Bevezető

"A tudomány ... utakat nyithat a faj krónikájának megteremtéséhez, tárolásához és eléréséhez" írja Vannevar Bush 1945-ben megjelent (az utóbbi 5 évben a Web of Science alapján 203 alkalommal idézett) híres cikkében. Ez az alapgondolat indította el egy új kutatási terület, az információ-visszakeresés (information retrieval) megszületését és azóta is tartó gyors fejlődését.

Az információ-visszakeresés életkorait (1945-2015) a shakespeare-i felosztás szerint tárgyaló írás (Lesk) az 1990-es éveket a "kapuzárási pánik," (mid-life crisis) a 21. sz első évtizedét pedig a "kiteljesedés" (fulfillment) korszakának tekinti.

Az 1990-es évek fejlődési irányai az információ-visszakeresés terén:

• Dokumentumok teljes szövegének elérhetősége és kereshetősége, online katalógusok nyilvános használatának megvalósulása, az Internet technológiai forradalma.

• Vannevar Bush személyi érdeklődés szerinti információtárolási modelljének megvalósulása.

• A fejlett keresési algoritmusok kidolgozásában és használatában még mindig csupán a könyvtárak érdekeltek, ezek kereskedelmi rendszerekben való felhasználása nem jellemző.

• A visszakeresés értékelése terén a 90-es évek a TREC (Text REtrieval Conference) felmérések és konferenciák időszaka, melynek konklúziója: további kutatásokra van szükség annak megértéséhez, hogy hogyan fogalmazzák meg az emberek a kérdéseiket és hogyan alakíttathatunk ki olyan kérdéseket, amelyekre jó válaszokat tudunk produkálni.

A 21. sz első évtizede a következő kutatási-fejlesztési irányvonalakat mutatja:

• Hang- kép- és video file-ok kezelésének, indexelésének, visszakeresési lehetőségeinek (kép- és hangfelismerés) kutatása.

• Könyvtári állományok retrospektív anyagának konvertálása.

• Folyóiratok retrospektív anyagának elektronikus formában történő elérhetősége.

Napjaink információs szakembereinek feladata (a 90-es évek eredményeire támaszkodva és a következő évek kutatási irányának ismeretében) a nagy tömegű információmennyiségben való tájékozódni tudás kialakítása. Több tanulmány kimutatta, hogy a tárgyszavas keresések több mint fele eredménytelen (0 találat vagy túl sok találat).

A keresett információ gyors és hatékony elérését befolyásoló tényezők közül az indexelés minősége és a keresőprogram képességei emelhetők ki. Ezen tényezők jelentőségét igazolják az említett faktorokra irányuló kurrens kutatási-fejlesztési törekvések.

A megfelelő stratégia kidolgozása a szakterület feltárására és kereshetővé- elérhetővé tételére csak a párhuzamos törekvések előzetes áttanulmányozásával lehetséges. Az Interneten jelenleg észlelhető alapszabályok, törekvések:

• Felhasználóközpontúság (többféle indexelési eljárás és keresési módszer párhuzamos alkalmazása a jobb keresési eredmények érdekében, felhasználói felület-tervezés)

• Adatcsere formátumok (MARC formátumok, metaadatok: Dublin Core, TEI, Harvest)

• Szabványosítási törekvések (XML, SGML, XHTML, Z39.50)

Kereséskor a felhasználó szempontjából tulajdonképpen közömbös hogy honnan van az információ: bibliográfiából, katalógusból vagy weboldalról. Tudományos információk keresése esetén azonban fontos a különböző információtípusok megkülönböztethetősége - tudjon a használó igénye szerint szelektálni. A lényeg a felhasználó számára szükséges információ gyors, hatékony megtalálása. Ennek alappillére az egymással kölcsönösen egymásra épülő megfelelő adatbázis-szerkezet, illetve keresési feltételek. A felhasználóközpontúság ezen alapelvét szem előtt tartva a megfelelő technikai feltételek kifejlődése révén lehetőség van adatbázisok összekapcsolására közös felhasználói felületen (közös katalógusok, átfogó tezauruszok építése, olyan szakterületi keresők - pl. HON - melyek egyetlen keresési feltételre több forrásból többféle, jól elkülöníthető információtípusokat kínálnak eredményként).

Integrált könyvtári rendszerek és bibliográfiai adatbázisok keresőfelülete és tárgyszórendszerei

Integrált könyvtári rendszerek

Az integrált könyvtári rendszerek a könyvtári munkafolyamatok automatizálása céljából kifejlesztett szoftverek. Magyarországon a legtöbb felhasználóval rendelkező könyvtári programrendszer a Corvina, melyet a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának könyvtárai (illetve azok elődintézményei) 1994 óta használnak. A programrendszer a könyvtári munkafolyamatokat integráltan kezeli a katalogizálástól a kölcsönzésig, a szerzeményezéstől a folyóiratok érkeztetéséig. A rendszer moduláris felépítésű, így az integrált jellegét éppen az adja, hogy az egyik modulba bevitt adatok egy másik, kapcsolódó modulban azonnal láthatók és használhatók. Így például lehetséges, hogy az éppen megrendelt cím már az olvasói katalógusban is látható a megérkezése várható idejével egyetemben, vagy hogy a könyvek pillanatnyi lelőhelye a beérkezéstől a kölcsönzésig az olvasó számára is folyamatosan nyomon követhető.

A Corvina részei

A rendszer öt modulból áll. Ezek mindegyike olyan funkciókat valósít meg, melyek a könyvtári munkafolyamatok során összefüggenek.

A Corvina fő moduljai:

• Kereső (OPAC - Online Public Access Catalogue)

• Katalogizálás

• Kölcsönzés

• Folyóirat

• Beszerzés

Kiegészítő modulok:

• Könyvtárközi kölcsönzés

• Authority kontrol

• Rendszeradminisztráció

• Riportkészítő

A tárgyi visszakeresés szempontjából a keresőmodulon kívül a katalogizáló illetve az authority modult emelhető ki.

Keresőmodul

A nyilvánosan elérhető online könyvtári katalógusok 1. generációja (1970-es évek közepe) tulajdonképpen a cédulakatalógus gépesített változata volt, azzal megegyező adatokkal és visszakeresési lehetőségekkel. Az 1980-as évek közepére új keresési lehetőségek (kulcsszavas keresés, Boole operátorok használata (összetett keresés), böngészés) megjelenésével kialakult az OPAC-ok 2. generációja. A mai könyvtári rendszerekben használatos web-felületű online katalógus (WebPAC, 3. generáció, a 1990-es évek második felétől) a számítástechnika, s elsősorban a hálózatok fejlődésének eredménye. A WebPAC felhasználói felülete és keresési lehetőségei megegyeznek bármely online bibliográfiai adatbázis keresési lehetőségeivel

A Corvina jelenleg három keresőfelülettel rendelkezik: Unix-felület (X-terminálokon használható), Java-felület (PC-n futtatható), WebPAC (Web-böngészővel kereshető). Rendelkezésre állnak kulcsszavas keresések a felhasználó által tetszőlegesen definiált indexekre (szerző, cím, tárgyszavak, kiadó, megjelenés éve, ETO, LCCN, ISBN, vonalkód, típus, nyelv, stb.), valamint böngésző keresés lehetséges szerző, cím, kontrollált tárgyszavak és egyéb tetszőleges adatelemek listájában. (Melléklet I. 1. A Corvina általános keresőfelülete)

Jelenleg a Unix- és a Java-felület rendelkezik kifinomult keresési lehetőségekkel, a Web-felület további fejlesztést igényel. A keresések a szokásos logikai operátorokkal (AND, OR, NOT) kombinálhatók, lehetséges a találati halmazok megőrzése és későbbi keresésben való használata. Minden MARC mező indexelhető, és ezután keresésben használható. Lehetséges összetett indexek kezelése is, ugyanazon MARC mezők és almezők több indexben is szerepelhetnek. A keresőkérdések összeállítását a grafikus felület rendkívül egyszerűvé teszi, ugyanakkor a haladó felhasználók használhatnak CCL (Common Command Language) nyelvű kereséseket is. A keresések során lehetséges a csonkolási operátor használata, nemcsak a szavak végén, hanem azok elején is. A keresések során relációs és intervallum operátorok használata is megengedett. Az adatokat többféle formátumban jeleníthetjük meg a képernyőn, vagy a nyomtatón: rövid, normál, hosszú, valamennyi adatelemet tartalmazó MARC formában vagy cédulaformátumban:

• Melléklet I. 2. Tárgyszó szerinti keresés eredményeinek megjelenítése rövid rekordformátumban;

• Melléklet I. 3. Rekordmegjelenítés hosszú formátumban;

• Melléklet I. 4. Rekordmegjelenítés státusz (hozzáférhetőség) módban;

• Melléklet I. 5. Rekordmegjelenítés MARC formátumban

A modul információkat nyújt az egyes példányok lelőhelyeiről, kölcsönzési állapotokról, valamint segítségével megtudhatunk speciális állapotokat is. (Például ha egy könyv vagy folyóirat megrendelés alatt áll, elveszett, szállítás alatt van, stb.)

A WebPAC felület lehetővé teszi a könyvtári adatbázisban való keresést tetszőleges típusú, az Internetre csatlakozó számítógépről. Az egyes könyvtárak adatbázisain kívül a Corvina rendszert használó intézmények közös katalógusa, a VOCAL adatbázis is lekérdezhető webfelületen.

• Melléklet I. 6. A Corvina WebPAC indítóképernyője

• Melléklet I. 7. A WebPAC rövid rekordformátuma

• Melléklet I. 8. A WebPAC hosszú rekordformátuma

Közös funkciója az OPAC és a WebPAC rendszernek a nem hagyományos bibliográfiai rekordok automatikus megjelenítése. Így pl. egy elektronikus formában létező könyv vagy folyóirat ténylegesen, annak teljes szövegével elérhető a rekordban megadott URL címen keresztül.

A WebPAC segítségével két további művelet is elvégezhető. Az olvasók vonalkódjuk megadása után bárhonnan lekérdezhetik saját kölcsönzéseiket, az előjegyzéseket és a fennálló büntetéseket, valamint a kölcsönzési korlátozásokat is. A megtalált művek könyvtárközi kölcsönzési kérelmét eljuttathatják a Corvinát használó könyvtárba mind elektronikus formában, mind hagyományos (magyar szabványnak vagy IFLA formátumnak megfelelő) kérőlap nyomtatásával.

Egy segédprogram használatával házilag megvalósítottuk a folyóiratmodulban naponta érkeztetett kurrens folyóiratfüzetek adatainak lekérdezését, így az olvasó saját munkahelyéről ellenőrizheti, hogy a számára érdekes folyóirat jár-e a könyvtárba, hol található, illetve egy adott száma megérkezett-e (Melléklet I. 9.).

Katalogizáló modul és authority control

A dokumentumok adatainak adatbázisba vitelére, katalogizálására jelenleg két felület áll rendelkezésre. A hardverhez kötött X-felületet a közeljövőben fokozatosan leváltja a Java modul. A JavaCAT a JavaPAC-hoz hasonlóan az Interneten keresztül bármely Corvina adatbázishoz hozzá tud kapcsolódni, és onnan egy mozdulattal a katalógus szerkesztőbe tudja átvenni a kiválasztott MARC formátumú rekordot.

Új rekordok bevitele a MARC rekordszerkesztővel történik áll rendelkezésünkre. A modul nagyon részletes súgó szolgáltatásokkal könnyíti meg a MARC formátumú rekordok létrehozását. Ugyancsak ebből a modulból történik az authorithy funkciók indítása, valamint a multimédia jellegű információk összekötése a szabványos MARC rekorddal.

Lehetőség van a központi szervertől független, önálló munkavégzésre is. Így egy könyvtár, fiókkönyvtár katalogizálhat akár egy önálló, hálózatba nem kapcsolt PC munkaállomáson is. Az elkészült rekordokat akár lemezen is eljuttathatja a központi adatbázisba, vagy a kész rekordokat a központi szerver munkafájl-jába mentheti el. A központi rendszerben az adatbázis adminisztrátora még ellenőrizheti az elkészült rekordokat, majd egyesítheti a központi adatbázissal.

Az authority kontroll funkció biztosítja a szabványos névalakok használatát MARC authority rekordokon keresztül. A szerző, tárgyszó és cím jellegű mezők egységesítése egyszerű folyamattá válik a modul használatával, az olvasóknak áttekinthető és egyértelmű adatokat nyújtva. Az utalókon keresztül szabványos formában építhetők vagy alkalmazhatók már kész hierarchikus tárgyszórendszerek a saját katalógusban. A névalak egységesítés és az ún. "global update" során egy-egy kattintással lehet a hibás névalakokat helyesre cserélni valamennyi kapcsolódó bibliográfiai rekordban.

Háttér-adatbázisok

A Corvina lehetőséget ad több adatbázis egyidejű megnyitására, az azokban való keresésre és adatátemelésre a katalógus modulba. A már meglévő bibliográfiai háttér-adatbázisokban a megszokott keresőprogrammal keresve a megtalált rekordban csak a helyi jelzeteket kell megváltoztatni. Corvina jelenlegi háttéradatbázisai:

• Magyar Nemzeti Bibliográfia (MNB)

• Magyar Elektronikus Könyvtár katalógusa

• MOKKA teszt-adatbázis

• Debreceni Egyetemi publikációk adatbázisa

• Regélő 1833-1841 repertórium

• Tiszántúli Bibliográfia

• MANCI

• Elsevier adatbázis

• Termék- és céginformációs adatbázis

• Periodika forrás-adatbázis

• Hazai könyvtári katalógusok (VOCAL bibliográfifai- és tárgyszóadatbázis, FSZEK, JATE, JPTE, stb.)

• Külföldi katalógusok (Library of Congress, Bibiotheque Nationale du Quebec, Melvil Periodika adatbázis, Melvil katalógus)

Z39.50 szerver és kliens

A Z39.50 szabvány alkalmazása teszi lehetővé azt, hogy különböző gyártók rendszerei lekérdezhessék egymás adatbázisát, rekordokat tölthessenek le, esetleg rekordokat módosíthassanak. Mivel a legnagyobb könyvtári adatbázisoknak van Z39.50 szerverük, így a Corvina biztosítja az ezekhez való kapcsolódást. A felhasználók tehát úgy kereshetnek egy másik rendszer adatbázisában egy másik földrészen, hogy ugyanazt a keresőfelületet használják mint a helyi adatbázisnál. Tipikus felhasználási példa a Library of Congress könyvtári adatbázisának használata a Corvinából, mely mintegy 40 millió USMARC formátumú bibliográfiai rekordot tartalmaz. A Z39.50 szerver alkalmazása teszi lehetővé hogy a könyvtár rendszerét más lekérdező rendszerek is elérhessék, abból rekordokat tölthessenek le.

A VOCAL tárgyszórendszere

A VOCAL a Corvina rendszerek közötti közös katalogizálási rendszer. A Corvina bevezetésével egyidejűleg minden könyvtárnak lehetősége van az eredeti katalogizálás nagyméretű csökkenésére, hiszen ha a VOCAL egy másik tagja már megtette, akkor a leíró adatok azonnal rendelkezésre állnak. A közös katalogizálási rendszer célja rekordforrások szolgáltatása kisebb könyvtárak számára, központi lelőhely- és címnyilvántartás az együttműködők részére, egységes és karbantartott authority adatok biztosítása.

Az online katalógusok vizsgálata során több tanulmány kimutatta (Thomas, 163), hogy a tárgyszavas keresések több mint fele eredménytelen (0 találat vagy túl sok találat). Okai:

• A felhasználó által használt keresőkifejezés és az adatbázis tárgyszórendszere nem egyezik (nem ismeri a rendszer által használt tezauruszt)

• Nem is tudja a felhasználó, hogy szabályos kifejezéseket kellene használnia

• Helyesírási, elírási, tipográfiai hibák

• A felhasználó nem használja vagy nem ismeri a Boole operátorok használatát

• A felhasználó nem ismeri a szakterületet

• A felhasználó nem tudja használni az adatbázist

Ezen problémák egy részének feloldására a VOCAL adatbázis tárgyszórendszere a szokásos online katalógus nyújtotta tárgyi keresésekhez képest két irányban lép tovább: lehetőséget nyújt egy általános tárgyszórendszer fogalmi hierarchiája mentén történő keresésre és biztosítja több tárgyszórendszer egymás mellett élését egy bibliográfiai adatbázison belül.

Az adatbázis jelen pillanatban a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárában épített, a Library of Congress tárgyszórendszerének fordításán alapuló szókészletet, az eredeti Library of Congress tárgyszavakat, a Szegedi Egyetem Központi Könyvtárában épített szintén általános tárgyszókészletet, illetve az angol nyelvű MeSH orvosi tárgyszórendszert tartalmazza. Mindegyik rendszer az érintett könyvtárak napi feldolgozó munkája által megkövetelt mértékben fejlődik mind mélységében, mint a feldolgozott szakterületek tekintetében.

Az adatbázisban a tárgyszórekordok minden mezejére kiterjedő kulcsszavas kereséseket, a deszkriptorokat listázó böngésző kereséseket lehet végezni, majd az egyes tételektől kiindulva a fogalmi hierarchiában lépegetve találhatjuk meg a kívánt tárgyszót. Az adatbázis kísérletet tesz a tárgyszavak ETO főszámokhoz kapcsolására megcélozva az egyes nagyobb tárgykörök szókészletének összegyűjthetőségét.

A megtalált tárgyszó mellett szereplő VOCAL gombra kattintva átléphetünk a VOCAL bibliográfiai adatbázisába, ahol az adott tárgyszóhoz tartozó bibliográfiai tételeket tekinthetjük meg.

A teljes formában megjelenített tárgyszórekord a képernyő alján megjelenő "Bináris letöltés" gombbal letölthető és a saját rendszerbe importálva felhasználtató.

Melléklet I. 10. A VOCAL tárgyszóadatbázis keresőfelülete
Melléklet I. 11. Tárgyszórekord
Melléklet I. 12. Tárgyszórekord USMARC-formátuma
Melléklet I. 13. Összetett tárgyszórekord

Internetes keresőszolgáltatások tárgyi megközelítésben

A Web-en való tájékozódás elsődleges segédeszközei a keresőrendszerek; vizsgálatukra és értékelésükre online szolgálatok szakosodtak (Melléklet II.).

A keresőszolgáltatások hatékonyságának fejlesztése a következő irányokban zajlik:

• Keresőprogramok (robotok) programozásában

• keresőkérdés specifikálása a keresés során (pl. dynamic search, AskScott, AskJeeves)

• a találatok mappákba rendezése (NorthernLight)

• Humán beavatkozás/indexelés: külső ill. belső jelölők (metaadatok)

Jelentkeznek bizonyos indexelési-osztályozási törekvések: felismerték, hogy a könyvtártudományban évtizedek óta eredményesen használt osztályozási rendszerek alkalmazásával hatékonyabb keresések végezhetők. Szabványosított alkalmazási törekvés a metaadatok tárgyszó eleme, ami a forrást hitelesebbé, a keresési lehetőségeket eredményesebbé teheti.

Jelenlegi kutatások témája, hogyan lehet a kötött tárgyszórendszereket, az egyes adatbázisok szerkezetét széles tömegek számára érthetővé tenni (Duncan)

A keresőrendszerek új, speciális kategóriája a tudományos keresők:

Scirus   http://www.scirus.com

A Scirus keresőrendszerben a megadott kategóriák mindegyikét vagy bármely kategóriák kombinációját kiválaszthatjuk. Kereshetünk pontos kifejezésre (Exact phrase), a megadott szavak mindegyikére (All of the words) vagy bármelyikére (Any of the words). Összetett keresés (Advanced search) esetén két ismérvet kombinálhatunk ÉS, VAGY, és NEM operátorokkal, kiválaszthatjuk hogy milyen mezőben akarunk keresni (cikk címe, folyóirat címe, szerző(k), kulcsszó, ISSN, URL és domain név), szűkíthetjük a keresést dokumentumtípus, forrás, és időintervallum szerint. A tagsággal rendelkezők a megtalált folyóiratcikkek teljes szövegéhez is eljuthatnak.

Search4Science  http://www.search4science.com

Ez az online kereső a természettudomány művelőinek sajátos keresési igényeit szeretné kiszolgálni: kifejezetten a tudományos kutatók számára készült. Két eltérő technológia összefűzésén alapszik: az osloi székhelyű Search4Science cég 'Dynamic Search' elnevezésű technológiája kapcsolódik a Northern Light cég 'Custom Search Folders' nevű osztályozási eljárásához.

A Dynamic Search technológiát a túl kevés információt tartalmazó keresési profilra kigyűjtött sokezer tétel kezelésére fejlesztették ki. A Dynamic Search arra bátorítja a használót, hogy bővítse a kérésben szereplő szavakat oly módon, hogy szinonimákat és releváns szavakat kínál föl a keresés szűkítéséhez. A kezelőrendszer ráadásul menet közben tanul a használótól és frissíti a szinonimakat. A Dynamic Search induló szinonima-adatbázisa 50 ezer szót tartalmazott, azóta a szinonimák száma 235 ezerre duzzadt, s ezeket mind a használók vitték be.

A keresés második fázisában a Northern Light úgy lendíti tovább a keresési folyamatot, hogy a találati halmazt címkézett folderekbe rendezi tárgy, típus, forrás, régió és nyelv alapján. Ezeken a mappákon keresztül juthatunk tovább a fókuszált eredményekhez egy-egy specifikus mappa megnyitásakor, amelyek újabb alhalmazok megnyitását teszik lehetővé.

A szakterület fogalmának átértékelődése

Az információhoz való tömegméretű hozzáféréssel a szakterület értelmezése új árnyalatot kapott: az orvos-biológia-egészségtudomány területe kibővült a betegtájékoztatás, egészségvédelem, betegjogok fogalomkörével.

E fejlemény bizonyítékaként megjelentek a közérdekű, tájékoztató jellegű betegtájékoztató portálok, sok esetben az orvosi-egészségügyi szakmai információforrások ikertestvéreként:

• Pro-Patiente (http://www.pro-patiente.hu/)

• Medicentrum (http://www.medicentrum.hu/ph/)

• HealthLinks (http://healthlinks.washington.edu/)

• Health on the Net Foundation (http://www.hon.ch/)

• MedicineNet (http://www.medicinenet.com/Script/Main/hp.asp)

• MedWebPlus (http://www.medwebplus.com/)

A szakterületi tudományos információtartalmak legfőbb szolgáltatójaként (MeSH, PubMed és egyéb adatbázisok) ismert amerikai National Library of Medicine e téren is irányadó szerepet játszva olyan bárki számára hozzáférhető, közérdekű szolgáltatásokat kínál, mint a

• MedlinePlus: Health Information (http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/),

• X-plain: Interactive health Tutorials (http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/tutorials.html),

• Clinical Trials (http://clinicaltrials.gov/ct/gui).

A nagy amerikai orvosegyetemek honlapgyűjteményei mintájára a tudományos jellegű honlapokon világszerte találhatunk a felsorolt közérdekű információforrásokhoz vezető kapcsolódási pontokat. A látogatóknak nehézséget jelenthet a több tucat (esetenként több száz) webcím közül szétválogatni a tudományos illetve közérdekű információforrásokat, ezért a gyűjtemények megfelelő struktúrája (ami követheti egy tárgyszórendszer szerkezetét) kiépítésével párhuzamosan az információ jellegét (közérdekű vagy szakmai) is érdemes lenne feltüntetni.

Összetett szakterületi keresők - Health on the Net Foundation

Az információ jellegének és típusainak integrálódása tehát a lehetőségek bővülésével és a források számának drasztikus növekedésével párhozamosan zajlik. A keresőknek a komplex keresések végrehajtása mellett fel kell készülniük az eredmények strukturált megjelenítésére. Mindemellett egyre nagyobb az igény az olyan szolgáltatások iránt, melyek a sok millió információforrásból megfelelő elemzés után csak a hiteles forrásokat emelik ki.

A felsorolt követelményeknek igyekszik megfelelni a Health on the Net Foundation (HON) (http://www.hon.ch/) keresőszolgáltatása. Az egészségügyi szféra jobb, gazdaságos működésének érdekében mind a szolgáltatói, mind a fogyasztói oldalt hiteles, megbízható információkkal kívánja ellátni.

A HON webterületén szakterületi webcímgyűjtemény (beleértve az ismert kórházi webcímeket), nemzetközi konferencia-naptár, hírek, tájékoztató anyagok, és két, különféle információforrásokat prezentáló keresőszolgáltatás (MedHunt és HONselect) áll az egészségügyben dolgozók és orvostanhallgatók rendelkezésére. A MedHunt kulcsszavas (szabadszöveges) keresőrendszer, míg a HONSelect-ben a MeSH 33 ezer tételes tezauruszának segítségével kereshetünk.

A szolgáltatások a felhasználói csoportok információigényének megfelelően vannak tálalva. A betegtájékoztatást célzó oldalon kiemelt helyen találunk tájékoztató anyagokat pl. az anyaság, öregedés, allergia, Hepatitis B, stb. témakörében. A szakembereknek szóló oldalon ezt a helyet a konferencianaptár foglalja el.

A Health on the Net-en elérhető információk minőségét ("reliability and credibility:" megbízhatóság és hitelesség) az alapítvány által kidolgozott kódrendszer (HONcode) segítségével kívánják biztosítani. A probléma ugyanis nem az információk megtalálása, hanem azok relevanciájának, hitelességének ellenőrzése. A HONcode szabályai arra irányulnak, hogy

• a webhelyek szerzőivel betartassák az etikai szabályokat, és

• segítsék a felhasználót az adott anyag hitelességének (az olvasott információ forrásának és céljának) értékelésében.

A HON szerkezetét, szolgáltatásait a III. számú melléklet mutatja be.

Bibliográfia

TARTALOM