Die Sage
ORTUTAY, GY.: Rákóczi két népe [Zwei Völker von Rákóczi]. Budapest 1939. – ORTUTAY, GY.: „Kossuth Lajos a magyar nép hagyományaiban“ [Lajos Kossuth in der Tradition des ungarischen Volkes]. Ethnographia (1952). – MAÁCZ. L.: „Adatok a hiedelmek és az epikus műfajok összefüggéséhez“ [Beiträge zum Zusammenhang zwischen den Glaubensvorstellungen und den epischen Kunstgattungen]. Ethnographia (1956). – SZENTMIHÁLYI, I.: A göcseji nép eredethagyománya [Ursprungsüberlieferung des Volkes aus Göcsej]. Budapest 1958. – PENAVIN, O.: „Mátyás-mondák a Vajdaságból“ [Matthias-Sagen aus der Vojvodina (Jugoslawien)]. Néprajzi Közlemények (1959). – FERENCZI, I.: „Rákóczi alakja az abaúj-zempléni néphagyományban“ [Die Gestalt von Franz Rákóczi in der Volksüberlieferung des nordungarischen Gebiets von Borsod-Abaúj-Zemplén]. Ethnographia (1960). – FERENCZI, L: „Bocskai István és szabadságharcának emléke a néphagyományban“ [Die Erinnerung an István Bocskai und seinen Freiheitskampf in der Volksüberlieferung]. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve (1960–61). – FERENCZI, I.: „A népmondakutatás néhány elvi kérdése“ [Einige prinzipielle Fragen der Volkssagenforschung]. Műveltség és Hagyomány (1961). – FERENCZI, I.: „A török küzdelmek emléke Hajdú-Bihar mondahagyományában“ [Die Erinnerungen an die Türkenkämpfe in der Sagenüberlieferung von Hajdú-Bihar]. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve (1962). – BALASSA, I.: Karcsai mondák [Sagen von Karcsa]. Budapest 1963. – Új Magyar Népköltési Gyűjtemény. XI. – FERENCZI, I.: „Huszita emlékek és a néphagyomány“ [Die Hussiten und die Volksüberlieferung]. Műveltség és Hagyomány (1963). – VARGYAS, L.: „Keleti párhuzamok Tar Lőrinc pokoljárásához“ [Östliche Parallelen zu der Höllenfahrt von Lőrinc Tar]. Műveltség és Hagyomány (1963). – S. DOBOS. I.: „Az ,igaz` történetek műfajának kérdéséről“ [Über die Dichtungsart der „wahren“ Geschichten]. Ethnographia (1964). – VOIGT, V.: „A mondák műfaji osztályozásának {G-802.} kérdéséhez“ [Zur Frage der Klassifizierung des Genres Sage]. Ethnographia (1965). – BALASSA, I.: „Die Sagen eines Dorfes.“ Acta Ethnographica (1966). – FERENCZI, I. ,,Mondaterminológiák és műfajkritériumok“ [Sagenterminologie und Gattungskriterien]. Néprajz és Nyelvtudomány (1966). – FERENCZI, I.: „Történelem, szájhagyomány, mondahagyomány“ [Geschichte, mündliche Überlieferung, Sagenüberlieferung]. Ethnographia (1966). – KÖRNER, T.: „A magyar hiedelemmondák rendszerezéséhez“ [Zur Systematisierung der ungarischen mythischen Sagen]. Ethnographia (1967). – DÁM, L.: „A kővé vált kenyér hiedelme a Nagysárréten“ [Der Volksglaube vom versteinerten Brot in Nagysárrét]. Ethnographia (1968). – KÖRNER, T.: „Mutatvány a készülő magyar hiedelemmonda-katalógusból. B/ A halál és a halottak“ [Ein Kapitel aus dem in der Vorbereitung befindlichen Glaubenssagen-Katalog]. Ethnographia (1970). – DOBOS, I.: Tarcal története a szóhagyományban [Die Geschichte von Tarcol in der mündlichen Überlieferung]. Budapest 1971. – SZABÓ, L.: Taktaszadai mondák [Sagen aus Taktaszada]. Budapest 1975. Új Magyar Népköltési Gyűjtemény. XVIII.