Bewegung und Tanz
RÉTHEI PRIKKEL, M.: A magyarság táncai [Tänze der Ungarn]. Budapest 1924. – LAJTHA, L.–GÖNYEY, S.: „Tánc“ [Tanz]. In: A Magyarság Néprajza. IV. 2. Aufl. Budapest 1941. – VISKI, K.: Hungarian Dances. Budapest 1937. – LUGOSSY, E.–GÖNYEY, S.: Magyar népi táncok [Ungarische Volkstänze]. Budapest 1947. – MOLNÁR, L.: Magyar tánchagyományok [Ungarische Tanztraditionen]. Budapest 1974. – FARAGÓ, J.–ELEKES, D.: Táncoljunk, daloljunk! Székely néptáncok [Laßt uns tanzen und singen! Szekler Volkstänze]. Bukarest 1949. – MORVAY, P.: „A templomkertben, temetőben és halotti toron táncolás, s a halottas-játék népszokásához“ [Zur Volkssitte des Tanzes im Kirchengarten, im Friedhof und bei dem Totenmahle und des Leichenspieles]. Ethnographia (1951). – LUGOSSY, E.: 77 leánytánc [77 Mädchentänze]. Budapest 1952. – {G-797.} MOLNÁR, I.: Pusztafalutól Karcsáig [Von Pusztafalu bis Karcsa]. Budapest 1953. – SZENTPÁL, O.: Sióagárdi táncok [Tänze von Sióagárd]. Budapest 1953. – LUGOSSY, E.: 39 verbunktánc [39 Werbetänze]. Budapest 1954. – MORVAY, P.–PESOVÁR, E.: Somogyi táncok [Tänze aus Somogy]. Budapest 1954. – RÁBAI, M.: Szatmári táncok [Tänze aus Szatmár]. Budapest 1954. – SZENTPÁL, O.: A csárdás [Der Csárdás]. Budapest 1954. – SZ. SZENTPÁL, M.: Felsőtárkányi táncok [Tänze von Felsőtárkány]. Budapest 1954. – LAJTHA, L.: Kőrispataki gyűjtés. Erdélyi táncok kis népi zenekarra [Kőrispataker Sammlung. Siebenbürgische Tänze für kleines Orchester]. Budapest 1955. – MARTIN, GY.: Bag táncai és táncélete [Tänze und Tanzvergnügen von Bag]. Budapest 1955. – VARGA, GY.: Az ajaki leánytánc [Der Mädchentanz von Ajak]. Budapest 1955. – MORVAY, P.: „Az egykori verbuválás és régi népi táncaink ismeretéhez“ [Beiträge zum ehemaligen Werbetanz und zu anderen Volkstänzen in Ungarn]. Néprajzi Közlemények (1956). – BELÉNYESY, M.: Kultúra és tánc a bukovinai székelyeknél [Kultur und Tanz bei den Szeklern aus der Bukowina]. Budapest 1958. – MAÁCZ, L.: Magyar népi táncok és táncos népszokások [Ungarische Volkstänze und volkstümliche Tanzbräuche]. Budapest 1958. – MAÁCZ, L.: „Adalékok csürdöngölő táncunk ismeretéhez“ [Beiträge zum ungarischen Schuhplattler]. Ethnographia (1958). – KAPOSI, E.–PETHES, I.: Magyar tánctörténeti áttekintés [Überblick über die Geschichte des ungarischen Tanzes]. Budapest 1959. – PESOVÁR, F.: „Alapi táncok“ [Tänze von Alap]. Alba Regia (1960). – RÁBAI, M.: Kun verbunkos [Kumanischer Werbetanz]. Budapest 1960. – LAJTHA, L.: Dunántúli táncok és dallamok [Westungarische Tänze und Melodien]. Budapest 1962. – MARTIN, GY.–PESOVÁR, E.: „Determination of Motive Types in Dance Folklore.“ Acta Ethnographica (1963). – MARTIN, GY.: A sárközi Duna-menti táncok motívumkincse [Motivgut der Tänze vom Sárköz am Donauufer]. Budapest 1964. – MARTIN, GY.: „East-European Relations of Hungarian Dance Types.“ In: Europa et Hungaria. Budapest 1965. – PESOVÁR, E.: „Der Tändel-Tschardasch.“ Acta Ethnographica (1969). – MARTIN, GY.: Magyar tánctípusok és táncdialektusok [Ungarische Tanztypen und Tanzdialekte]. I–III. Budapest 1970–1972. – RÉTHEI PRIKKEL, M.: A magyar táncnyelv [Die ungarische Tanzsprache]. Budapest 1970. – BERKES, E.: „A szlavóniai magyar népsziget tánchagyományai“ [Tanztraditionen der ungarischen Volksinsel in Slavonien]. Létünk (1973). – MARTIN, GY.: Ungarische Volkstänze, O. O. und J. [Budapest 1973]. – MARTIN, GY.: „A táncos és a zene. (Tánczenei terminológia Kalotaszegen)“ [Der Tänzer und die Musik. Terminologie der Tanzmusik in Kalotaszeg]. Népi kultúra – Népi társadalom (1976).