O  Ö

• ODOR - B. Szabó Dávid - a hal búvóhelye, vaczka; nyilván az odvas, odú révén.

• ODVAS PART - általánosan - a hol a víz s partba barlangszerű mélyedéseket mosott.

• OLAJHAL - P. K. - Petromyzon fluviatilis L. l. Olhal.

• OLDALRÚD - Uj-Székely - a közháló apacscsa.

• OLDALT PEDZŐ, a horog, a mikor hegye a szánhoz képest oldalt kihajlik.*

• OLDALT VÁGÓ SZIGONY, l. Bökőszigony.

• OLHAL - P. K. - Petromyzon fluviatilis L. PETÉNYI szerint a német "Uhle" kaptájára. Eredete nincs.

• OLLÓHÁLÓ - T. Sz. Szeged - két, ollószerűen keresztezett módra alkalmazott merítő háló.

• ÓLMOS DESZKA, a melynek rovásaiba az ólomkarikának való ólomgaluskát öntik.*

• ÓLMOS HOROG - Sió mentén - tutaj nélkül való, sebes vízre, sok ólommal terhelve, hogy a víz el ne sodorhassa.

• ÓLMOS ÍN - Komárom - a húzóhálók ólommal súlyozott, alsó, kettős ina; l. Alín, Köves ín.

• ÓLMOZÓ KALAPÁCS - Szolnok - tömzsi alakú, jókora kalapács, a melylyel az ólmot az inra verik.

• ÓLOM - általánosan - az az ólomkarika, a mely a hálózatok alsó inára alkalmaztatik.

• OMBLA - Sz. D. - "rest vizeket kedveli, fegyverzett", tovább a "lazacz egy nemének" magyarázza: nyilván a franczia l'Ombre chevalier, vagy tudományosan Salmo umbla LIN.; többek között a svájczi tavak lakója; nálunk nem terem.

• OMLÁSOS PART - általánosan - mindig meredek s hosszában repedezve és szakadozva, darabonként vízbe omlik. Halas hely.

• ÓN - Kenessey - Thymallus vexillifer AG. Eredete nincs adva; az ónos fényre czéloz, nyilván GROSSINGER-től vette át.

• ÓNHAL - GROSSINGER - Thymallus vexillifer AG.

• ÓNHAL - Kenessey - Thymallus vexillifer AG. Eredete nincs adva; l. Ón.

• ÓNKESZEG - Idus melanotus HECK. GALGÓCZI-nál 1622. BIELZ szerint erdélyi neve őnyhal v. őn.

• ÓNOS JÁSZ hal, Idus melanotus HECK.*

• ŐR általánosan - a hajó legeleje; s nép soha sem ejti orr-nak.

• ŐR - Komárom - a halásztű hegyes vége.

• ŐR - Komárom - a vízbe orrszerűen benyúló partrész.

• ORMÓ - Mátyusnál - a Muraenáról: "A hátán végig éles ormó vagyon"; különben nyilván az angolna hátsörényúszójára vonatkozik.

• ORRCSONT - os nasale.*

• ORSÓCSONT - radius.*

• ORSÓFARK - Aspro Zingel CUV. GALGÓCZI, 1622.

• ORSÓ FARKÚ HAL - Janus 1729 - Aspro vulgaris.

• ORSÓFARKÚ HAL, - Aspro vulgaris CUV.

  816

• ORSO FARKU HAL - Ujfalvi-Szikszai XVI. sz. - asper, l. Tergelye.

• ORSÓHAL - P. K. - H. O. - Petromyzon fluviatilis L. Erdélyben is; P. K. Aspro vulgaris CUV.

• ÓRTŐKE - Komárom - a fartőkével egyenlő a rendeltetése; a hajó elején.

• ÓSZÉL - Fertő tava - északi szél; a halászok szerint "elmarja a halat".

• OST-FISCH - Illmincz - 1696. Arch. Moson. V; győri püspöki levéltár. "Ab unoquoque curru piscium, vulgo "Ost-Fisch" nuncupatum, habet unum majorem piscem" t. i. a pap. Úgy látszik, hogy ez egyértelmű avval, a mit a magyar velenczei halász "léhéshal"-nak nevez, l. ezt és TIMON ÁKOS: "A párbér" 1884.

• ÖBLÖS - Bodrogköz - az öregháló fölfejésénél egy legény szedi a háló derekát = öblét; a legény innen "öblös"; l. Léhésszedő.

• ÖBÖL - Balaton - az öreghálónak az a része, a melyben a hal megfogódzik.

• ÖBÖL, kosaraknál stbinél, az, a mit hasnak neveznek.*

• ÖDÖLLŐ - Nagy-Bereg - dülő értelmében; a mocsár részeire is alkalmazzák.

• ÖKLE - Rhodeus, l. Szivárványos Ökle.*

• ÖKLE - P. K. és a szerzőknél - Rhodeus amarus L. Győrvidéke. A böklével egy tőről való, l. Bökle. GALGÓCZI-nál (1622) megvan.

• ÖKLE - Ujfalvi-Szikszai XVI. sz. - Eperlanus. Az Eperlanus a lazaczok közé tartozik (Osmerus) s itt az ökle csak reá van fogva.

• ŐN - Aspius, l. Ragadozó Őn.*

• ŐN - Aspius rapax AG. Balaton. Csak a Balatonnál így. BIELZ A. az erdélyi részekből az Idus-nak tulajdonítja. A Duna és Tisza mentén leginkább balin; l. Balin-keszeg.

• ŐNHAL - H. O. - Chondrostoma nasus L. Szentes, körösi halászok; Leuciscus rutilus L. nagy példányai, Szendrő; Aspius rapax CUV. Berettyó-Ujfalu.

• ŐNHOROG, - Tihany, Keszthely - 30-40 öles ínnal, melyet nappal póták lebegve tartottak; éjjelre lekövelték; tehát lebegő és egyúttal fenékhorog. Ma már nem használják.

• ŐNKESZEG - P. K. - Aspius rapax L. Tisza-Földvár.

• ŐNNYÁRS - Tihany - fából faragott hegyes nyárs, a melyre az őnhalat - Aspius rapax - ráhúzzák s a tűz mellé leszúrva sütik.

• ÖNTÖZI - Miskolczi Gáspár - a ponty hímje az elbocsátott ikrát, termékenyíti, l. Fiasítani.

• ŐNY - szerzőknél - Aspius rapax AG. l. Őn.

• ŐNYHAL - Aspius rapax AG. BIELZ A. az erdélyi részekben az Idus-nak tulajdonítja; l. Őn.

• ŐR - Felső-Rákos - a rokkolyahálón a táskaszerű verseket megalkotó, illetőleg tartó s két ágra oszló rövid fonal; l. Rákláb.

• ŐR - Balaton - kerek abroncsra kötött csúpos gyékényúszó, amelylyel az elsülyesztett hálók helyét jelezik; minden egyes halász más-más módon köti a csúcsát, hogy szerszámját fölismerhesse.

• ÖRDÖGHAL - Cottus gobio L. Udvarhelymegye (székely).

• ÖRDÖGHÁLÓ - M. Ny. Sz. - alakja, berendezése ismeretlen; valószínűleg egy az őrös vagy örvöshálóval; l. azt.

• ÖREG APATSÓ - B. Szabó Dávid - helyesen magyarázva, mint nyargaló apacs; l. azt.

• ÖREG APATTYÚ - Budapest - az öregháló kijáró vezérfája; l. Nyargaló apacs.

• ÖREGBÁRKA - Komárom - nagy bárka, a melyet helyt hagynak, nem visznek ki a halászatra; l. Állóbárka.

• ÖREGHALÁSZ - Komárom - az, a ki a nagy hálóval jár.

• ÖREGHALÁSZ - általánosan - az öreghálóval, gyalommal s ezeknek rokonaival járó kerítő halász.

• ÖREGHÁLÓ - általánosan - folyókon, 200-250 méterig érő kerítő háló, vidék szerint más-más felszereléssel, mindig zsák nélkül való - kivévén a Balatont, hol a gyalmot is így nevezik. Ez a régiek "sagena" hálója.

• ÖREGLEGÉNY - Pinnyéd - első halászlegény.

• ÖREG SÜLLŐ - Miskolczi Gáspár - a Balaton fogasa értelmében a Lucioperca sandra C. V.

  817

• ÖREG SZEM - általánosan - a nagyszemű háló, sohasem mondják, hogy "ritka".

• ÖREGSZEMŰ - Miskolczi Gáspár - némely halnak az ikrája; nagy.

• ÖREGTÓ - Tata - a nagy halastó, melyen az Eszterházyak régebben rendszeres (turnusos) halászatot űztek; különben nagy tó értelmében.

• ŐRFA - általánosan - árbocz, a melyre a vontató kötél, az alattság van erősítve; helye az orrtól számított első pad, melyen keresztüldugva, az őrfafészekbe illik; l. Árbocz.

• ŐRFAFÉSZKE - általánosan - a csónak fenekéhez erősített deszkadarab, melynek kerek lyukába az őrfa vége beléillik és gyökerezik.

• ŐRFÁT LETENNI - Komárom - A tanya húzás befejezését mutató jel; ha t. i. több bokor találkozott, a sorrend az volt, hogy megérkezés szerint vetették a tanyát s mihelyt az előző letette az őrfát, a következő legott tartozott tanyát vetni.

• ŐRHAL - K. - Acipenser Huso L. adult. Nagy példányok. Grossinger s utána Petényi följegyzése.

• ŐRHÁLÓ - Körös-Tarcsa - hosszú és mély háló, amelylyel a folyónak egyes szakaszait elrekesztik, hogy a halak el ne szökhessenek.

• ŐRJEG - Pest P. S. és K.-Kúnmegye - halat tápláló apró tó.

• ŐRKŐ - Balaton-Füred - az eresztőhálón az őrrel szemközt álló nagyobb kő; Nagykövellő.

• ŐRKŰ - Balaton-Füred - az eresztőháló hossza közepén és két végén alkalmazott nagyobb kő; l. Őrkő.

• ŐRLŐFOGAK - dentes molares.*

• ŐRMADZAG - Berettyó-Ujfalu - a pendelyhálón (itt berendezés szerint azonos az Olt mellékivel) a zsebeket megalkotó, illetőleg tartó rövid madzag; l. Őr, Rákláb.

• ÖRMÉNY - Körös-Tarcsa - annyi mint örvény.

• ŐRSZEM - Tihany - a látott halra való halászatnál az az ember, a kit a pihenő bokor kiállít, hogy a hegyenjárót szemmel tartsa.

• ŐRÖSHÁLÓ - Nagy-Dobrony - l. Örvösháló, és Téliszák, a melylyel szerkezetre megegyezik; de minden súlyozás nélkül való s rúdon jár.

• ŐR - Miskolcz - az örvöshálón a keresztőr, l. azt.

• ÖRVÉNY - általánosan - l. Örvénylő víz; gyakran azonban a folyónak oly részei is, a melyek csak nagyon mélyek.

• ÖRVÉNYLŐ VÍZ általánosan - rendesen a folyó kanyarodásaiban forgó, apró tölcséreket alkotó víz.

• ÖRVÖS VÉK - az, a melyen az őrös vagy vasas-örvöshálót s jég alá eresztik.*

• ÖRVÖSHÁLÓ - Miskolcz - berendezés szerint olyan, mint s téliszák, t. i. keresztőrrel és feljáróőrrel, de rúdon jár, semmi súlyozója; l. Téliszák, Sülylyén.

• ŐRVESSZŐ - Karád - a jég alatt való halászatnál az a vessző, a melyet a lékekbe elébb-elébb dugnak, hogy a rúd (l. Vezér) irányát megtudhassák.

• ŐRZŐ - Kopácsi - l. Keresztőr és Feljáróőr, Örv.

• ŐRZŐFA - a sülylyén háló őrét tartó és feszítő fácska.*

• ŐSZI HALÁSZÓ VÍZ - Balaton, tihanyi őshalászat - a melyben őszkor halásznak. E víz a tihanyi fokon, Szántód felé van. Az egész hely neve "lápeleje" s hét vonóra van felosztva u. m.: Lós, Csigás, Öreglápeleje, Kislápeleje, Lápeleje, Kút (igen mély víz) és Szaros vonóra.

• ÖSZTÖR - B. Szabó Dávid - szerint ágas fa, a melyen kecsegéket is szoktak szárítgatni.

• ÖSZTÖVÉREDIK - Miskolczi Gáspár - a hal, azaz soványodik.

• ÖSSZEÁLLÁS - sok helyen - halászatra való szövetkezés, bokor vagy felekezet alkotás.

• ÖSSZEFEKSZIK - Kőrös-Tarcsa - a hal az örvényekbe, mikor a víz őszkor kihül.

• ÖSSZEJÁR - Balaton - a küsz, azaz nagy seregben.

• ÖSSZEKÖTŐ CSONT - os sympleticum.*

• ÖSSZESZEMELÉS - Tiszamentén - a fenékhorognak nyugalomba való helyezése, a midőn a horgokat szép rendben a csiptetőbe rakják.

• ÖSSZEVÁRNI - Keszthely - ha a háló kihúzása közben, az egyik szárnyból több került ki, mint a másikból, akkor az előbbivel

  818

  várnak s csak a másikat húzzák addig, míg az előbbivel egyenlő; ezt mondják "összevárni"; s minthogy a szárnyak fele-hosszát jelek mutatják, ezeket "várják össze", pld. a túzsért, a kötelen a bötköt stb.

• ÖV - Hegykő - bőrből való erős derékhám, rajta s "Mentő" és "Csüggesztő"; l. azokat. A hálóhúzáshoz való.

• ÖVEDZŐ (így) - Kőrös-Tarcsa - evező.