Bräuche des Kalenderjahres
SEBESTYÉN, GY.: Regös-énekek [Regös-Lieder]. Budapest 1902. Magyar Népköltési Gyűjtemény. IV. – SEBESTYÉN, GY.: A regősök [Die Regös]. Budapest 1902. Magyar Népköltési Gyűjtemény. V. – SEBESTYÉN, GY.: „A pünkösdi király és királyné“ [Der Pfingstkönig und die Pfingstkönigin]. Ethnographia (1900). – BÁLINT, S.: Népünk ünnepei [Festtage des ungarischen Volkes]. Budapest 1938. – MARÓT, K.: „Szent Iván napja“ [Johannisfeier in Ungarn]. Ethnographia (1939). – SZENDREY, ZS.: A tavasz, nyár és ősz ünnepkörének szokásai és hiedelmei“ [Bräuche und Aberglauben in den Festkreisen von Frühling, Sommer und Herbst]. Ethnographia (1941.) – SZENDREY, ZS.: {G-804.} „A tavaszelő ünnepkörének szokásai és hiedelmei“ [Bräuche und Aberglauben des Frühlingseintritts]. Ethnographia (1941). – BENEDEK, A.–VARGYAS, L.: Az istenesi székelyek betlehemes játéka [Das Krippenspiel der Székler von Istenes]. Kolozsvár 1943. – BÁLINT, S.: „Adatok Luca-napi néphagyományainkhoz“ [Beiträge zu den ungarischen Volkstraditionen am Luzientag]. Ethnographia (1948). – FARAGÓ, J.: „Betlehemezés Csíkcsobotfalván 1946-ban“ [Krippenspiel in Csíkcsobotfalva im Jahre 1946]. Ethnographia (1949). – DÖMÖTÖR, T.: „Adatok a magyar farsangi játékok történetéhez“ [Beiträge zur Geschichte der ungarischen Faschingsspiele]. Színháztörténeti Értesítő (1953). – KERÉNYI, GY.: Jeles napok [Denkwürdige Tage]. Budapest 1953. A Magyar Népzene Tára. II. – DÖMÖTÖR, T.: „Regélő hétfő“ [Regélő-Montag]. Ethnographia (1958). – RAJECZKY, B.: „Regélni“ [Zur Verbreitung des Wortes „Regölés“ in Ungarn] Néprajzi Közlemények (1959). – FERENCZI, I..–UJVÁRY, Z.: „Farsangi dramatikus játékok Szatmárban“ [Fastnachtspiele aus den Dörfern im Gebiet von Szatmár]. Műveltség és Hagyomány (1962). – ZENTAI, J.: „Tojáshímzés az Ormányságban“ [Eierverzierung im Ormányság]. Ethnographia (1962). – DIÓSZEGI, V.: „Luca napi kotyoló szövegek“ [Zauberliedertexte beim „Kotyolás“ am Luzien-Tag]. Néprajzi Közlemények (1963). – KERÉNYI, GY.: „A regös ének magva“ [Der Kern des Regös-Liedes]. In: Emlékkönyv Kodály Zoltán 70. születésnapjára [Festschrift zum 70. Geburtstag Zoltán Kodálys]. Budapest 1963. – LÉVAY-GÁBOR, J.: „Komatál. A barátságkötés és ennek változatai az énekes népszokások között“ [Die Gevatternschüssel. Freundschaftschließen und seine Formen in den gesungenen Volksbräuchen]. Ethnographia (1963). – SZABÓ, L.: „Húsvéti tojások a beregi Tiszaháton“ [Die Ostereier in Tiszahát, ehem. Kom. Bereg, Nordostungarn]. Ethnographia (1963). – UJVÁRY, Z.: „Hahnenschlagen und Hahnenschießen in Ungarn. Die Frage der Übergabe und Übernahme.“ Acta Ethnographica (1965). – UJVÁRY, Z.: „Kecskemaszkos szokás Hajdúdorogon“ [Ziegenmaskenbrauch in Hajdúdorog]. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve (1965). – BAKÓ, F.: „A májfa és májusi kosár Heves megyében“ [Der Maibaum und der Maikorb im Komitat Heves]. Az Egri Múzeum Évkönyve (1966). – DÖMÖTÖR, T.: „Das Blochziehen in Rábatótfalu, 1968.“ In: Kontakte und Grenzen. Festschrift für G. Heilfurth zum 60. Geburtstag. Göttingen 1969. – VÁMSZER, G.: „Adatok a csíki farsangi szokásokhoz“ [Angaben zu den Fastnachtsbräuchen in Csík]. Ethnographia (1959). – EGYÜD, Á.: „Csodatévő szarvasnak ezer ága-boga. Adatok a somogyi regöléshez“ [Beitrag zur Problematik der „Regös“-Gesänge im Komitat Somogy]. Somogyi Múzeumok Közleményei (1975). – BURÁNYI, B.: „Adalékok a jeles napok népszokásainak megismeréséhez. A betlehemezés Zentán és vidékén“ [Angaben zur Kenntnis der Festbräuche, Weihnachtsspiele in Zenta und Umgebung]. Híd (1975). – BÁLINT, S.: Ünnepi kalendárium [Festkalender]. I–II. Budapest 1977.