővásárhely (Kom. Csongrád) im Ethnographischen Museum von Budapest]. Néprajzi Értesítő (1954). – ROMÁN, J.: Sárospataki kerámia [Keramik von Sárospatak]. Budapest 1955. – SOPRONI, O.: „Bizánci hatások a felsőtiszai kerámiában“ [Byzantinische Einflüsse in der Keramik des Gebietes der oberen Theiß]. Néprajzi Értesítő (1959). – SZABADFALVI, J.: „A magyar fekete kerámia és keleteurópai kapcsolatai“ [Die ungarische Schwarzkeramik und ihre osteuropäischen Zusammenhänge]. Műveltség és Hagyomány (1960). – SZABADFALVI, J.: „Die Ornamentik der ungarischen Schwarzkeramik.“ Acta Ethnographica (1960). – KRESZ, M.: „Magyar népi cserépedények kiállítása a Néprajzi Múzeumban“ [Ausstellung ungarischer Bauerntöpferei im Ethnographischen Museum Budapest]. Néprajzi Értesítő (1961). – KRESZ, M.: „Újonnan szerzett mezőcsáti cserépedények“ [Die Sammeltätigkeit {G-794.} des Ethnographischen Museums 1960. Keramik von Mezőcsát]. Néprajzi Értesítő (1961). – DANKÓ, I.: A gyulai fazekasság [Die Töpferei von Gyula]. Gyula 1963. – HEREPEI, J.: Az aradi és szegedi bokály [Der Krug („Bokály“) von Arad und Szeged]. Szeged 1963. – MOLNÁR, L.: Fazekasság [Töpferei]. Budapest 1963. – J. ISTVÁN, E.: „Sárközi népi cserépedények“ [Bauernkeramik aus Sárköz]. Néprajzi Értesítő (1964). – KRESZ, M.: „Maksa Mihály tálas“ [Töpfer Mihály Maksa]. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve (1964 [1965]). – BÉRES, A.: A nádudvari fekete kerámia [Die Schwarzkeramik von Nádudvar]. Debrecen 1965. – KÖRMENDI, G.: A tatai fazekasság története [Die Geschichte des Töpferhandwerks von Tata]. Tatabánya 1965. – NAGYBÁKAY, P.: „Veszprémi és Veszprém megyei cseh korsók“ [Böhmische Krüge von Stadt und Komitat Veszprém]. A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei (1965). – KNÉZY, J.: A hedrehelyi gölöncsérek [Die Töpfer von Hedrehely]. Kaposvár 1966. – KRESZ, M.: „Emberkorsók. Adatok az antropomorf korsók funkcióihoz“ [Menschenförmige Krüge. Angaben zu der Funktion der anthropomorphen Krüge]. Néprajzi Értesítő (1971). – KRESZ, M.: „A Nagykunság fazekassága“ [Die Töpferei Großkumaniens]. Jászkunság (1971). – BALOGH, Ö.: „A marosvásárhelyi fazekasmesterség“ [Die Töpferei von Marosvásárhely]. Ethnographia (1972). – KÓS, K.: „Népi kandallók és kályhacsempék az erdélyi magyarság körében“ [Volkstümliche Kamine und Ofenkacheln bei den Ungarn von Siebenbürgen]. In: Népélet és néphagyomány [Volksleben und Volkstradition]. Bukarest 1972. – KRESZ, M.: „A borsodi fazekasság“ [Die Töpferei im Komitat Borsod]. A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei (1972). – KRESZ, M.: „Illusztrációk az erdélyi fazekasság történetéhez különös tekintettel a késő-habán kerámiára“ [Beiträge zur Geschichte der Keramik in Siebenbürgen mit besonderer Berücksichtigung der Spät-Habaner Fayencen]. Ethnographia (1972). – SAROSÁCZ, GY.: A mohácsi kerámia és története [Die Keramik von Mohács und ihre Geschichte]. Pécs 1972. – GYÖRFFY, L.: „Feliratos butellák a túrkevei Finta Múzeumban“ [Trinkflaschen mit Inschrift aus dem Finta-Museum von Túrkeve]. Szolnok megyei Múzeumi Évkönyv (1973). – BUNTA, M.: Az erdélyi habán kerámia [Die Habaner Fayencen in Siebenbürgen]. Bukarest 1973. – DOMANOVSZKY, GY.: Magyar népi kerámia [Ungarische Keramik]. Budapest 1973. – KATONA, I.: A habán kerámia Magyarországon [Die Habaner Fayencen in Ungarn]. Budapest 1974. – KÓS, K.: „Agyagmunka“ [Töpferei]. In: Szilágysági magyar népművészet [Ungarische Volkskunst im Szilágyság]. Bukarest 1974. – BÁRDOSI, J. – DORNER, M.: „Adatok a sárvári (és kőszegi) fazekas céh történetéhez “ [Beiträge zur Geschichte der Hafnerzünfte von Sárvár und Kőszeg]. Savaria (1971–1972 [1975]). – TÁBORI, H.: Cseréptárgyak [Töpferarbeit]. Békéscsaba 1975. – DOMANOVSZKY, GY.: Kántor Sándor. Budapest 1977.