Keresőnyelvek és fogalomtárak általános, ismeretreprezentációs
és technológiai tendenciái
 

 
Készítette 
Dr. Pálvölgyi Mihály 
főiskolai docens
Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola
Könyvtár- és Információtudományi Tanszéke
9700 Szombathely
Károlyi Gáspár tér 4. 
Tel. 94 313 892
Fax: 94 312 248
Email: pami@kit2.bdtf.hu

Szombathely, 2001. december 18

Bevezetés

A szemle célja

A szemle célja, hogy áttekintést adjon a keresőnyelvek (információkereső nyelvek, IKNY-ek) és fogalomtárak általános ismeretreprezentációs és technológiai tendenciáiról, különös tekintettel az utóbbi 2-3 évre. Mindez magában foglalja keresőrendszerek /információkereső rendszerek/ általános fejlesztési tendenciáit, elektronikus hálózati környezetben való alkalmazásait. A brit, amerikai és német példák mellett természetesen magyar példákat is felvonultatunk.

Napjaink fő változásai és trendjei

Az angolszász könyvtár- és információtudományi felsőoktatásban és kutatásban egyre széles körben használják a tudásszervezés (knowledge organisation) kifejezést, különös tekintettel azokra az elméleti és gyakorlati feladatokra, melyek a keresőnyelvek Internetes környezetben való hatékony alkalmazásával kapcsolatosak.

Az út a papírkönyvtártól, az automatizált könyvtáron át a digitális könyvtárhoz vezet. (BUCKLAND, Michael, 1998). Mindez alapvetően hat az információk feldolgozására, tárolására, keresésére. Új eszközök jönnek létre, változik a technológia, a szellemi eszközök /szabványok, szabályzatok, metaadatok, ellenőrzött szójegyzékek stb./

Az információrobbanás információs túlterheléshez vezetett (information overload), melynek problémaköre szorosan összefügg a különféle technológiák alkalmazásával, és egyaránt vonatkozik a nyomtatott és elektronikus forrásokra, akár elsődleges, másodlagos, harmadlagos forrásokról van szó. A használóra negatívan hat az a tény, hogy a burjánzó adat és információhalmazból egyre nehezebb kiválasztani a relevánsakat. A keresőnyelvek koncentrált fejlesztése segíthet az információs túlterhelés (information overload) leküzdésében. Ebben nagy szerepet kell kapniuk a minőség hangsúlyozásának, a szabályozásnak, kontrolnak (tezauruszok, osztályozási rendszerek alkalmazása.)

Bakonyi és Koltay szerint is: A dokumentumkezelő- gyűjtő és hasznosító könyvtárról a hangsúly áttevődni látszik az ismeretközvetítő, tudásgazdálkodó könyvtárra. A teljes szövegtárolás jelentőssé válásával, a szövegek digitalizálásával, s azzal a jelenséggel, hogy a könyvtár már nem csak az általa fizikailag őrzött dokumentumokhoz ad információt és hozzáférést, úgy tűnik, hogy a tartalmi feltárásnak és egyben a könyvtári információtudománynak is új kihívásokkal kell szembenézni.

A papírkönyvtárból a digitális könyvtárig számos fokozat és konstelláció van. Közepes és nagykönyvtáraink ún. hibrid-könyvtárakká alakulnak át, melyek egyaránt magukban foglalják a megszokott-hagyományos könyvtári tereket, illetve a digitális-virtuális tereket. A könyvtárgépesítés és a hálózat alkalmazása, a hibrid könyvtárba való átmenet hatására új típusú könyvtárhasználók jelentek meg, akik otthonról vagy a munkahelyükről érik el a könyvtárat, vagyis a virtuális könyvtárhasználók. (DE PRADO, Rosario López:,2000)

Az információfeldolgozásra, azon belül a keresőnyelvek alkalmazására nyilvánvalóan hat az elektronikus könyvtárba (vagy a fenti értelemben: a hibridkönyvtárba) való átmenet, mely az alábbi hatásokkal jár:


A keresőrendszerek és nyelvek problémájának megközelítései

Abból kiindulva, hogy a keresés problémája az információforrások szellemi tartalmának és a felhasználó igényeinek az egyeztetése, alapvetően négy megközelítése lehet a problémának


A keresőnyelvek problémái - ismeretreprezentációs megközelítés

A keresőnyelveket hagyományosan három irányzat szerint vizsgáljuk: tudományfelosztáson alapuló, nyelvészeti és statisztikai irányzat. A tudományfelosztáson alapuló irányzat az osztályozási rendszerekre koncentrál, a nyelvészeti irányzat a természetes nyelveken alapuló rendszerekre, a statisztikai irányzat pedig az automatikus osztályozásra, indexelésre, a teljes szövegben való keresésre. Szemlénkben első részében e rendszerek új fejleményeit - a fejlődés tényeit és irányait vizsgáljuk.


A keresőnyelvek alkalmazásának tendenciái

Egy 1996-os adat szerint a könyvtárakban és információs intézményekben használt osztályozórendszerek használata a következő volt: Egyetemes Tizedes Osztályozás (25%) , Dewey Tizedes Osztályozás (25 %), tezauruszok /különféle szaktezauruszok/ (10%), Kongresszusi Könyvtár Osztályozási Rendszere /LCC/ (5%) az Orosz/szovjet BBK (2%), Bliss Osztályozási Rendszere /Bliss Classification/ (1%), egyéb osztályozási rendszerek /könyvtárakban/ (32%) (Andrian, Alex C, 1996

A százalékos arányok azóta jelentősen megváltoztak. Bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre, a felhasználói igények kutatása, a módszertani szakirodalom és a gyakorlat tanulmányozása alapján kijelenthető, hogy az ETO szerepe csökkent, a BBK-é teljesen megszűnt, a tezauruszoké, illetve az egyéb kategóriába sorolható internetes keresőrendszereké, internetes katalógusok kategóriarendszereié irányadó lett.

A keresőnyelvekkel szemben támasztott kritériumok

A keresőnyelvekkel szemben a keresés pontosságát, teljességét segítő, illetve fejlesztési, alkalmazási kritériumokat támaszthatunk. Ezek támpontot nyújtanak értékelésükhöz
 
Kritériumok  Jelentésük
A keresés pontosságát, teljességét segítő tényezők
Egyértelműség az osztályozási rendszer minden szavának egy és csakis egy jelentése legyen. Minden fogalomnak csakis egy szó feleljen meg
Áttekinthetőség az IKNY, osztályozási rendszer tükrözze az osztályozandó tudomány, szakterület stb. logikai szerkezetét. Legyen áttekinthető, jelzetei lehetőség szerint beszéljenek
Mélységbeni rugalmasság a keresés során lehessen navigálni a fogalmi szintek között fölérendelt fogalmak, ill. alárendelt fogalmak felé
Értelmi összefüggések kimutatása az IKNY legyen képes a fogalmak közötti összefüggések kifejezésére. Hívja fel a figyelmet ezekre az összefüggésekre! (pl. nem¾ faj, egész¾ rész, rokonsági viszony, szinonima stb.)
Egyszeri összefüggések ábrázolása a rendszer legyen képes az egyedi dokumentumok differenciált "egyedi" tartalmának tükrözésére! Legyen képes az IKNY-szavak következetes összekapcsolására. Biztosítsa logikai összefüggések, ill. a szerepösszefüggések ábrázolását
Sokszempontú megközelítés  a rendszer tegye lehetővé, hogy egy-egy fogalmat, kérdéskört tárgyi, szakmai, földrajzi, idő, formai, nyelvi stb. szempontból is lehessen feltárni és keresni
Fejlesztési, alkalmazási tényezők 
Változtathatóság, rugalmasság a rendszer legyen alkalmas az új fogalmak, összefüggések elhelyezésére ill kifejezésére az IKNY-en
Gyakorlati alkalmazhatóság legyen alkalmas mind a feltárásra, mind a keresésre, legyen a gyakorlatban megvalósítható, ne pedig csak elméleti konstrukció
Széleskörű alkalmazhatóság legyen alkalmas az egyetemes és nemzetközi információáramlás elősegítésére (nemzetközi információ-cserére, vagy összekapcsolhatóságra más IKNY-ekkel
Könnyen megtanulhatóság mind az információs szakember, mind pedig a használó számára legyen kényelmes, érthető és viszonylag egyszerű a használata
Elektronikus környezetben való alkalmazhatóság egyen alkalmazható különféle technikai megoldásában, online, CD-ROM, Internet stb.

A továbbiakban a logikai, nyelvészeti és statisztikai irányzathoz tartozó IKNY-ek sajátos ismeretreprezentációs fejlődési trendjeit, értékeit és lehetőségeit vizsgáljuk.


A tudományfelosztáson alapuló keresőnyelvek

Általános jellemzés

Ez az irányzat a legrégibb: az ókortól kezdve folyamatosan használnak a hierarchikus osztályozási rendszereket. Az osztályozási rendszerek sokrétű alkalmazásai alakultak ki világszerte és Magyarországon, melyek közös emberi értéket jelentenek. Általában valamilyen mesterséges nyelven /szám-, szám-betű, betűkódokon / alapulnak. Az osztályozási rendszerekre általában érvényes trendeket mutatjuk be, külön a Tizedes Osztályozás, illetve az Egyetemes Tizedes Osztályozás alkalmazásával kapcsolatos új fejleményeket.

Az osztályozási rendszerek az információszervezés fontos eszközei ma is, és alkalmazásukban jelentős potenciálok vannak

- természetes nyelvtől való függetlenségük miatt az általánosabb/egyetemesebb alkalmazást (is) elősegítik,

Fő hátrányaik: nehezebben változtathatóak, kevésbé rugalmasak, kevésbé könnyen kezelhetőek, mint a természetes nyelven alapuló keresőnyelvek.

Tudásszervezési, integráló szerep

A "hagyományos" osztályozási rendszerek (ETO, TO, LCC, stb.) alkalmazása elektronikus környezetben segítheti a könyvtárosokat az információ- /tudás-/ szervezésében, függetlenül attól, hogy azok nyomtatott, vagy digitális formában találhatóak. (BAWDEN, D, 2001)

A logikus áttekintés igénye a tárgyköri vagy hierarchikus csoportosítások növekvő szerepe

A világháló forrásainak szaporodásával egyre nagyobb az érdeklődés a források tárgyköri vagy hierarchikus csoportosítása iránt. Ily módon általában hatékonyabb keresés végezhető. A tárgyköri csoportosítás alapjául szolgálhatnak meglevő osztályozási rendszerek, népszerű webkalauzok és keresőgépek tárgyköri hierarchiái, illetve a könyvtárak saját, helyi osztályozási rendszerei. A hierarchikus struktúrákat speciális, tárgyköri weblapok, speciális célok és egyéni használók számára is alkalmazzák. Erre az utolsó kategóriára példa a Knowledge Class nevű eszköz. (CHAN, Lois Mai - LIN, Xia - ZENG, Marcia Lei, 2000).

Internetes alkalmazások

A hagyományos osztályozási rendszereket számos helyen alkalmazzák, közvetlen keresésre, de főként böngészésre, - pl. TO /Dewey Decimal Classification/ - BUBL directory, ETO /UDC/ NISS list of software and services, Kongresszusi könyvtár osztályozási rendszere /Library of Congress classification/ - Cyberstacks resource listing .


Tizedes Osztályozás (Dewey Decimal Classification)

A DDC fejlesztése, felfrissítése folyamatosan, rendszeresen történik

Az OCLC /Online Computer Library Center/ gondoskodik arról, hogy egységesen alkalmazzák a rendszert. A Dewey Decimal Classification nemzetközi jogainak tulajdonosa az OCLC Forest Press 2003-ra tervezi az új, 22. angol nyelvű kiadást.

A DDC megismertetése világszerte szervezett formában, koncentráltan történik. A TO hivatalos honlapja- az OCLC weblapján található, ami érthető is, hiszen az OCLC a TO gondozója, fejlesztője.

Dewey Decimal System Home Page - http://www.oclc.org/oclc/fp/index.htm

Híreket, módosításokat tartalmaz, bemutatja TO-t használó könyvtárak és Internet források listáját. Ismerteti a megvásárolható kiadásokat, termékeket, bemutatja a fejlesztő kutatásokat.

Három hierarchiaszinten ismerteti a TO-számokat /főosztályok, osztályok, alosztályok/ s ily módon 1000 számot sorol fel hierarchikus sorrendben.

Számos információ található (a TO története, bevezetés a használatába, legújabb hírek) a http://www.oclc.org/dewey/ weblapon is.

Számos weblap igyekszik megismertetni, megkedveltetni a rendszert

Do the Dewey! - http://www.thrall.org/dewey/ - To test your knowledge of DDC. (Tesztelje TO-s tudását!) A Javascript trivia játék segít abban, hogy tesztelhessük TO-val kapcsolatos ismereteinket.

Dewey to the Rescue! A Multimedia Tour of the Dewey Decimal Classification  /dewey/about/ddctour/ddc1.gif - Bemutatja, hogyan segít a DDC az információszervezésben, kiemelve, hogy "nincs olyan a nap alatt", amiben az ne segíthetne. A bevezetés után tesztelheti tudását.

Tovább terjed nemzetközi szabványként való alkalmazása

A Tizedes Osztályozás nemzetközi használatát, illetve egyes európai országokban az átvételét indokolja, hogy ez terjedt el csaknem valamennyi angol nyelvű országban, Távol-Kelet és Afrika nagyobb részén, és növekvő érdeklődést mutat iránta Japán és Kína. Németországban az elmúlt években szintén előtérbe került a Tizedes Osztályozás (Dewey Decimal Classification) bevezetésének gondolata. Ebbe az irányba mutatott az "Osztályozás a tudományos könyvtárakban" c. ajánlás (Berlin, 1998), a többi európai nemzeti könyvtárral való együttműködés gyakorlata (pl. a "Multilingual Access to Subjects" c. projekt) és az IFLA keretében történő nemzetközi tájékozódás is. Az alkalmazás konzorciumi keretben valósulna meg, mely a német nyelvű kiadás gondozásáért vállalná a felelősséget (HEINER-FREILING, Magda,2000)

A DDC digitális források feltárásában

McKiernan (1996) 14 olyan weboldalt elemzett, melyekben a TO-t Internetes források rendszerezésére használták. Ehhez társult 6 weboldal a Yahoo-n. - 2001 októberében a McKiernan által feltüntetett weboldalakat áttekintettük, annak megállapítására, hogy a TO-t használják-e még azokban? A vizsgálat szerint: A Yahoo-n szereplő TO-s weboldalak száma 6-ról 8-ra nőtt. A további 14 weboldal közül 6 már nem létezik, nem jeleníthető meg, vagy más nevet, profilt kapott. (PÁLVÖLGYI, 2001)

A TO-t legsikeresebben használó webkalauz a BUBL directory, http://www.bubl.ac.uk/link/ddc.html - A The BUBL Subject Tree <URL: http> ismertetője szerint átfogó áttekintést ad az Egyesült Királyság legkülönfélébb szakterületi információforrásairól (tegyük hozzá: az angol nyelvű forrásokról általában, beleértve pl. a magyarországi angol nyelvű Internetes forrásokat is). Eredetileg az ETO-t használták a böngészés "törzsfájaként", de már 1996-ban elkezdtek áttérni a LINK nevű új szolgáltatásra, mely már a TO-ra /Dewey Decimal Classification Scheme/ épített. A TO mellett átfogó kategóriák, és kulcsszavak szerinti keresést is biztosit

Konkordancia jegyzékek

Pl. Library of Congress Subject Headings/DDC között:
Updates http://www.oclc.org/dewey/updates/lcsh_ddc.htm


Az ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás, Universal Decimal Classification)

Az ETO-t továbbra is széles körben használják mind osztályozásra, mind pedig a szakcsoportos elrendezésre.

Intenzívebb használatát hiányossága gátolják:

A használók keresési szokásai - a nyilvános könyvtárakban is - jelentősen eltolódtak a természetes nyelvek felé, ahogy azt egy 30 könyvtári esetet regisztráló felmérés igazolja (BDF, 2000), az ETO-t a felhasználók gyakorlatilag alig használják. A hagyományos osztályozó rendszerek közül az éppen az ETO-t az, amit legkevésbé használnak keresésnél az OPAC-okban, míg e téren a TO, a Kongresszusi Könyvtár Osztályozási rendszere számos követendő fejlesztéssel szolgál /természetes nyelvi IKNY-kel való kombinált alkalmazás, konkordancia-jegyzékek, online listák stb./, melyek alkalmazása pozitívan hatna a használat mértékére, minőségére.

Mindezek ellenére, érvényesek az ETO-ra is az általában az osztályozási rendszerekre mondottak, lásd föntebb. Bár az ETO monohierarchikus rendszere korántsem tökéletes, de viszonylag egyszerűen kezelhető; a "közlekedés" a hierarchia szintjei között könnyű, ahogy az átfogó fogalmak szerinti információkeresés is.

Trendek az ETO alkalmazására a digitális források feltárásában

Egy 1996-97-es felmérés (UKOLN tanulmány) szerint az ETO-t olyan jelentős internetes kalauzok használták mint: BUBL, GERHARD, NISS Information Gateway, OMNI , SOSIG

2001 októberében végzett vizsgálat szerint több rendszer tért át más szerkezetre, megközelítésre. Az 1997-ben feltárt 5 jelentős webkalauz közül egyedül a NISS Information Gateway (<URL:http://www.niss.ac.uk/subject/index.html> )használja még az ETO-t. Ugyanakkor se BUBL, se a GERHARD, se az OMNI se pedig a SOSIG nem használja azt, vagy ha igen meglehetősen rejtett módon. Külön elemzést igényelne, hogy miért "ejtették az ETO-t?" Miért tért át betűrendbe sorolt kategóriákra a SOSIG? Miért tért át az orvosi tárgyszavakra /általános illetve speciális/ az OMNI? Miért tért át TO-ra a BUBL? (valamint a különféle feltárási, keresési lehetőségek sajátos kombinációjára /kulcsszó, tárgyszó stb./?

A trend szerint az ETO jelentősége az utóbbi 4-5 évben is csökkent, de "a játék talán még nem lefutott."

Nemzetközi fejlemények

Az ETO-t 1981-ig a FID (Federation Internationale de Documentation) gondozta. Az ETO nemzetközi gondozásában bekövetkezett változások, a nemzeti bizottságok megszűnte után 1982-ben az UDC Consortium vette át az ETO gondozását.

Master Reference File (MRF)

Az 1990-es évek fontos fejleménye a táblázatok elektronikus mesterlemezes megjelenése.
A mesterlemezt az UNESCO adatbázisában szerkesztették.
http://www.unesco.org/webworld/isis/isis.htm - Mintegy 60,000 rekordot = ETO számot tartalmaz. Az adatfile (.MST) 6 Mb-ot foglal el, az index-file (az ETO-számokról és a szavakról-kifejezésekről) 5.5 Mb-ot.

A UDC consortium 2001-ben jelentősen bővítette, gazdagította az ETO hivatalos weblapját: UDC Consortium; Universal Decimal Classification, http://www.udcc.org (látogatva 2001 december 3).

A weblap információkat tartalmaz az ETO-ról, a kiegészítésekről és módosításokról /Extensions and Corrections/, a legfrissebb hírekről, /UDC news/, a mesterlemezről (Master Reference File), az ETO-kiadások jegyzékeit /UDC publications/. Ezenkívül egy rövid online demo /UDC Online demonstration/ is rendelkezésre áll. A legfontosabb ETO számokat is felsorolja, jelentésük feltüntetésével.

Hazai fejlemények

Az ország szak-, és felsőoktatási könyvtárainak túlnyomó többsége, közkönyvtárainak jelentős része használja.

Az ETO sajátos alkalmazási lehetőségére mutat rá Bakonyi és Koltay a VOCAL adatbázisban (BAKONYI Géza - KOLTAY Klára): az ETO segíthet az adatbázis mindig aktuális tartalmához igazodva közös listába rendezni a különböző forrásokból származó, egy-egy témához szorosabba lazább szállal kapcsolódó tárgyszavakat a használóra bízva a közülük való válogatást. Egy ETO-jelzet szerinti keresés a közös adatbázisban eljuttathat bennünket egy olyan közös listához, amelynek elemei a különböző helyi adatbázisok szorosabban vagy lazábban ide tartozó tárgyszavai.

Az ETO tapasztalatai nem haszontalanok a tezauruszt használók számára: csak együttes alkalmazásukkal végezhető jó keresési feltételeket teremtő, tehát valóban megbízható tartalmi feldolgozás. (UNGVÁRY 2001/2).

Az utóbbi egy-két évben szándék és némi élénkülés tapasztalható arra, hogy az ETO-t nemzetközi szinten koordináltabban használják a digitális kor követelményeinek megfelelően. Legfontosabb magyarországi műhelye az Országos Széchenyi Könyvtár http://www.oszk.hu. A fejlesztési munkálatok motorja a Könyvtári Intézeten belül működő iroda, mely az ETO-táblázatok karbantartásával, terjesztésével és az oktatással kapcsolatos teendőket látja el. Megrendeli az ETO évenkénti módosításait tartalmazó angol nyelvű ún. MRF adatbázist, mely alapján készül a magyar nyelvű elektronikus változat. Adatbázisban először az ETO 1990. évi rövidített kiadását, az azóta végbement változásokat (alosztásokat, majd a főtáblázati részt rögzítették sorban. Az 1997-es szakmai fórum, illetve az 1999-es katalistos "kell-e ETO" vitafórum után felgyorsult a munka, és 2002. januárjáig a főtáblázati rész teljes rögzítése is megtörténik, majd az anyag szerkesztése következik. Szerkesztő Fejős László.

A további fejlesztésekkel kapcsolatban érdemes megszívlelni Vajda Erik javaslatait: Szükséges, hogy ETO hálózaton rendelkezésre álljon, sőt - ha lehet - részeknek letölthetőknek kell lennie. Ez részben azért kell, mert másképp nem lehet ETO szerint osztályozni, de részben azért is, mert a helyi rendszerekből az osztályozó könyvtáros mellett a használó számára is elérhetőnek kellene lennie az ETO-nak (lehetőleg a fogalmak megnevezésének szöveges keresésével is). A magyar változat szempontjából elfogadható, de kiegészítésre szoruló megoldás az, amely az utolsó magyar középkiadást teszi hozzáférhetővé. Az adatbázisnak jelzettartalma tekintetében a mindenkori érvényes nemzetközi mesterlemeznek kell megfelelnie. (VAJDA Erik, 1999 alapján)

Magyarországon az OSZK nemzeti bibliográfiai rendszerének, valamint a fentebb említett Könyvári Intézetnek köszönhetően felerősödtek az ETO digitális környezetben való alkalmazására irányuló kezdeményezések. Szombathelyen előrehaladott munkálatok folynak egy ETO szerinti csoportosítású tárgyi kalauz létrehozására.


A természetes nyelveken alapuló keresőnyelvek

Általános jellemzés

A természetes nyelvi alapokon nyugvó keresőnyelveket aszerint tagoljuk, hogy az alapul vett természetes nyelvet milyen mértékben vetik alá szabályozásnak, az mennyire szabályozott-szabályozatlan, kötött vagy kötetlen.

A kötöttszavas keresőrendszerek esetében a keresőszavakat szabványos, ellenőrzött, kötött szókészletből vesszük. Ilyenek a keresőnyelvi szótárak, pl. a tárgyszójegyzék, a tezaurusz, osztályozási táblázat és a mutatói. Ezek a keresőnyelvi szavakat /tárgyszavakat, deszkriptorokat, osztályozási jelzeteket/, valamint azok különböző kapcsolatait tartalmazzák.

E szabályozott körbe tartoznak és egyre fontosabb szerepet játszanak a dokumentumtípusok, nyelvek, országnevek szabályozott kódjegyzéke, - a szerzői nevek, intézménynevek, földrajzi nevek szabályozott névjegyzéke.

Kötetlen, szabadszavas keresőrendszerek esetében - a keresőszavakat ebben az esetben a szöveg elemeiből tetszőlegesen kereshetjük ki. Kulcsszavas keresésnek is mondják. Ilyenkor nem alkalmazunk szabványos, szabályozott keresőnyelvi és egyéb szótárakat szabályozott kód- és névjegyzékeket.

A szabad szövegszavas keresés olyan információkhoz is "utat nyit", amelyek az ETO, vagy bármely osztályozó rendszer útján gyakorlatilag nem megközelíthetők. A szabályozott rendszerek mellett hasznos és célszerű is, ha a szövegben szabadon is lehet keresni. Az esetek többségében csak akkor használható jól, ha a Boole-algrebra szerint keresés mellett erős eszközei vannak a szövegösszefüggés szerinti keresésre is pl. helyzeti operátorok segítségével. Erre a szakmai adatbázisok különösen jó példával szolgálnak.

A kettő közötti átmenetek - az abszolút kötött, kötelezően használandó szavak, illetve az abszolút kötetlenül, szabadon választható szövegszavak között egy sor átmenet van. Vagy azért, mert bizonyos fogalmak /például az új gazdasági, műszaki fogalmak/ tükrözésére vagy még nem alakultak ki szabványos, kötött, elfogadott kifejezések, vagy pedig bizonyos fajta fogalmak egyáltalán nem is kerülnek be az "abszolút" kötött IKNY-szótárakba. Ilyenek például a típusnevek, pl. ALEPH, Hewlett Packard stb. De ebbe a körbe tartoznak a cím és a referátum szövegéből kigyűjtött kifejezések, melyek a tanulmány stb. szerzőjének szóhasználatát tükrözik. Ezek a "szabad tárgyszavak" esetleg nincsenek benne semmilyen szabványos, ellenőrzött IKNY-szótárban, (de bekerülhetnek abba).

A természetes nyelven alapuló keresőnyelvek jelentősége nő. Fő előnyeik:

Ugyanakkor - különösen kevésbé kontrollált formáikban - kiütköznek a hátrányok:


Tárgyszórendszerek

Az alkalmazott tárgyszókategóriák

A tárgyszavazáshoz használt kategóriák a témát, a személyt/testületet, a földrajzi helyet, a formát és az időt jelölik, melyek mind tovább specifikálhatóak. Magyar szempontból különösen tanulságos a Kongresszusi Könyvtár /Library of Congress Subject Heading. LCSH/ illetve a Deutsche Bibliothek tárgyszórendszere és sokrétű használatának tanulmányozása.

A Kongresszusi Könyvtár Tárgyszórendszere /Library of Congress Subject Headings. LCSH/

Világszerte elterjedt rendszer. A rendszert kiadásról kiadásra fejlesztik, bővítik, finomítják. 14. kiadása 186.000 lexikai egységet tartalmazott. A tulajdonnevek mint tárgyszavak jelölésében nagy szerepe van a szabványos MARC authority fájloknak: a személyek és testületi nevek, illetve a földrajzi nevek jelölésében.

Kiváló lehetőséget nyújt a keresésre a sok belépési és kombinációs lehetőség. A tezaurusz-szerkezethez való közelítéssel, a specifikus deszkriptorok számának növelésével az OPAC-katalógusok messzemenő posztkoordinációs igényeinek is megkísérel eleget tenni. Mindezek alapján az LCSH online tezauruszként is funkcionálhat, összekapcsolva az LCSH alapján indexelt valamely adatbázissal.

Fontos megemlíteni, hogy az LCSH lexikai egységei mellett feltüntetik a Library of Congress osztályozási jelzeteit. Lásd mellékletben az LCSH egy tárgyszótételét.

Tanulságos az LCSH "mondatalkotása" is: a tárgyszóláncokban fontos szerepe van az alosztályozásnak, ami történhet időtárgyszóval, formai, illetve tematikus tárgyszavakkal /abc-rendben/, földrajzi tárgyszavakkal /abc-rendben/. Mindez megkönnyíti az OPAC-okban való böngészést.

United States - Foreign relations - 1783-1865
United States - Foreign relations - Juvenile literature
United States - Foreign relations - Japan
United States - History - 1865

A washingtoni Kongresszusi Könyvtár tárgyszórendszere a világ legismertebb általános tárgyszórendszere. Tárgyszavai megtalálhatók a Brit Nemzeti Bibliográfia számos tételében. Ezeknek az elveknek az érvényesítésében fontos szerepet játszhatnak magyar könyvtárak is, pl. a Debreceni Egyetemi Könyvtár.

A német tárgyszórendszer /Regeln für den Schlagwortkatalog RSWK/

A Deutsches Bibliotheksinstitut /DBI/ által 1978-1984 között kidolgozott német tárgyszókatalógus-szabályzat (Regeln für den Schlagwortkatalog, röviden: RSWK) 1. kiadása 1986-ban jelent meg, a 2. kiadás 1991-ben. A Deutsche Bibliothek központi szolgáltatásaiban /Deutsche Bibliographie stb./ ez alapján tárgyszavaz, de az egész német nyelvterületen (Németország, Ausztria, Svájc) fontos indexelési és keresési segédeszköz: a szabályzatot olyan nagy online rendszerek is használják, mint BIS, Libris, és BIBL. Mind az általános, mind pedig a tudományos és szakkönyvtárakban ezt használják a feldolgozási és keresési igények kielégítésére. Az online katalógusokban széles körben alkalmazott.

Követendő jellemzői: az alapos kidolgozottság, pontos meghatározottság, ami vonatkozik a tárgyszavazási alapelvekre, a tárgyszavak típusaira, összekapcsolásuk módjaira, sorrendjükre, alkalmazásukra stb.

A Deutsche Bibliothek különféle osztályozási rendszereket alkalmaz az egyes bibliográfiai szolgáltatásaihoz. A nemzeti bibliográfia heti füzetei pl. az ETO alapjaira épülő tárgyszavas csoportosítást használnak, a jelenleg érvénybe levő tárgyszó normatíva (SWD) alapján, az új frankfurti könyvtárépület olvasótermeinek állományát azonban sajátos helyi alaposztályozás (Basisklassifikation) alapján rendezték. A probléma az, hogy egyik megoldás sem felel meg a "globális" elvárásoknak. (HEINER-FREILING, Magda, 2000) Ezért is fontolgatják a TO bevezetését Németországban.

A tárgyi besorolási adatok egységesítése, a különböző könyvtárak által azonos szakterületen használt tárgyszavak egységesítése mind az angol, mind a német nyelvterületen pozitív hatást gyakorolt a tárgyi indexelésre. Portugáliában a portugál nyelvű tárgyszórendszer kidolgozása több éves együttműködési program keretében valósult meg (1988-1994), de a terminológiai kontrol, a szabványosítás, ill. a szemantikai struktúra továbbfejlesztése további folyik. Tezaurusz-készítő és karbantartó programot is használ. (Lopes, Maria Ines 1994. 470-471. p.)

Tárgyszavazás a magyar bibliográfiákban

A fentiekben láthattuk, hogy világszerte sikerrel alkalmazzák a tárgyszavakat a bibliográfiai számbevétel során. Magyarországon az 1980-as évektől a Magyar Nemzeti Bibliográfia. Időszaki Kiadványok Repertóriuma /MNB IKR/ is bevezette a tárgyszómutatót, kidolgozva és érvényesítve tárgyszavazási elveit a repertóriumban feltárt időszaki kiadványok cikkeinek stb. tárgyszavazására. A repertórium az alkalmazott tudományok /az ETO 6-os főosztálya/ kivételével az összes többi tudomány és gyakorlati terület cikkanyagát feltárja. Az MNB IKER adatbázisában elektronikus környezetben gyors és sokoldalú keresési lehetőséget biztosit.

A nemzeti szakbibliográfiai rendszerben A Műszaki cikkek a magyar időszaki kiadványokban c. kurrens bibliográfiában egészen 1995-ig a tárgyszavak mellett ETO-számok is szerepeltek a tárgyi feltárásban, 1996-tól már csak a tárgyszavak maradtak. A Magyar Mezőgazdasági bibliográfiában csak tárgyszavak szerepelnek. A Magyar Orvosi Bibliográfiában a Medical Subject Headings magyarra fordított tárgyszavai szerint történik a tárgyi feltárás.

Tárgyszavazás a könyvtárakban

Az OSZK KMK által az 1960-as években kidolgozott általános tárgyszójegyzéket: az Új Könyvek tárgyszórendszerét továbbra is használják, de főként mint a helyi tárgyszavazást megkönnyítő segédeszközként - tehát kiegészítik, módosítják stb. az ÚK tárgyszavazási gyakorlat szerint központilag megadott tárgyszavakat. Előnye, hogy ezért szabályrendszere van, tárgyszavazási eszközöket alkalmaz /tárgyszóválaszték, inverzió alkalmazása, utalások, hivatkozások/.

Új, egységes tárgyszórendszer egyelőre nincs (vagy nem publikus). Azon adatbázisok esetében, ahol több könyvtár állománya érhető el (pl. KözELKat, AROMO, Voyager), szintén nincs egységes tárgyszórendszer, minden tagkönyvtár a saját tárgyszavazási gyakorlata szerinti kifejezéseket indexeli a közös állományba; persze meg kell jegyezni, hogy mivel ezek a könyvtárak szinte mindegyike az ETO-t használja, a tárgyszóindex nagyjából egységes képet mutat. (MAGYAR, 1999). A tárgyszavazásra hat az ETO jelzet: A tárgyszavak között szerepel mindaz, amit az ETO jelzet "fordításakor" a dokumentum tartalmának kifejezésére megadtak, tehát pl. a földrajzi-, személy-, testületi nevek is. (MAGYAR, 1999). Ugyanakkor az esetek túlnyomó többségében, az ETO-jelzetek és a tárgyszavak egymásnak nem "tükörfordítása", sok esetben a tárgyi feltáró az ETO-jelzettel általánosabban írja le a témát, mint az ugyanabban a rekordban alkalmazott tárgyszóval, vagy az is előfordul, hogy a mű más aspektusát emeli ki az egyik, más aspektusát a másik módszerrel. (BAKONYI Géza - KOLTAY Klára,) Emellett a közkönyvtárak jelentős részénél - a fentiek szerint - beszélhetünk az Új Könyvek tárgyszavazásának hatásáról is.

Az 1990-es évek elején új általános tárgyszórendszer /ÁTJ/ szükségességét fogalmazták meg, melynek különböző szinteken - kiskönyvtártól a nagykönyvtárig, általános gyűjteménytől az erősen specializáltig - kell megfelelnie. Az ÁTJ lehetővé kívánta tenni a különböző szintű és irányú indexelési eljárások közötti átmenetet, a könyvtárak közötti adatcserét. (Horváth Tibor, 1992. 610-617. p.): Nem valósult meg.

A tárgyszavazás terén fontos lenne az általános tárgyszórendszer közös, egységes elvek, szabályok szerinti fejlesztése és alkalmazása közös, osztott rendszerben. Ez nem, vagy csak részben valósul meg. A tárgyszavazási gyakorlatot és a tárgyszavak kereshetőségét vizsgálja az Interneten elérhető könyvtári állományoknál Magyar Katalin kitérve a használt tárgyszórendszerekre, a tárgyszavak kereshetősége, a tárgyszavas keresési lehetőségeire a hazai gyakorlatban (közös katalógusok: Közelkat, AROMO, Voyager adatbázisok közös katalógusa, a VOCAL, valamint az egyes könyvtári rendszerek önállóan megjelenő katalógusaira (MTA-SZTAKI könyvtár TINLIB rendszere, a szegedi intézmények Voyager alapú adatbázisai, az OLIB rendszerek, a TEXTLIB rendszerek, az ALEPH rendszerek). (MAGYAR Katalin, 1999).

A tárgyszókezelés kísérleteit és eredményeit osztott katalogizálási környezetben vizsgálja Bakonyi Géza és Koltay Klára (BAKONYI Géza - KOLTAY Klára, 1999?)

Új és biztató fejlemény az OSZK-tezaurusz és a Köztaurusz kidolgozása és alkalmazása (melyről bővebben a tezauruszoknál szólunk).


Tezauruszok

Az információs tezauruszok - egy-egy szakterület természetes nyelven kifejezett fogalmainak szabályozott, szükség szerint változtatható szótárai. Azáltal, hogy feltüntetik a fogalmak közti legfontosabb logikai kapcsolatokat, kiváló segédeszközt nyújtanak mind a feldolgozó könyvtáros, mind a kereső számára. Emellett hozzájárulnak a szinonimák ellenőrzéséhez. Mind a feldolgozást, mind pedig a keresést tudatossá, megalapozottá és pontosabbá teszik.

A tezauruszok magyarországi szabványa ("Magyar nyelvű információkereső tezauruszok szerkezete, részei és formái" /MSZ 3418-87) a legújabb fejlemények tükrében revízióra szorul. A tezauruszok építésére, kezelésére szoftvereket fejlesztettek ki, melyek megkönnyítik a "fogalmi építkezést" (UNGVÁRY, 2001).

Szaktezauruszok és általános tezauruszok

A szaktezauruszokat már az 1970-es évektől sikerrel alkalmazták Magyarországon. Ungváry Rudolf teljes áttekintésükre vállalkozik, a lista személyes honlapján látható. Vannak egyes vélemények, melyek szerint jó tezauruszt csak korlátozott tématerülethez lehet készíteni. Az

általános igényű tezauruszok (pl. ROOT) annyira felületesek, hiányosak, hogy épp a keresés az, amire nem használhatók.(VÁLAS, 1999).

Valóban igaza van, egy teljesen általános tezaurusz parttalan és használhatatlan lenne. Így például egy minden könyvtárfajtára és szakterületre kiterjedő "általános tezaurusz" alkalmazása nehezen elképzelhető. Ugyanakkor meghatározott típusú könyvtári célokat szolgáló közkönyvtári általános tezaurusz alkalmazása igen hasznos lehet.

OSZK TEZAURUSZ. Az Országos Széchényi Könyvtár átfogó tezaurusza (OSZK Tezaurusz, 2000) az ISO 2788-86 nemzetközi és az MSZ 3418-87 magyar tezaurusz-szabványoknak megfelelően készült az Országos Széchényi Könyvtár Fejlesztési osztályán.

Az OSZK-tezaurusz/ KOZTAURUSZ az OSZK és a közművelődési könyvtárak gyűjtőkörének vonatkozásában "általános" (tehát adott gyűjtőkörre értelmezve "általános").

Ez a tezaurusz "általános/egyetemes" a szókincset illetően, de nem általánosan/egyetemesen" használható. Az "általános" jelző nem azt jelenti, hogy gyűjtőkörtől függetlenül mindenütt alkalmazható, mert ilyen természetes nyelvű információkereső-nyelvi (azaz szabványosított) szótár megvalósíthatatlan http://www.oszk.hu/ujdonsag/tezauruj.html - (UNGVÁRY Rudolf, 2001)

Az Országos Széchényi Könyvtár adatbázisrendszerében a dokumentumok tartalmi feltárásához és kereséséhez az OSZK TEZAURUSZt használják. A TAXAURUSZ és a GEOTARUSZ ÉS GEOHISTAURUSZ az OSZK TEZAURUSZ kiegészítése.

A TAXAURUSZ (a taxonómiai tezaurusz) az élőlények, szervek és szövetek fogalmainak tezauruszcikkeit tartalmazza. A GEOTAURUSZ ÉS GEOHISTAURUSZ a földrajzi és történelemföldrajzi kifejezések tezauruszcikkeit tartalmazza.

Az OSZK TEZAURUSZ, a TAXAURUSZ és a GEOTARUSZ ÉS GEOHISTAURUSZ a szerkesztés, karbantartás és számítógépes kezelés és tárolás szempontjából egyetlen, azonos elvek és módszerek szerint strukturált állományt alkot. Csak a nyomtatott változat jelenik meg külön tezauruszok formájában a könnyebb kézi kezelhetőség érdekében.

Az OSZK TEZAURUSZ a közművelődési könyvtárak adatbázisrendszerében a dokumentumok átfogó tartalmi feltárásához és kereséséhez használható. Az OSZK TEZAURUSZ természetes nyelven alapuló átfogó osztályozási rendszer: a műszaki, mezőgazdasági, gazdasági, természettudományi és társadalomtudományi fogalmak tezauruszcikkeit tartalmazza.

Az OSZK TEZAURUSZBAN feltüntették a legfontosabb fogalmi összefüggéseket; ezeknek az összefüggéseknek a segítségével a felhasználó tájékozódhat a kiválasztott kifejezéshez közel álló további osztályozásra használható kifejezésekről, hogy a dokumentum tartalmát illetve kérdését a legjobb formában fogalmazhassa meg.

Az OSZK TEZAURUSZBAN szereplő összefüggések részletesebbek, mint azok a "lásd" és "lásd még" utalások, melyek a hagyományos tárgyszójegyzékekben találhatók. Egyrészt pontosabban megállapítható belőlük az összefüggés fajtája, tartalma (például az, hogy generikus, partitív, oksági vagy egyéb rokonsági kapcsolatról van szó, arról tehát, hogy a kapcsolódó kifejezés általánosabb vagy speciálisabb, hogy valaminek a részét jelöli-e vagy valaminek az okát, stb.). Másrészt minden összefüggésnek a fordítottja is szerepel a tezauruszban (az összefüggéseket részletesen "A tezaurusz szerkezete" című fejezetben ismertetjük). Lásd melléklet 4: A kapcsolatok jelölése az OSZK Tezauruszban

Az OSZK átfogó tezauruszának böngészhető, HTML változata elérhető: http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/szotar/oszk-tez/

Az OSZK-teazaurusz/KÖZTAURUSZ elkészítéséhez szükség volt az OSZK-ban felhalmozott tapasztalatokra, az elkészült tezauruszokra. Mivel a közművelődési könyvtárak és az OSZK gyűjtőkörének egy része közel állnak egymáshoz, célszerűnek látszott, hogy a két feladathoz közösen készítenek tezauruszt, mely később vagy szétválik külön OSZK-tezauruszra, és külön közművelődési könyvtári tezauruszra /KÖZTAURUSZ/, vagy együttműködő karbantartás segítségével összhangban is maradhatnak.

1999-ben kezdődött el Varga Róbert, a Kaposvári Megyei Könyvtár igazgatójának kérésére a közművelődési könyvtárak tezauruszának készítése, Ungváry Rudolf, az OSZK, valamint a debreceni, győri, kaposvári és székesfehérvári könyvtárak együttműködésével. A RELEX szoftver segítségével Ungváry Rudolf elkészítette a rendelkezésre álló adatok alapján a kb. 16.000 lexikai egységből álló nyers kiinduló szóállományt, melyet a résztvevő könyvtárak munkatársai megkaptak, elemeztek, és bővítési, módosítási javaslatokat adtak.

A RELEX , Ungváry András által készített új adatbáziskezelő változtatta segítségével a HUNMARC, USMARC adatcsere formátumban exportálhatóak az állományok, ez azt jelenti, hogy minden olyan könyvtár, amely korszerű integrált könyvtári adatbáziskezelő rendszerrel rendelkezik, az OSZK-tezaurusz/KÖZTAURUSZ állományát átveheti.

2001 tavaszára az Ungváry Rudolf által adott tervek alapján a kaposvári megyei könyvtár finanszírozásában Horváth Zoltán és Csizmadia Tamás elkészítette a KÖZTAURUSZ használatában résztvevő könyvtárak számára a weben elérhető közös együttműködő karbantartó felület. 2001. végén - 2002. elején betanító tréningre, illetve a KÖZTARUSZ-t használók konferenciájára kerül sor az MKE szervezésében. (UNGVÁRY Rudolf, 2001/2)

Online tezaurusz

Egyre nagyobb hangsúlyt kap a nyomtatott változat mellett. Alkalmazása széles körben elterjedt a nagy angol nyelvű szakmai adatbázisokban, így pl. az ERIC adatbázisban is. (Az évente kiadott "Guide to Dialog searching" táblázata tartalmazza az online tezaurusszal rendelkező adatbázisok listáját.) Az elsődleges keresőkérdés megadása után a gép listát ad a kapcsolt fogalmakról (fölé-, alárendelt, rokon kifejezések stb.), és a használó ezek közül választva kibővíti / megszűri az eredeti kérdést. Így a használó a keresés során a teljesen naprakész tezauruszban keresve a feltüntetett relációk (szinonima, bővebb, szűkebb, rokonsági), valamint a találtszámok alapján a lehető legpontosabban tudja meghatározni a keresőképet, a feltüntetett alternatívák figyelembevételével.

Magyarországon a Könyvtári és tájékoztatási tezauruszt használó MANCI (Magyar és Nemzetközi cikkek Irodalma) adatbázisban vehető igénybe 2000-től online formában, némi gyakorlás után, igen hatékonyan. A tezauruszban való eligazodást, a keresőkérdés megfogalmazását megkönnyítő példákat a súgó tartalmazza. A MANCI adatbázisban egyaránt alkalmazható a böngésző, a kereső, illetve tezaurusz üzemmód. Ezek együttesen lehetővé teszik, hogy interaktívan, rugalmasan lehessen bővíteni, finomítani a keresőképet az egyes deszkriptorcikkeknél megadott relációk alapján. A deszkriptorok kombinálása a Boole-operátorokkal szintén segíti a keresőkérdés pontosítását.

A fejlődés fontos jellemzője a kidolgozott eszközök sokrétű alkalmazása, mely az egyes szakterületeken az egységes keresési elvek, eljárások irányában hat. Például a KTT-t egyaránt lehet használni tárgyi keresésre (a) az Országos Széchényi Könyvtár, Könyvtári Intézet szakkönyvtára, (b) a Magyar Könyvtári Szakirodalom Bibliográfiája, (c) a Könyvtári Figyelő éves keresőrendszere, illetve a (d) a MANCI adatbázis esetében.

Tezauruszépítés, fejlesztés

A tezauruszépítés magában foglalja az adott szakterület terminológiai kontrolját. Tezauruszt akkor érdemes építeni, ha szükséges a fogalmak közötti viszony mélyebb kidolgozása.

A tezauruszkészítést különféle szoftverek szolgálják, ezek nélkül ma már a fejlesztés elképzelhetetlen pl. az OSZK-ban. Ezek az eszközök sokat segíthetnek az ellenőrzött szótárú rendszerek kidolgozásában, de a fejlesztéséhez nagy szakértelem, alapos módszertani tudás, idő szükséges.

Webes tezauruszok

A tezauruszokat mint ellenőrzött szótárakat a Weben is előszeretettel használják tárgyi feltárásra és információkeresésre. A tezaurusz-szoftverek előállítói a Webes programok közül a HTML-t, a JAVA-t és a XML-t alkalmazzák a tezauruszépítésben és -szerkesztésben.
A webes tezauruszok következő fő típusai ismertek jelenleg:
- egyszerű statikus szöveges formátumú tezauruszok (ilyen az ASFA),
- statikus (hipercsatolásokat nem alkalmazó) HTML-formátumú tezauruszok (pl. az Infoterm),
- dinamikus (navigálható hipercsatolásokat alkalmazó) HTML-formátumú tezauruszok (MeSH),
- fejlett vizuális és grafikus interfészeket használó tezauruszok (Plumb Design Visual Thesaurus),
- XML-formátumú tezauruszok (Virtual HyperGlossary).
(SHIRI, Ali Asghar - REVIE, Crawford, 2000)

A tezaurusz és osztályozási rendszer webes alkalmazására jó példa az új AltaVizsla katalógus. http://altavizsla.origo.hu/katalogus

A webes tezauruszok eléréséhez a mellékelt bibliográfiában felsorolják a legfontosabb forrásokat. (Controlled Vocabularies Resource Guide, Controlled vocabularies, thesauri and classification systems available in the WWW, Web Thesaurus Compendium stb.)

A tezauruszok webes alkalmazásainak fejlesztési kérdései

A Networked Knowledge Organisation Systems (NKOS) éves szemináriumai a tezauruszok webes alkalmazásának elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkoznak. Felmerült az igény és lépések történtek az elektronikus tezauruszok szabványos, és a metaadat-formátumok tezauruszokhoz igazodó, jól használható és funkcionálisan megfelelő új megoldásainak kidolgozására. A tudósok, kutatók és lexikográfusok használói szokásait és elégedettségét folyamatosan vizsgálni kell. (SHIRI, Ali Asghar - REVIE, Crawford, 2000)


Indexművek

Az indexelés fejlődése egyaránt kapcsolódhat a kötetlen és kötött szavas keresőnyelvekhez és keresőrendszerekhez.

A közvetlenül a dokumentum címéből, referátumának vagy szövegének szavaiból osztályozási kifejezések (keresőnyelvi szavak) kiválasztása, illetve mellérendelő módon történő kombinálása, megadva a dokumentum lelőhelyét. - Ide tartoznak a kulcsszóindexek: KWIC-index, KWOC-index. A KWIC-indexet továbbra is sikerrel használják a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás c. folyóirat éves indexében a tárgyi keresésre. (1974 óta!) Kis "betanulás" után gyors böngészést tesznek lehetővé. Tudni kell, mit akarunk keresni.

Szabványosított szótárból /tárgyszójegyzékből, tezauruszból/ tárgyszavak, illetve deszkriptorok kiválasztása, és koordinálása, megadva a dokumentum lelőhelyét és/vagy bibliográfiai adatait stb. (permutált tárgyi index, PRECIS index)

Egyéb, a tárgyi felkeresést szolgáló indexek fejlesztése: tárgymutató, szerzői index, műfaj-index, hivatkozási index. (pl. könyvek végén található mutatók, Science Citation Index stb.)

A tárgyi indexek közül a PRECIS-indexet használják Magyarországon . A betűszó a Preserved Context Indexing System rövidítése, ami magyarul azt jelenti, hogy: " szövegösszefüggést megtartó indexelési rendszer". A PRECIS lényegét tekintve szintaxis, szabályrendszer, amely az osztályozásban ugyanazt a feladatot látja el, mint a grammatikában a mondattan. A természetes nyelv két fontos jellemzőjének érvényesítésére törekszik: kontextuális kötöttségre (azaz a mondatokban a szavak értelmezik az utána következőket), az egy-az-egyhez kapcsolat megőrzésére (amely arra utal, hogy a mondatban a szavak sorrendje kötött.) A szótára nyitott: nemcsak kötött kifejezések, hanem új szavak és kifejezések is bevonhatók, úgy, ahogy megjelennek a szakirodalomban. A tételek prekoordináltak, és a kialakított mondatban minden egyes kifejezésnek megvan a szemantikai helye. Magyarországon sikerrel alkalmazza az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum a magyar pedagógiai szakirodalom feltárására.

Az indexművek gyakran komplex rendszer formájában jelennek meg. Ilyen a hivatkozási index /első megjelent képviselője: a Science Citation Index 1964-ben/ azt mutatja meg, hogy egy szerzőre kik hivatkoztak. A szerző nevének tárgyi értéke van, hiszen ha ismerem a szerző nevét, aki az engem érdeklő témáról írt, és meg tudom nézni, hogy rá kik hivatkoztak, nagyon valószínű, hogy a hivatkozó szerzők is számomra érdekes tárgyról írtak. A legfontosabb hivatkozási indexeket - Science Citation Index /SCI/, Social Sciences Citation Index /SSCI/ - továbbra is sikeresen alkalmazzák világszerte és Magyarországon is. Az index különböző funkcionális részei / Source index /forrás index/ - Citation index /hivatkozási index/- Permuterm subject index /permutált kulcsszó index/ lehetővé teszik egy-egy téma fejlődésének nyomon követését is. Jelentőségük a tudományos életben elengedhetetlenül fontos.


A keresőnyelvek értékelése, fejlesztésük további kérdései

Felmérések, mutatók, kritériumok a hatékonyság növelése érdekében

Tekintettel az IKNY-ek, illetve információkereső eszközök széles körére, választékára, nő a jelentősége annak, hogy a dokumentumok feltártságával, a feltárás mélységével, minőségével kapcsolatos felméréseket végezzünk a fentiek kiválasztásával kapcsolatos megalapozott döntésekhez: Ide tartozik a relevancia, pontosság, teljesség, zaj, zavar, jelveszteség, veszteség elemzésének fontossága.

A szabad szavas rendszerek pl. nagy teljességet, a tezauruszok nagyobb pontosságot eredményeznek. (GIL URDICIAIN, B.,1998.) Ugyanakkor figyelmeztetni kell arra, hogy módszerek nem kizárják, hanem kiegészítik egymást az információvesztés legjobb ellenszere a két nyelv /szabad és kontrollált / együttes alkalmazása a keresésben.

A keresőnyelvek fejlődésére ható tendenciák, az "integráció" kérdése

Legfontosabb hatások: technológiai tényezők (az automatizálás, az integrált könyvtári rendszerek, a webes szolgáltatások,) komplex tényezők (a hálózati együttműködés), emberi tényezők (a minőségi források kiválasztásának igénye).

Az ezredfordulóra a világméretű Internet kialakulásával gyökeresen átalakult mind az osztályozási, mind pedig az információkereső tevékenység. Teljesen új szakmai csoportok kezdtek foglalkozni a hálózaton belül használt rendező és keresőrendszerek készítésével. Sokszor semmiféle kapcsolatuk nem volt, illetve nincs az osztályozással és információkereséssel foglalkozó hagyományos - túlnyomórészt könyvtári és dokumentációs, továbbá online adatbáziskezelői - szakmákkal. Ugyanakkor számos, újszerű, eddig figyelembe nem vett megoldás születik. (UNGVÁRY Rudolf - ORBÁN Éva, 2000)

Mindezek eredményeképpen fejlődik a horizontális és a vertikális integráció:

A horizontális integráció azt jelenti, hogy egy keresőrendszerben érhetők el a különböző információforrások adatai, vagy legalábbis egy felhasználói felületen. Az OPAC-okban is ez a tendencia érvényesül, azokban helyet kapnak a legkülönfélébb dokumentumtípusok szurrogátumai (hagyományos, AV-, elektronikus dokumentumok). A használt keresőnyelvek nem mindig ugyanazok (könyvek, időszaki kiadványok, szakdolgozatok stb. esetén eltérhetnek, ami gyakran indokolható is) Ugyanakkor a DIALOG rendszerben elérhető szakmai/tudományos adatbázisokban a különböző típusú dokumentumok tárgyi feltárására ugyanazokat az osztályozó rendszereket, tárgyszórendszereket stb. használják

A különböző dokumentumok /könyvek, folyóiratcikkek, tanulmányúti jelentések stb./ feltárására vállalkoznak a nagy nemzetközi adatbázisok /pl. a Dialog szolgáltatásában/, a magyarországi nemzeti szakbibliográfiák, pl. Magyar Orvosi Bibliográfia, Magyar Mezőgazdasági Bibliográfia, Magyar Könyvtári Szakirodalom Bibliográfiája /MAKSZAB/.

A könyvtárak egyre szélesebb körben teszik lehetővé, hogy az általa gyűjtött különféle típusú információkat, adatbázisokat egy keresőfelületen, egy rendszer elemeiként tegyék kereshetővé. Példa erre az Országos Széchényi Könyvtár: Hungarika Információ, Hungarika Névkataszter, Magyar Nemzeti Bibliográfia. Könyvek bibliográfiája, Nemzeti Periodika Adatbázis, stb. (http://www.oszk.hu/szolg/index.html)

A vertikális integráció azt jelenti, hogy a feldolgozási láncban egy műveletet csak egyszer kell elvégezni, a későbbiekben annak kimenetét a következő művelet bemeneteként használják. Erre példa az integrált könyvtári rendszer a különféle moduljaival. A közös, osztott katalogizálási rendszerekben is érvényesül az egy input - sokszoros (sokféle) hasznosítás elve. Ehhez természetesen elengedhetetlen a keresőnyelvek közös fejlesztése, közös, egységes elvek, szempontok, szabályok alkalmazása.

Az egyes keresőnyelvek sajátos előnyei, megközelítései kihasználására érdekében a forrásokat a korszerű rendszerekben többféle keresőnyelvvel (osztályozási rendszerrel, tárgyszavakkal, kulcsszavakkal stb.) tárják fel és teszik kereshetővé, böngészhetővé.

A fejlesztés kritériumai

A különböző keresőnyelvek együttes alkalmazását indokolja, hogy nincs és nem lehet egyetlen olyan keresőnyelv, mely tökéletesen eleget tesz az osztályozás minden követelményének, többféle megközelítést tesz, tehet lehetővé /szisztematikus, mechanikus, konkrét fogalmak szerintit/, jobban lehetővé válik az információcsere a hazai és a nemzetközi intézmények között, nő az angol nyelv jelentősége, nő az információtechnika szerepe

A több keresőnyelv együttes alkalmazásával kapcsolatos tendenciák Magyarországon:

A tárgyszórendszerek a legelőnyösebbek a könnyű használhatóság, a változtathatóság tekintetében, a tezauruszok a logikai, értelmei összefüggések kimunkálásában. Az automatizált rendszerekben a fentiek mellett nagyon fontos szerepet tölt be a szabad szövegszavakkal /tehát ellenőrzött szótár segítsége nélkül/ végezhető információkeresés is.

A szellemi munkát igénylő információszervezési eszközök /tezauruszok,

tárgyszavak, osztályozási jelzetek/ digitális környezetben is fontosak. Ez azért van így, mert az automatizált eszközök nem képesek még a minőségi szelekcióra. A tudásszervezésben /knowledge organisation/ az emberi ítélőképességnek fontos szerep jut. Az emberi intelligencia és a gépi rutinmunka jó kiegészítheti egymást. Az utóbbi időben bonyolult algoritmusok alapján egyre intelligensebb lesz az automatikus osztályozás, automatikus indexelés is.

Az eredményes információkereséshez tehát mind természetes nyelvű alapozású információkereső nyelvekre (tezauruszokra, mind a kontrollált tárgyszójegyzékekre, illetve a "szabad" tárgyszavakra szükség van, mind pedig hierarchikus szerkezetű információkereső nyelvekre, osztályozó rendszerekre.

A könyvtáros szellemi munkája alapján készülő osztályozási eszköz és az automatikus keresés összekapcsolása igen hatékony lehet!

Válas György szerint mindig a konkrét keresésben konkrétan kell eldönteni, hogy az alábbi öt eszköz közül melyiket vagy melyek kombinációját használjuk.

1) tezaurusz;
2) "szabad" tárgyszavas keresés;
3) hierarchikus osztályozási rendszer;
4) speciális adatmezők kötött formátumú keresése;
5) szabad szöveges keresés.(VÁLAS, 1999.)
Tudatosítani kell a különféle IKNY-ek sajátos előnyeit és lehetőségeit, és együtt alkalmazásuk fejlesztési előnyeit.

Figyeljünk az új kezdeményezésekre! A "New initiatives in Subject Retrieval in a Networked Environment" c. IFLA előzetes konferenciát az OCLC központjában tartották - Dublin, Ohio, USA, 2001 augusztus 14-16. http://www.oclc.org/events/ifla/


A keresőnyelvek szervezési, menedzsment és technológiai megközelítése

A keresőeszközök jellegét, struktúráját, tényleges tartalmát befolyásoló tényezők

Új információtárak jelentek meg és terjedtek el széles körben: a katalógus, a bibliográfia, az OPAC és az adatbázis, az Internetes keresők, a tematikus keresők mellett fontos szerepet kap a digitális könyvtár /mely a teljes szöveget és metaadatokat is tárolja/, megjelennek az adatbázisok adatbázisai, a metakeresők, a tárgyköri webkalauzok. Ezeket különféle szempontokból vizsgálhatjuk: igények jellege, szakterület jellege, dokumentumok jellege, az állomány tematikai köre, a keresőrendszer realizálása, a használat jellemzői, interaktivitás

Az Internet használatát számos alapvető probléma korlátozza.

A gazdasági korlát az internetszolgáltatások költséges voltában jelentkezik. A jövő trendje az ingyenes internet-hozzáférés lehetősége. Kulturális korlátot jelenthet az alacsony műveltségi színvonal. A technológiai probléma az, hogy a tartalomszolgáltatók egyetlen szerveren tárolják az anyagot és a kliensek ehhez kapcsolódnak. Nagy tartalomszolgáltatók, mint pl. a Yahoo! ún. szerver farmot hoztak létre, ahol nem csak egy gép van, de mindegyiken azonos a tartalom. (DEMPSEY, Bert J., 2000)

Az Internetre nem csodaszer, hanem újratermeli a problémákat.

A három fő probléma: Korántsem található meg minden az interneten, az interneten való keresés ahhoz hasonlítható, amikor tűt keresünk a szénakazalban, nem létezik minőségi ellenőrzés (HERRING, Mark Y., 2001) A felhasználók számára sok nehézséget jelent az adatbázisok sokfélesége, az eltérő interfészek is.

A használók keresési szokásainak, elvárásainak változásai

A használók új igényei, használóközpontú információfeldolgozás

A feldolgozás minőségének fejlesztése során a legfőbb kritérium a használó elégedettsége. Tisztában kell az új technológia hatásaival, és a használók /új/ igényeivel. Ismerni kell használók munkaszokásait, azt, hogy növekvő körükben a munkaszokások és munkakörnyezet teljes természetességgel foglalja magában a számítógépek mindennapi használatát, az elektronikus dokumentumok kezelésével kapcsolatos műveleteket. (Buckland, Michael, 1998.)

Mit vár el a használó az információfeldolgozó szakembertől? Az online, elektronikus hálózati világban egyfajta tökéletes rugalmasságot, használói kényelmet: azt, hogy egyetlen billentyű lenyomásával eljusson valamely elektronikus könyv tartalomjegyzékébe, onnan valamely fejezetbe, amelyet tanulmányozni akar, azt, hogy indexekben neveket stb. kereshessen, s onnan a szöveg meghatározott részébe jusson.

A használó egyre inkább elvárja, hogy az egész szövegekhez való hozzáférés biztosítva legyen. Elvárja, hogy valamely hivatkozást követve, akár a szövegből, akár hivatkozási indexből, azt otthagyva, eljuthasson más szövegekbe, visszamehessen katalógusrekordokhoz, vagy áttekinthesse a tárgyszavakat, hogy keresőkérdéséit újrafogalmazhassa, mivel a találattal elégedetlen.(Buckland, Michael, 1998.). Ez a digitális könyvtárak fejlesztését, valamint a digitális források OPAC-okba, adtabázisokba való integrálását veti fel.

A digitális könyvtárak a használókért vannak

A digitális könyvtárak logikus kiterjesztései a hagyományos könyvtáraknak. Az általuk szolgált közösség igényeiből, a maguk elé tűzött átfogó célból (mission) egyenesen következik ez az átalakulás/bővülés. (Jó példa erre a California Digital Library - http://www.cdlib.org/.)(Tefko Saracevic, a CoLIS konferencián, 1999. (SÁNDORI, 1999)

Nő a könyvtárhasználati oktatás iránti igény

A fentiekből következik, hogy az igény különösen az Interneten való kereséssel és a webforrások értékelési módszereivel kapcsolatosak, s hatványozottan az oktatási, felsőoktatási intézmények könyvtáraiban jelentkeznek. (BUNNELL, David Paul - BYERLY, Suzanne L., 2000)

Elemezni kell a hétköznapi használók keresési igényeit és szokásait

Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a hétköznapi használók nagy része - bármilyen szépen hangzanak is a fentebb a digitális könyvtárban folytatott információkereséssel mondottak - "alapvető dolgokkal sincsenek tisztában, többek között az információkeresés folyamatával sem." Csak egyes keresőgépeket ismernek, csak kulcsszavas keresést végeznek, és eszükbe sem jut, hogy esetleg a keresett téma vagy fogalom szinonimáját is használhatnák. Legtöbben nincsenek tisztában a keresőgép és a linkgyűjtemény közti különbséggel, és csak egy-két hálózati keresőeszközt ismernek, a felkínált súgókat sem olvassák el soha!

E hétköznapi használóknak a kereséshez elsősorban hasznos tanácsokra van szükségük, nem pedig a technikai megoldások megismertetésére. Mindössze arra törekszenek, hogy gyorsan néhány jól használható forrást találjanak, elkerüljék a tévutakat és egy-két egyszerű módszert használjanak. Világos egyszerű keretet kell tehát biztosítani számukra a kereséshez, mivel a hálózatot olyan kiindulási pontként szemléli, ahonnét a használó elkezdheti a keresést. Egy helyre kell mindig koncentrálnia: a hálózatra, és ott is csak egy weboldalt kell megtalálnia: a könyvtárét. Ebben és ott kell a könyvtárosnak a lehető legegyszerűbb formákban és módokon segítenie. (VINE, 2001)

Mely információs kompetenciákra van szükség ?

A hamburgi könyvtárosképző főiskolán "Információs kompetencia munkaközösség" néven alakult egy munkacsoport, mely az információhasználati ismeretek oktatásának korszerű módszereit fejleszti ki. Az információs kompetenciák fejlesztését négy, egymásra épülő rétegben látják:
 

A négy kompetenciaréteg  Amit jelentenek 
A "téma" helyes megközelítése Az információszükséglet pontos felismerése, szabatos megfogalmazása, a megoldáshoz vezető kérdések feltevése.
Az információ megtalálása. Ide tartozik a keresési stratégia ismerete, az általános és a szaktájékozódás eszköztárának ismerete, a könyvtárban történő formális és tematikus keresés, az internethasználat.
A talált információk értékelése A relevanciájuk alapján, kritikus gondolkodásmód.
A talált információk feldolgozása. A különböző olvasási- és tanulási technikák ismerete, a kapott információk szöveggé formálásának tartalmi és formai ismeretei, beleértve a szóbeli (előadás) és a vizuális (grafikai) feldolgozás módjait is.

(DANNENBERG, Detlev, 2000 alapján)

A használóknak segédletek kellenek!

A használók több tájékoztatásra, írásos útmutatókra és segítségre tartanak igényt. Nagyra értékelik az adatbázisokról és az elérési módokról szóló ismertetőket. Egy, Utah állambeli felmérés tanulságai szerint a könyvtáraknak (de különösen az egyetemi könyvtáraknak) sokkal többet kellene tenniük annak érdekében, hogy a használóik megismerjék az elérhető elektronikus forrásokat. (WEINGART, Sandra J. - ANDERSON, Janet A.:2000)

Az információgyűjtés és feldolgozás hatóköre technológiai szempontból

Gyűjtés vagy elérés? Együttműködés?

Arról egyetlen könyvtár sem "álmodhat már", hogy mindent gyűjtsön és hogy helyben tárolja a dokumentumokat, az viszont már reálisabb, ha arra törekedjünk, hogy kényelmesen, gyorsan hozzáférhessünk a dokumentumokhoz, bárhol is tárolják azokat. A megoldás irányában tett lépés a közös katalógusra, vagy az egymáshoz kapcsolt katalógusokra való áttérés.

A források köre a bibliográfiai ellenőrzés szempontjából

Fejezetünk elején a könyvtárak átalakulására utaltunk. Az alkalmazott technológiák jelentősen meghatározzák a gyűjtés feldolgozás hatókörét. A hagyományos könyvtár forrásainak és tevékenységeinek elkülönített egysége, együttese alakul ki napjainkban: a digitális könyvtár. A hagyományos és a digitális, a kézzelfogható és a virtuális együtt alkotja a "hibrid könyvtárat". (SCHWARTZ, Candy, 2000) A kérdés, hogy mely dokumentumokra terjedjen ki a tárgyi feltárást is magában foglaló bibliográfiai ellenőrzés?

Mi minden jöhet számításba a könyvtárakban gyűjtésnél és feldolgozásnál? (GORMAN, Michael, 1999)
 

A források jellege  Magyarázat 
Megfogható dokumentumok  Könyvek, térképek videokazetták, amelyek a könyvtár birtokában vannak, s amelyeket meghatározott fizikai helyeken tárolnak 
Megfoghatatlan elektronikus források  CD-ROM, a könyvtár birtokában és a könyvtárban használhatóan 
Megfogható dokumentumok  Könyvek stb., amelyek más könyvtárak birtokában vannak ,de könyvtárközi forrás-megosztási rendszerek és közös adatbázisok utján elérhetőek 
Megfoghatatlan elektronikus távoli források Melyek nincsenek a könyvtár birtokában, de amelykehez a könyvtár hozzáférést nyújt. 

A továbbiakban az interaktív keresést, áttekintést, böngészést stb. biztosító rendszereket, tehát OPAC-okat, a keresőrendszereket, kalauzokat (tárgyi katalógusokat), OPAC-okat vizsgáljuk, a legújabb szakirodalom tükrében.

Az elektronikus források bibliográfiai ellenőrzése szisztematikus megközelítést igényel.

A bibliográfiai ellenőrzés rendszerének két fő követelménye van: (a) Gyors és hatékony hozzáférést nyújtson a szükséges anyagokhoz, (b) segítse az emberiség "emlékezetének "megőrzését és tovább-hagyományozását. Tudnunk kell, hogy mit őrizzünk meg, illetve, hogy mit milyen mélységben tárjunk fel. Négy lehetőségünk van: Teljes katalogizálás, gazdagított CE, minimális Dublin Core metaadatok, strukturálatlan kulcsszókeresésre hagyatkozás. Ezekről az elektronikus források alapos értékelése után kell dönteni! A viszonylag kevés elektronikus forrás, ami állandó értéknek tűnik, megéri a teljes katalogizálást, nemzeti és nemzetközi szabványok szerint. (GORMAN, Michael, 1999)

Az elektronikus források értékelése - a feldolgozásnál számbajöhető elektronikus források köre

Lyn Robinson az elektronikus forrásokat négy - elsődleges és másodlagos, harmadlagos és negyedleges - kategóriákra osztja (ROBINSON, Lyn, 2000).
 

Kategória neve  Magyarázat 
Elsődleges  Eredeti dokumentum minden formája, pl. cikk, jelentés, adat, jogszabály, honlap 
Másodlagos  A feldolgozott tudás, mely az elsődleges dokumentumokat rendszerezi valamilyen módon, pl. indexelő és referáló szolgáltatások, tanulmányok, szótárak, képletgyűjtemények, stb. 
Harmadlagos  A többi forrás használatát segíti, pl. évkönyvek, bibliográfiák, kutatási nyilvántartások, a szakterület Internetes forrásait feltáró összeállítások,
Negyedleges A források jegyzékeihez hozzáférést biztosító eszközök, pl. jegyzékek jegyzékei, bibliográfiák, katalógusok jegyzékei. 

Az elsődleges ás másodlagos források tipikusan szakterületeik, a harmadlagos azok lehetnek, a negyedlegesek pedig rendszerint nem szakterületeik. Van egy nulladik fokozat. Ez maga a nyert adat.

A minőségi szűrés követelménye

A források gyarapodása és differenciálódása miatt az oktatók és a kutatók egyre kevésbé tudnak a Weben tájékozódni: segítséget gyakran a könyvtártól remélnek, azt, hogy elválasztják a relevánst a nem relevánstól, a minőségi szűrön fennakadó irodalmat úgy tálalják, hogy a gyorsan és hatékonyan megtalálható és felhasználható legyen. (TRÖGER, Beaute, 1998).

A metaadatok iránti fokozott érdeklődés is egyenes következménye annak az irányzatnak, ami a webtől a tudományos közösség számára elfogadható formátumokat igényel. Olyan "minőségi információt", amelyet négy követelmény jellemez: legyen strukturált, metaadatokkal gazdagított, naprakész és "tanúsított"(autentikusság és biztonság tekintetében). (CIROCCHI, Gloria - GATTA, Simona [et al.], 2000)

Növekszik a digitális források értékelésének jelentősége. Ehhez szempontrendszert dolgoztak ki, mely hasznos mind külső források értékeléséhez és magas színvonalú forrás-jegyzékek összeállításához, mind web-oldalak minőségi vizsgálatához. (CODINA, Lluis, 2000)



A keresőrendszerek fő típusainak tendenciái

Integrált könyvtári rendszerek, OPAC-modulok

A könyvtárak együttműködésben fontos szerepet kap az ugyanazt az integrált könyvtári rendszert használók közötti együttműködés. Ez meghatározza a katalogizálási és az OPAC-modult is. A fejlesztés során arra kell ügyelni, hogy két használói típus eltérő igényeit kell egyidejűleg kielégítenie: a könyvtárosét és az olvasókét. Ezért a könyvtárosok az adatbázis-építésre fordítják a fő figyelmet (sok esetben a többi modult nem is állítják üzembe), az olvasók számára pedig az adatok felhasználása (OPAC) a legfontosabb.

Adatforrásként egyaránt kezelnie kell a katalógusokat, pl. a besorolási adatállományokat, a külső adatbázisok, olvasói és kölcsönzési nyilvántartásokat stb. A hangsúlyt az olvasók szolgálatára kell helyezni (OPAC, távoli bejelentkezés, előjegyzés stb.). Az OPAC-nak jól kell működnie, a használói szolgáltatásoknak jónak kell lennie, hiszen a használó ezeket értékeli elsősorban, nem a rendszer csillogását. (POKORNY, Ján 2000)

Tárgyi keresés az online katalógusokban (OPAC-okban)

Az online katalógusokban az 1980-as évektől jelentős mértékben megnőtt a tárgyi keresési eszközöket igénylő használói kérések száma, és aránya. A használók egyre extenzívebb és egyre rugalmasabb tárgyi keresési eszközöket igényelnek

Felhasználóbarát, támogató szolgáltatások és eszközök kellenek az OPAC-ok használatához is

Az OPAC fejlett keresési eszköz, de használata technikai, technológiai és stratégiai problémákat rejthet magában. Használatához bizonyos technikai jártasságra van szükség, pl. a számítógép bekapcsolása, a megfelelő keresőablak behívása, stb. Emellett terminológiai problémák vetődhetnek fel bizonyos csoportok számára, akik részben vagy teljesen "analfabéták", nem ismerik a könyvtárak által használt nyelvezetet. Az ő számukra a gépesítés inkább a szakadék mélyítését jelenti, a hátrányok kiegyenlítése helyett.
Megrémíti őket, hogy a gép a helyesírási, tipográfiai hibákat vagy az információk burjánzó tömegével, vagy nulla találattal "bünteti", s nem tudatja velük, hogy mi volt a hiba, hogy ezzel segítse az újabb keresést. A keresési stratégia is emberenként változó. A legtöbb ember téma szerint keres, de van, aki cím szerint, mások a böngészést részesítik előnyben. Az egyes keresési módok használata is jártasságot igényel. (DE PRADO, Rosario López, 2000)

Az OPAC használati problémáinak megoldási módjai

Egy vizsgálat szerint a keresési problémáik megoldására a következő megoldásokra van szükség:

1. a rendszerek vezessék be a használót a "lásd " és "lásd még " alatti kifejezések használatába. Nagy szükség van online segítségnyújtásra a kontrollált szójegyzékek megtalálásához, kiválasztásához és böngészéséhez.

2. Kapcsoló eszközök kellenek az osztályozási rendszerek és tezauruszok közötti megfeleltetésekhez, és az egyes rendszereken belüli szélesebb- szűkebb fogalmak közötti átmenetekhez

3. A használó által megadott fogalom közelében való böngészés a leghasznosabb akkor, ha a keresés nem specifikus, ha a kívánt eredmény nem ismert már előre, és ha ismeretlen a keresésre használandó korrekt kifejezés.

Összefoglalva a használónak online-szójegyzék támogatásra van szüksége! (ROE, Sandy, 1999.)

A webPAC-ok fejlődése

A web megjelenése a könyvtári világban egy még mindig végeláthatatlan forradalmat idézett elő. A webOPAC ma már minden integrált könyvtári rendszer természetes funkciója, azonban ezek a bibliográfiai adatokat strukturálatlanul közlik, ugyanis a HTML túl merev ahhoz, hogy a bibliográfiai leírás részleteihez alkalmazkodni tudjon. (MOTTA, Santo - URSINO, Giuseppe, 2000)

A hozzáférés feltételeinek javítása, felhasználóbarát webPAC

A webPAC-ok esetében különösen fontos a felhasználói igények figyelembevétele, hiszen speciális felhasználói kapcsolatról van szó, másról, mint a könyvtárak esetében, hiszen itt a felhasználóval személyes kapcsolatot nem tudunk kialakítani, s neki a dokumentummal közvetlen kapcsolata nincs.

A hozzáférés javításának egyik specifikus lehetősége a hozzáférési pontok körének növelése.

Az információ-visszakeresés új lehetőségeinek kihasználása során nagyon fontos a visszakeresést biztosító "hozzáférési pontok" kiválasztása. (RUIZ-PÉREZ, Rafael, 2000)

A Kongresszusi Könyvtárban (Library of Congress) 1999. szept. 21-e óta a WebVoyager, vagyis az új, kliens-szerver alapú OPAC-hoz hozzáférést biztosító HTTP-interfész működik. Az új OPAC Z39.50-en keresztül is elérhető, keresni egyaránt lehet egyszerűen (kulcsszavakkal) és "haladó fokon" (Boole-operátorokkal), valamint csak szöveges (ASCII) módon, telnet útján is lehet. A kereső és böngésző lehetőségek széles skáláját nyújtja, a névtől a raktári jelzetig, a megjelenítésnek négy változata lehetséges (a rövid leírástól a MARC tag-ekig). (DE ROBBIO, Antonella, 2000)

Magyarországon a távoli felhasználók számára kialakított webPAC-ok legtöbbször sokkal egyszerűbb eszközökkel élnek, mint egy intézményen belüli helyi felhasználói felület kialakításakor, de mivel lényegében mindegyik rendszer ugyanazokat a felhasználói igényeket igyekszik kielégíteni, eszközeik hasonlók. A keresésnek általában két típusa van: a direkt módon való keresés, amely lehet egyszerű és összetett, valamint az indexekben való böngészés. Az előbbit akkor használjuk, ha pontosan tudjuk, hogy mire vagyunk kíváncsiak. Itt a keresés eredményeként bibliográfiai tételeket kapunk (rövid, vagy teljes leírások formájában); az utóbbit pedig akkor alkalmazzuk, ha konkrét kérdésünk még nem fogalmazódott meg, ekkor a kereséshez csak a böngészés eredményeként kapott indexlista tanulmányozása után kezdünk hozzá. Legtöbb állomány esetében lehetőség van arra, hogy a tárgyszóindex behívásával a felhasználó kiválassza az általa keresett téma tárgyszavait. A hazai gyakorlatban egységes keresési koncepció szintén nincs. (MAGYAR, 1999)

Tárgyszavazásnál, a keresési felület kialakításánál a következő szempontokat kell figyelembe vennünk: (MAGYAR, 1999)

A webOPAC-kal szemben érvényesíteni kell az alábbi kritériumokat:

Nyújtson opciót

Adjon tájékoztatást, útmutatást Adjon lehetőséget Tudja Legyen képes

Legyen informatív - tartalmazzon kontextusfüggő help üzeneteket és használati bemutatót.
- a könyvtár munkatársainak a lehető legkevesebb közbeavatkozását igényelje.
- utasításai legyenek egyszerűek, világosak, de barátságosak, szakzsargontól és kódoktól mentesek legyenek. (BABU, B. Ramesh - O'BRIEN, Ann, 2000)

A katalogizálás - értéke
A közös katalogizálás jó válasz a fentebb említett problémák leküzdése során, mind technikai, mind gazdaságossági értelemben. Az OCLC napjaink leggyakrabban idézett példája a közös katalogizálásra. Jó példa a katalogizálás értékteremtő funkciójára is. A katalógusokban tárolt MARC rekordok és állományadatok anyagi értéket jelentenek a könyvtárnak. A dokumentumok feldolgozásakor a könyvtár az információ szervezése, rendezése által (hozzáadott) értéket termel. (MATTHEWS, Joe.)

Magyarország viszonylag szép eredményeket ért el az Internetet igénybe vevő közös katalogizálás terén. Ehhez érdemes áttekinteni a "HUNOPAC - Könyvtári információ Magyarországon" c. weboldalt, mely a Weben jelenlevő magyarországi és magyar vonatkozású könyvtárak, OPAC-jaik, adatbázisaik, könyvtári rendszerek stb. gyors, pontos áttekintését teszi lehetővé.

http://www.mek.iif.hu/porta/virtual/magyar/opac.htm
http://www.mek.oszk.hu/porta/virtual/magyar/opac.htm
http://www.bibl.u-szeged.hu/mke_eksz/opac.html

Érdemes szomszédainkra is odafigyelni. A szlovén könyvtárak COBISS nevű közös katalógusában (http://cobiss.izum.si), 400 együttműködő könyvtár könyvei mellett ott vannak már az országban található folyóiratok lelőhelyadatai is (+ címlapkép, impakt faktor). A COBISS rendszert használja Bosznia-Hercegovina és Macedónia is. Részletes friss adatok találhatóak Papp József előadásának PowerPoint változatában, mely a Regionális információs társadalom és a könyvtárak c. konferenciát bemutató weboldalon érhető el (http://kit2.bdtf.hu).

A mélyebb tárgyi feltárás igénye - Referálás

A távoli felhasználónak pedig ahhoz, hogy eldöntse, hogy egy-egy dokumentum valóban hasznos lehet-e számára, kiegészítő információkra van szükség. A katalogizálási adatok nem mindig elegendőek ehhez. Az OPAC-ok általában nem adnak helyet a mélyebb feltárást biztosító eszközöknek, illetve ezek nem érvényesülnek kellően.

Pozitív példa a MANCI bibliográfiai adatbázis, ahol a kapott találatok esetén, amennyiben a Könyvtári Intézet szakkönyvtára által referált /vagy autoreferátummal ellátott / tételről van szó, a referátumhoz kattintással el lehet jutni, és mélyebb tájékoztatást nyerni a dokumentum tárgyáról. Az egy vagy több tudományterület elsődleges szakirodalmáról tájékoztató referáló szolgáltatások a művek bibliográfiai leírásán, tárgyi feltárásán túl rövid érdemi összefoglalást adnak azok tartalmáról. Ilyenek pl. a Chemical Abstracts Service, INIS; INSPEC, ERIC stb.

Mélyebb tárgyi feltárás igénye - Tartalomjegyzékek

A mélyebb feltárásnak egy másik módja, ha a bibliográfiai rekordot kibővítik a tartalomjegyzékkel, a keresési lehetőségek kibővülnek újabb kulcsszavakkal. Ez az ellenőrzött szótáraknál is hatékonyabb megoldás, mert analitikus szintű feltárást tesz lehetővé. (Lásd részletesen: PAPPAS, Evan - HERENDEEN, Ann, 2000)

A metaadatok szerepe az elektronikus források feldolgozásában

Az Internet-források leírásában jó szolgálatot tesz a Dublin Core formátum alkalmazása, amelynek segítségével az elektronikus dokumentumok minimális szintű azonosítása megtörténhet, és kialakul az interneten az az információs közeg, amelyet a szakirodalomban metaadatnak neveznek. Ennek bemutatására Ungváry Rudolf és Orbán Éva 2000-ben kiadott szöveggyűjteménye is nagy gondot fordít. (UNGVÁRY - ORBÁN, 2000)

A metaadatok teszik lehetővé az információs rendszerektől elvárt három alaptevékenység, az elektronikus források azonosítása, használata és megőrzése könnyebb és pontosabb véghezvitelét. (BARBERO, Giliola - SMALDONE, Stefania, 2000)


Keresőrendszerek

(Webkeresők, keresőgépek, keresőmotorok, search engines)

A WWW-n történő keresésben fontos szerepet töltenek be a webkeresők (keresőgépek, keresőmotorok, search engines). A kulcsszavak szerinti keresést teszik lehetővé. Egyszerűek, praktikusak, a találatokat relevanciafok szerint rendezik, de ez általában nem kielégítő, a túl sok találat, a megszűrtség hiánya sok feladatot ró a felhasználóra, a releváns találatok kiválasztásában. Haladó szintű keresési lehetőségek, pl. Boole-algebra használata, csonkolás stb. is rendelkezésre állhatnak (pl. google.com)

Történetüket, lehetőségeiket részletesen elemzi Ungváry (UNGVÁRY, 2000)

A keresőrendszerek teljesítményének értékeléséhez új szempontokat kell kidolgozni. A két szakmai közösségnek vannak közös problémái és egymás számára hasznosítható eredményei. A klasszikus szempontokat (relevancia, teljesség, pontosság, visszahívás) megújító kritériumrendszerben figyelembe kell venni a web dokumentumainak összetettségét és a használóközpontú új szemléletet. (LANDONI, Monica - BELL, Steven, 2000)

Tematikus, azaz egy-egy szűkebb-tágabb szakterület anyagát feltáró keresőszolgálatok

Egyre nagyobb szerepet kapnak. A keresők hatékonyabb használatát a kérdéseket interpretáló kiegészítő szoftverek segítik. (GREEN, David, 2000)

Metakeresők

1998 táján jelentek meg a keresők új generációi. Ide tartoznak a metakeresők, amelyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó több kereső segítségével keressen párhuzamosan. Ezek egy része a duplumokat is kiszűri. (GREEN, David, 2000)

Webkalauzok

(Internet-katalógusok, Internet directoryk, webkatalógusok)

Weboldalak előre meghatározott listái, amelyeket emberek szerkesztenek (nem gépi úton készülnek), téma (tárgy) szerinti rendezettségűek és szelektívek. Ennek megfelelően minőségi forrásokat tartalmaznak és népszerűek is a felhasználók körében. Egy-egy ilyen kalauz használatakor a felhasználó az adott szakrend szerint navigálhat, vagy kereshet is a kalauz tételei között. Nagyobb kalauzokhoz keresők is kapcsolódnak, hogy segítségükkel másodlagos adatokat nyerhessünk, ha magában a kalauzban nem talált a felhasználó megfelelő dokumentumot. Tágabb értelemben véve, minden olyan weboldal, amely kapcsolatok (linkek) valamilyen rendezett listáját tartalmazza, kalauznak tekinthető. (GREEN, David, 2000)

Az internetkatalógusokról kiváló áttekintések és elemzések születtek magyar nyelven:

(UNGVÁRY, 1999) (UNGVÁRY, 2000)

Ami az alkalmazott IKNY-t illeti, az Interneten található szinte összes szakterületi kapuszolgáltatás, portál, kalauz stb. nyújt a menüjén valamifajta logikus szerkezetű átfogó tárgyi megközelítést s bontja ki azt, vagy "házi készítésű" (home grown) kategóriák szerint /hudir. hu, Google.com stb./, vagy valamely osztályozási rendszerek szerint. A "házi készítésű" kalauzokkal szemben a nemzetközileg elfogadott osztályozó rendszerek jelentős előnye a szabványosság, egységesség, az egységes alkalmazás. Az ETO és DDC vonatkozó szerepével tanulmányunk első részében foglalkoztunk.

Egy komplex példa: a GERHARD /Harvest/

A Deutsche Forchungsgemeinschaft (DFG) által finanszírozott project GERHARD a "German Harvest Automated Retrieval and Directory" rövidítése, mely a német webes források automatikus visszakereső és kalauz szolgáltatása <URL:http://gerhard.bis.uni-oldenburg.de/>

Minőségi szolgáltatás, mely a tudományos szempontból releváns információk gyűjtésére, keresésére koncentrál. A projekt 1996 októberében kezdődött, az Oldenburgi Egyetemi Könyvtárban. A prototípus 1997 májusában vált hozzáférhetővé.

Az 1996-ban az ETO szerkezetére épített, éspedig a zürichi ETH könyvtárban használt bővített és többnyelves változatára.

A projekt célja az volt, hogy létrehozzon egy olyan eszközt, mely lehetővé teszi a német internetes források keresését és böngészését.

A webes dokumentumokat egy robot gyűjti, s azokat számítógépes nyelvi algoritmus alapján ETO tételekhez illeszti. Ily módon egy kereshető index /searchable index/ és egy automatikusan generált keresési fastruktúra /subject tree/ jön létre.

Egy újabb példa a google.com könyvtára

A Google kulcsszavas keresőrendszere mellett (mely viszonylag gyors és pontos keresést tesz lehetővé, mert a weblapok univerzumában keresteti a kulcsszavakat a robottal), folyamatosan dolgozza ki könyvtárát /Internet-katalógus, directory/, melyben kategória-szintek szerint lehet keresni. Az induló fő kategóriák száma 11, melyek további 3-4 hierarchiaszintre bomlanak. A munka jellegzetessége, hogy egyes nyelvi változatai önkéntes bedolgozókkal készülnek, akik egy megadott feldolgozási szempontrendszer szerint dolgoznak. Az önkéntes bedolgozás természeten nem garantálja azt, hogy minőségi források kerüljenek be a rendszerbe, s az eddigi elemzések (2001. november 18) szerint a magyar részbe bekerülő források gyakran üzleti, reklámcélokat szolgálónak tűnnek.

E körbe tartozik a PRIDE projekt, mely: 1. internetes könyvtári szolgáltatások szabványosított forrása, 2. a keresésre alkalmas források azonosítására szolgáló munkaeszköz, 3. a használó számára a hozzáférés közvetítője és 4. a használót az új szolgáltatásokról informáló csatorna. (Lásd részletesen: LENK, Beata, 2000)

Tárgyköri zsilipek
A tárgyköri zsilipek egy-egy tárgykör digitális forrásaihoz vezetnek el. Információkereső nyelvként gyakran használnak szakrendet, vagy/és tezauruszokat a webhelyek és weboldalak intellektuális vagy automatikus indexelésére és visszakeresésére: az Art, Design, Architecture and Media - az Art and Architecture tezauruszt, az Engineerig Electronic Library - az Engineering Information tezauruszát, az Organising Medical Networked Information - a MeSH tezauruszt, a Social Science Information Gateway - a HASSET tezauruszt. (SHIRI, Ali Asghar - REVIE, Crawford, 2000) Lásd a legfontosabbak listáját a Mellékletben

A Renardus program egyetlen interfészen biztosít majd hozzáférést igen jó minőségű ("high quality") európai internetes forrásokhoz. Ezt a felületet a Renardus-brókeren keresztül realizálják, amely a keresést és a böngészést különböző minőségileg ellenőrzött tematikus zsilipeken keresztül biztosítja. További cél a metaadatok megosztása, értékelése, kísérleti tesztelése, illetve bevezetése. (Pillanatnyilag közel ötvenezer releváns internet-ajánlat van az adatbázisban.) (Lásd részletesen: NEUROTH - LEPSCHY, 2000.)

A Renaldus nemzetközi szabványokat használ (Dublin Core, DDC, HTML, Z39.50, XML, RDF). Közös adatállományaiban való keresés előfeltétele az egységes adatmodell és metaadat-profil (egyeztetett szemantikával és szintaxissal). A nemzetközi, egységes alkalmazás a szabványok mellett technikai, szervezési és üzleti, valamint szerzői jogi stb. kérdéseiket is felvet. (NEUROTH - LEPSCHY, 2000.)

A közös adatbázisok, így pl. Renardus nagy előnye, hogy az óriási adatmennyiséget bárki használhatja, de a résztvevőknek csak a sajátjukat kell folyamatosan karbantartaniuk. (NEUROTH - LEPSCHY, 2000)

Átfogó adatbázis a digitális forrásokról

Az OCLC az InterCat projektet követően indította el 1999 januárjában a CORC-projektet (Cooperative On-line Resource Catalog, http://oclc.org/oclc/corc/index.htm). A program célja, hogy a könyvtárak nemzetközi együttműködésével átfogó adatbázis épüljön az on-line forrásokról. A projekt során egyúttal tesztelik a szabványokat, technikai módszereket és eszközöket is. Feltárásra jelenleg az AACR2-t és a MARC-formátumot használják, de vannak már a metaadatokkal kapcsolatos kezdeményezések is, ilyen a göttingeni egyetem SSG-FI-programja (SonderSammelGebiets-Fachinformationsführer-Projekt, szakmai tájékoztatás gyűjtőköri megosztás alapján, http://www.sub.uni-goettingen.de/ssgfi/).

A program fontos eredménye, hogy lehetővé teszi ún. pathfinderek csatolások jegyzékei, illetve ún. "webliográfiák" csatolását is. A SUB ehhez az SSG-FI-rendszer alkalmazásával járult hozzá: az Allegroban kifejlesztettek egy adatexportáló rutint, amelynek segítségével az SSG-FI-kalauzok tételeit automatikusan eljuttatják a CORC megfelelő adatbázisába. (CREMER, Monika - NEUROTH, Heike, 2000)


Digitális könyvtárak

A digitális könyvtárak fejlődése

A digitális könyvtár fogalma: Digital Library Federation (DLF) munkaverziója szerint :

"A digitális könyvtárak olyan *szervezetek*, amelyekben megvannak mindazok az erőforrások - a különleges felkészültségű szakembereket is beleértve -, amelyek a digitális művekből álló gyűjtemények kiválogatásához, strukturálásához, hozzáférhetővé tételéhez, interpretálásához, terjesztéséhez, integritásuk megőrzéséhez és időtállóságuk biztosításához szükségesek... A digitális könyvtárakat nehézség nélkül és gazdaságos módon használhatja egy meghatározott közösség vagy több közösség együttese." Christine Borgman előadása. (SÁNDORI, 1999)

A digitális könyvtár: egy meghatározott közösség (közösségek) kiszolgálására létesült, nem feltétlenül egyetlen entitásként működő, szervezeti struktúrával rendelkező intézmény, amely magában foglalja a tanulást és a hozzáférést, emberi és technikai erőforrásokat használ. (SCHWARTZ, Candy, 2000)

A digitális könyvtár előnyei (témánk szempontjából)

(SCHWARTZ, Candy,2000)

A digitális könyvtárak és a használói igények

A digitális könyvtárban adat és metaadat egyaránt elektronikus formában van, elmosódik a határ a kettő között. Sőt, már a használóknak is "digitális aspektusaik" vannak, gondoljunk a köztük folyó kommunikációra. A digitális könyvtárak sokkal inkább felhasználó-központúak lehetnek, mint a papír alapú könyvtárak. Számtalan módon kialakíthatok, és ennek során messzemenően figyelembe vehetik a használói igények és feladatok.

Követelmények a digitális könyvtárban való keresési lehetőségekkel kapcsolatban

Közvetlen keresést és böngészést egyaránt kell kínálniuk. Az előbbihez a mezőkben történő keresést és az indexek böngészését kell biztosítani. Különleges problémát okoz még a nem szöveges anyagok visszakeresése. A digitális könyvtárak gyakran alkalmazzák a Z39.50 szabvány szerinti, az SQL keresést, valamint a webkeresőkben használt technológiákat. (SCHWARTZ, Candy,2000)

Mik a digitális könyvtárban való információkeresés sajátosságai?

Az analóg környezetben az információkeresés tele van megszakítással (az olvasó elszalad a könyvtárba, másológépet használ stb.). A digitális könyvtár olvasójaként viszont az ember együltőhelyében rengeteg feladatot old meg. Bryce Allen szerint a digitális információtárolás felszabadítja a képzelőerőt, több dimenzióban teszi szervezhetővé az információt, a böngészés/rátalálás változatosságát biztosítva ezzel. Bryce Allen "A hagyományos információs rendszerek vége" címmel a CoLIS konferencián, Dubrovnikban tartott előadása. (SÁNDORI, 1999)

A digitális könyvtár technológiai folyamatai az ALO (Austrian Literature Online) példáján

A digitális könyvtári gyűjtemények lehetnek centralizáltak, pl. Magyar Elektronikus Könyvtár (http://www.mek.iif.hu), vagy Neumann János Digitális Könyvtár (http://www.neumann-haz.hu). De egyes könyvtárak részei is, így a felsőoktatási könyvtárak az egyetemi, főiskolai dokumentumok, oktatói publikációk, szakdolgozatok stb. digitális gyűjteményeit alakíthatják ki, vagy várhatóan digitális regionális gyűjtemények alakulnak ki az egyes magyarországi régiók nagykönyvtárainál.

Jó áttekintést ad a digitális könyvtárakról a Neumann ház sorozata: Tanulmányok a digitális könyvtárról. http://www.neumann-haz.hu/digital/studies/.html


Adatbázisok

Adatbázis: a számítógépi adatfeldolgozó rendszer működéséhez szükséges, egymással kapcsolatban levő adatok, adatállományok szervezett halmaza, melyek segítségével összetett szerkezetű adatmodellt valósíthatunk meg. Christine Borgman megfogalmazásában az adatbázis a digitális könyvtár egyik (csak egyik) szolgáltatása, hogy hozzáférést nyújt elektronikus adatbázisokhoz (OPAC, CD-ROM-ok) ... (SÁNDORI, 1999)

Az adatbázisok fejlesztése során egyaránt figyelembe kell venni a rövid és hosszú távú igényeket, meghatározni a lehetőségeket, fejlesztési kritériumokat. Lásd részletesebben a Mellékletben: "Milyen követelmények fogalmazhatók meg az adatbázissal szemben?" alatt

Az adatbázisok funkciójuk szerinti típusai közül mind a forrásra hivatkozó, mind pedig a forrás (típusú) adatbázisok jelentősen fejlődtek az utóbbi években, mind a keresőrendszereket, mind pedig a technológiát illetően .

A forrásra hivatkozó adatbázisok (= nem forrás adatbázisok) közül ki kell emelni a bibliográfiai és referáló adatbázisokat, melyek mind külföldön, mind idehaza jelentősen megújultak. Példák: a Dialog rendszerben elérhető adatbázisok, a MANCI adatbázis.

A bibliográfiai és referáló adatbázisoknál a keresési stratégia megfogalmazásának eszköztára tovább bővült, magában foglalva az alábbiakat: (a) fogalmi csoportok /fogalomkörök/ kialakítása, megfelelő segédletek alapján, (b) ezek egymáshoz kapcsolása a Boole-operátorok segítségével, (c) a helyzeti operátorok használata,(d) a csonkolás,(e) a korlátozás stb. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a bennük folytatott online keresés csak az informálódási folyamat kiindulópontja, a találatok alapján - a primér dokumentumok hozzáférése külön munkafolyamat.

E téren nagy konkurenciát jelentenek a dokumentumközvetítő központok, melyek keresést, böngészést lehetővé téve, közvetlenül a digitális forrást elérését is biztosítják. (ezek már forrás-adatbázisok).

A forrásra hivatkozó adatbázisok fontos típusa a forrástájékoztató adatbázis, mely személyekre, intézményekre, más weblapokra, mint az információ forrásaira hivatkozik. Referral-adatbázisnak is nevezik. Ide tartoznak a webes tárgyköri zsilipek, tárgyköri kalauzok is.(pl. http://www.bubl.ac.uk). Jelentőségük az információáradat korában igen megnőtt.

A forrástípusú adatbázisok (vagy forrás-adatbázisok) maguk tartalmazzák a keresett információt és nem utalják a keresőt valamilyen dokumentumhoz, intézményhez, vagy személyhez. Ide tartoznak a numerikus adatbázisok, a szöveges-numerikus adatbázisok, illetve a teljes szövegű adatbázisok.

Utóbbiak az elsődleges információ közvetlen elérését biztosítják, mivel a dokumentumok teljes szövegét tartalmazzák, kiegészítve a keresőnyelvi eszközökkel. Ide tartoznak egyes jogi adatbázisok, pl. a LEXIS, gyógyszerészeti, orvosi, gazdasági és műszaki adatbázisok pl. Drug Information Fulltext, a newsletter típusú adatbázisok stb. Ugyancsak ide köthetőek a digitális könyvtárak, a Magyar Elektronikus Könyvtár (http:/www.mek.iif.hu).

Keresés és böngészés lehetősége a digitális dokumentum-központokban
A digitálisan tárolt, digitalizált - vagy eleve úgy keletkezett - dokumentumok növekvő mennyisége számos digitális dokumentum-központot hozott létre az interneten. A korábbi eljárással szemben már nincs szükség arra, hogy az olvasónak listája legyen a szükséges dokumentumokról, mielőtt az ellátóhoz fordulna. A digitális dokumentum-központok maguk is lehetővé teszik a böngészést is, így már nem csak a keresés-letöltés (search, retrieval) lehetséges, hanem a felfedezésre, sőt a kirakat-nézegetésre is mód van. Ezek a teljes egészében elektronikus úton működő ellátórendszerek gyakran feleslegessé teszik a közvetítőt. E dokumentum-központok mennyisége növekedni fog, lehet, hogy egy részük tartalom, vagy a fogyasztók szerint szakosodni fog. (WANG, Mei-yu, 2000)


A feldolgozó könyvtáros munkájának új perspektívái

A szemletanulmány áttekintette a vonatkozó a trendeket, melyek alapján egyben kirajzolódnak a feldolgozó könyvtáros (információszervező, tudásszervező) új illetve megújuló feladatai:

Mindezen feladatok ellátásában nagy segítséget jelentenek a szakmai-módszertani kiadványok (pl. a 2000-ben megjelent "Osztályozás és információkeresés " két kötete, mely az ismeretek tartalom szerinti rendezésének és keresésének elméletével és gyakorlatával foglalkozó nemzetközi szakirodalom válogatott szemelvényeit tartalmazza. (UNGVÁRY Rudolf - ORBÁN Éva, 2000), a Neumann Ház "Tanulmányok a digitális könyvtárról" sorozata stb.

Új területet jelentenek az üzleti intelligencia, tudásmenedzsment alkalmazások, melyek az adattárházak tervezésével, felépítésével karbantartásával, többdimenziós adatbázisok tervezésével, kiépítésével, karbantartásával , valamint az adatbányászattal kapcsolatosak. Ezekre is érdemes odafigyelni, mert a gazdasági és államigazgatási szervezeteknél a stratégiai döntések meghozatalának fontos feltételei e technológiailag fejlett rendszerek.



BIBLIOGRÁFIA

Hivatkozások

(Andrian, Alex C., 1996) Andrian, Alex C.: Globalization of information in libraries and information science. 5 p. Előadás, elhangzott a FID grazi konferenciáján. 1996. okt.)

(BABU, B.Ramesh - O'BRIEN, Ann, 2000) BABU, B.Ramesh - O'BRIEN, Ann: Web OPAC interfaces: an overview = El.Libr. 18.vol. 2000. 5.no. 316-327.p. Bibliogr. - Ismert. Koltay Tibor. In: KF 2001. 2.sz. 01/163. - A világhálóra adaptált on-line katalógusok értékelése

(BAKONYI Géza - KOLTAY Klára) BAKONYI Géza - KOLTAY Klára: Tárgyszókezelés osztott katalogizálási környezetben. In: Tanulmányok a digitális könyvtárról.
http://www.neumann-haz.hu/digital/studies/koltay/koltaycikk.html

(BAWDEN, David, 2001) BAWDEN, David: Principles of knowledge organisation. London: City University, Department of Information Science, 2001. M644

(BARBERO, Giliola - SMALDONE, Stefania, 2000) BARBERO, Giliola - SMALDONE, Stefania: Il linguaggio SGML/XML e la descriziona di manoscritti = Boll.AIB. 40.vol. 2000. 2.no. 159-179.p. Bibliogr. a jegyzetekben. - Ismert. Mohor Jenő. In: KF 2001. 2.sz. 01/161 - Az SGML/XML nyelv és a kéziratok leírása

(BOWKER, Geoffrey C. - STAR, Susan Leigh, 1998) BOWKER, Geoffrey C. - STAR, Susan Leigh [eds.]: How classification work: problems and challenges in an electronic age = Libr.Trends. 47.vol. 1998. 2.no. 185-340.p. Raktári szám: P 372 Autoref.  In: KF 99/3, 99/260. Az osztályozás hatékonysága: problémák és feladatok az elektronika korában. (Tematikus szám, 7 cikk)

(BUCKLAND, Michael, 1998) Buckland, Michael: A könyvtári szolgáltatások újratervezése. (Redesigning library services: A manifesto.) Bp.: OSZK, 1998. 102 p. A függelékben: Buckland, Michael: What will collection developers do? - In : Information Technology and Libraries. - Vol. 14. No. 3. (Sept. 1995), p. 155-159. Ford. Murányi Péter, Pálvölgyi Mihály.

(BUNNELL, David Paul - BYERLY, Suzanne L., 2000) BUNNELL, David Paul - BYERLY, Suzanne L.: Creating and maintaining web-based subject resources guides for small academic libraries = Coll.Undergrad.Libr. 7.vol. 2000. 1.no. 33-39.p. Bibliogr. - Ismert. Mohor Jenő. IN: KF 2001. 2.sz. 01/210 - Web alapú tematikus forráskalauzok létrehozása és működtetése kis felsőoktatási könyvtárakban

(CHAN, Lois Mai - LIN, Xia - ZENG, Marcia Lei, 2000) CHAN, Lois Mai - LIN, Xia - ZENG, Marcia Lei: Structural and multilingual approaches to subject access on the Web = IFLA J. 26.vol. 2000. 3.no. 187-197.p. Bibliogr. - Autoref. In: KF 2000. 4.sz. 00/379. Res. francia, német, orosz és spanyol nyelven - Tárgyi feltárás a weben: többnyelvű és szerkezeti megközelítés

(CIROCCHI, Gloria - GATTA, Simona, 2000) CIROCCHI, Gloria - GATTA, Simona [et al.]: Metadati, informazione di qualita e conservazione delle risorse digitali = Boll.AIB. 40.vol. 2000. 3.no. 309-329.p. Bibliogr. a jegyzetekben. - Ismert. Mohor Jenő. In: KF 2001. 2.sz. 01/158 - Metaadatok, minőségi információ és a digitális források megőrzése

(CODINA, Lluis, 2000) CODINA, Lluis: Evaluación de recursos digitales en linea: conceptos, indicadores y métodos = Rev.Esp.Doc.Cient. 23.vol. 2000. 1.no. 9-44.p. Bibliogr. 15 tétel. - Ismert. Mohor Jenő. In: KF 2001. 1.sz. 01/092. Res. angol nyelven - Digitális források értékelése: fogalmak, mutatók, módszerek

(CREMER, Monika - NEUROTH, Heike, 2000) CREMER, Monika - NEUROTH, Heike: Das CORC-Projekt von OCLC an der Niedersächsichen Staats- und Universitätsbibliothek Göttingen = Bibliotheksdienst. 34.Jg. 2000. 5.no. 755-776.p. - - Ismert. Hegyközi Ilona. In: KF 2000. 4.sz. 00/380. - Az OCLC CORC projektje a göttingeni Alsó-Szászországi Állami és Egyetemi Könyvtárban

(DANNENBERG, Detlev, 2000) DANNENBERG, Detlev: Wann fangen Sie an? Das Lernsystem Informationskompetenz (LIK) als praktisches Konzept einer Teaching Library = Bibliotheksdienst. 34.Jg. 2000. 7/8.no. 1245-1259.p. - Ismert. In: KF 2001. 1.sz. 01/088 - Az információs jártasság oktatása - a tanító könyvtár koncepciójának gyakorlati megvalósítása

(DEMPSEY, Bert J., 2000) DEMPSEY, Bert J.: Prospects for the global Internet: new techniques for delivering rich digital collections to users world-wide = El.Libr. 18.vol. 2000. 4.no. 246-254.p. Bibliogr. - Ismert. Szénászky Mária. In: KF 2001. 2.sz. 01/182 - A globális internet lehetőségei: új technikák a gazdag digitális gyűjtemények gyors szolgáltatására

(DE PRADO, Rosario López, 2000) DE PRADO, Rosario López: Do users dream of electronic libraries? = El.Libr. 18.vol. 2000. 3.no. 202-209. Bibliogr. - Ismert. Szénászky Mária. In: KF 2001. 1.sz. 01/102. - Valóban elektronikus könyvtárakról álmodnak a használók?

(DE ROBBIO, Antonella, 2000) DE ROBBIO, Antonella: Lancio Web di Voyager nel cyberspazio: il nuovo catalogo online della Library of Congress = Boll.AIB. 40.vol. 2000. 1.no. 45-59.p. - Ismert. Mohor Jenő. In: KF 2000. 4.sz. 00/381 . - A Library of Congress új online katalógusa

(EGGER, Alexander - MÜHLBERGER, Günter, 2000) EGGER, Alexander - MÜHLBERGER, Günter: ALO oder die virtuelle Bibliothek der österreichischen Literatur. Ein Arbeitsbericht = Bibliotheksdienst. 34.Jg. 2000. 6.no. 958-967.p. - Ismert. Hegyközi Ilona. In: KF 2000. 4.sz. 00/414 - ALO - az osztrák irodalom virtuális könyvtára

(ELEPOV, B. - SOBOLEVA, E. - FEDOTOVA, O. - SABANOV, A., 2000) ELEPOV, B. - SOBOLEVA, E. - FEDOTOVA, O. - SABANOV, A.: Sozdanie rossijskogo centra podobnogo OCLC: pervye sagi. Internet kak sredstvo integracii informacionnyh resursov: regional'nyj aspekt = Biblioteka. 2000. 6.no. 27-29.p. - Ismert. Rácz Ágnes In: KF, 2001. 1.sz. 01/017 - Az OCLC-hez hasonló oroszországi központ létesítése: az első lépések. Az internet mint az információkészletek integrálásának eszköze: a regionális szempont

(FEJŐS  László, 1999) FEJŐS  László sunt@OSZK.HU: Kell-e az ETO gepi adatbazisa? "Discussion on library systems and databases (In Hungarian)" KATALIST@LISTSERV.IIF.HU.- Fri, 26 Nov 1999 12:03:24 +0100

(GORMAN, Michael, 1999) GORMAN, Michael : Metadata or cataloguing? A false choice. Journal of Internet Cataloguing. 2.vol. 1999. 1.no. 5-22. Bibl. Ismert. Mohor Jenő, In: Könyvtári figyelő 2000. 1-2.sz. 205-207. p. - Metadatok, vagy katalogizálás. Hamis alternatíva.

(GRANATA, Giovanna, 2001) GRANATA, Giovanna: XML e formati bibliografici = Boll.AIB. 40.vol. 2000. 2.no. 181-193.p. Bibliogr. 14 tétel. - Imsert. Mohor Jenő. In: KF 2001.2.sz. - 01/159 - Res. angol nyelven - Az XML és a bibliográfiai formátumok

(HEGYKÖZI Ilona, 2000) HEGYKÖZI Ilona: MANCI online.  "Discussion on library systems and databases (In Hungarian)"  <KATALIST@LISTSERV.IIF.HU>. 2000  február 11.

(HEINER-FREILING, Magda, 2001) HEINER-FREILING, Magda: Die Deutsche Bibliothek auf dem Weg zur Einführung der Dewey Decimal Classification = Dial.Bibl. 13.Jg. 2001. 1.no. 21-28.p. - Ismert. Katsányi Sándor. In: KF 2001. 3.sz. 01/252 - A Dewey-féle Tizedes Osztályozás bevezetése a német nemzeti könyvtárban

(HERRING, Mark Y., 2001) HERRING, Mark Y.: 10 reasons why the Internet is no substitute for a library = Am.Libr. 32.vol. 2001. 4.no. 76-78.p. - Ismert. In: KF 2001.3.sz. 01/272. - 10 indok, miért nem helyettesítheti az internet a könyvtárakat

(Horváth Tibor, 1992) Horváth Tibor: Az általános tárgyszójegyzék munkálatairól. - In Könyvtári Figyelő, 1992. 4. sz. 610-617. p.

(JOINT, Nick - LAW, Derek, 2000) JOINT, Nick - LAW, Derek: The electronic library: a review = Libr.Rev. 49.vol. 2000. 8.no. 428-435.p. Bibliogr. Raktári szám: P 371 Ref. In: KF 2001. 2.sz. 01/221
Az elektronikus könyvtár: szemle

(KASPAROVA, Natalia Nikolaevna - SVARCMAN, Mihail Efremovic, 2000) KASPAROVA, Natalia Nikolaevna - SVARCMAN, Mihail Efremovic: Sozdanie bazy metadannyh elektronnyh resursov v Rossii : Problemnaa situacia i perspektivy razvitia = Bibliotekovedenie. 2000. 5.no. 48-51.p. - Ismert. Rácz Ágnes. In: KF 2001. 2.sz. 01/162 . - Az oroszországi elektronikus források metaadatbázisának létrehozása: helyzetkép és a fejlődés perspektívái

(KICAKOVA, N.N., 1999) KICAKOVA, N.N: Katalogizacia v izdanii i novye technologii. In: Bibliografia. 1999. 6. No. 143-145. P. - Kataligzálás a kiadványokban és az uj technológiák. Könyvtári figyelő, 2000. 3. sz. 511.p.

(KOVACS, Diane K., 2000) KOVACS, Diane K.: Building a core Internet reference collection = Ref.User Serv.Q. 39.vol. 2000. 3.no. 233-239.p. Bibliogr. 9 tétel. - Ismert. Fazokas Eszter. In: KF 21. 1.sz. 1/42. - Alapvető referensz-állomány kiépítése az interneten

(KÖZTAURUSZ, 2001) KÖZTAURUSZ. Karbantartás és fejlesztés. /2001.04.07/.(online) http://www.mvkkvar.hu/konyvtar

(LANDONI, Monica - BELL, Steven, 2000) LANDONI, Monica - BELL, Steven: Information retrieval techniques for evaluating search engines: a critical overview = Aslib Proc. 52.vol. 2000. 3.no. 124-129.p. Bibliogr. 15 tétel. - Ismert. Hegyközi Ilona. In: KF 2000. 4.sz. 00/383 - Információkeresési technikák a keresőgépek értékeléséhez: kritikus áttekintés

(LENK, Beata, 2000) LENK, Beata: PRIDE - eine Informationsinfrastruktur für die Bibliothekswelt = Bibliotheksdienst. 35.Jg. 2000. 1.no. 63-69.p. - In: KF 2001. 3.sz. 01/275. - PRIDE - tájékoztatás a könyvtári szolgáltatásokról az interneten . Megj.: A PRIDE mozaikszó feloldása People and Resources Identification for Distributed Environments, lefordítva: emberek és dokumentumok azonosítása tágabb környezetben.

(LOWERY, John, 2000) LOWERY, John: Going one step further - the British Library joins the ranks of free Internet Service Providers (ISPs) = VINE. 120.no. 35-43.p. - Ismert. Hegyközi Ilona. In: KF 2001. 2.sz. 01/142 - A British Library az ingyenes internetszolgáltatók sorába lép

(MAGYAR Katalin, 1999) MAGYAR Katalin : Tárgyszavazási gyakorlat és a tárgyszavak kereshetősége az Interneten elérhető könyvtári állományoknál. . In: Tanulmányok a digitális könyvtárról. http://www.neumann-haz.hu/digital/studies/targyszo/index.html

(MATTHEWS, Joe, 2000) MATTHEWS, Joe: The value of information in library catalogs = Inf.Outlook. 4.vol. 2000. 7.no. 18-24.p. - Ismert. Nagypál László. In: KF 2001. 1.sz. 01/052 - Res. francia és spanyol nyelven - A könyvtári katalógusban szereplő információk értéke

(NEUROTH, Heike - LEPSCHY, Petra, 2000) NEUROTH, Heike - LEPSCHY, Petra: Das EU-Projekt Renardus = Bibliotheksdienst. 35.Jg. 2000. 1.no. 49-63.p. Ismert. Hegyközi Ilona. In: KF01/3 sz. - 01/230
A Renardus nevű EU-projekt - A legfrissebb információk a projekt honlapján olvashatók (http://www.renardus.org).

(MOTTA, Santo - URSINO, Giuseppe, 2000) MOTTA, Santo - URSINO, Giuseppe: XML su tecnologia MOM: un nuovo approccio per i software delle biblioteche = Boll.AIB. 40.vol. 2000. 2.no. 195-205.p. - Ismert. In: KF 2001. 2.sz. 01/160. - XML-alkalmazás a MOM technológián: új megközelítési lehetőség a könyvtári szoftverek számára

(OSZK TEZAURUSZ, 2000) OSZK TEZAURUSZ. Az Országos Széchényi Könyvtár átfogó tezaurusza 1.0 változat. Főszerkesztő: Ungváry Rudolf. Budapest, 2000. december 1.
A tezaurusz az ISO 2788-86 nemzetközi és az MSZ 3418-87 magyar tezaurusz-szabványoknak megfelelően készült az Országos Széchényi Könyvtár Fejlesztési osztályán.

(PÁLVÖLGYI Mihály, 1998) PÁLVÖLGYI Mihály: Információ feldolgozás, információkereső nyelvek / Pálvölgyi Mihály ; [közread.] a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola. - Szombathely : BDTF, 1998. - 327 p. - (IM - távoktatási jegyzetek ; 1.)

(PAPPAS, Evan - HERENDEEN, Ann, 2000) PAPPAS, Evan - HERENDEEN, Ann: Enhancing bibliographic records with tables of contents derived from OCR techologies at the American Museum of Natural History Library = Cat.Classif.Q. 29.vol. 2000. 4.no. 61-72.p. Bibliogr. - Ismert. Hegyközi Ilona. In: KF 2001. 2.sz. 01/164. - A bibliográfiai rekordok kiegészítése beszkennelt tartalomjegyzékkel az Amerikai Természettudományi Múzeum Könyvtárában

(POKORNY, Ján, 2000) POKORNY, Ján: Co dnes musí umet knihovnicky systém, abychom si ho vsimli = Ctenár. 52.roc. 2000. 12.no. 336-339.p. - Ismert. Rácz Ágnes. In: KF 2001. 2.sz. 01/219 . - Mit kell tudnia ma egy könyvtári rendszernek?

(ROBINSON, Lyn. - BAWDEN, David, 1999) ROBINSON, Lyn. - BAWDEN, David: Internet subject gateways, International Journal of Information Management, 19(6), 511-522. Includes discussion of classifications.

(ROBINSON, Lyn, 2000) ROBINSON, Lyn: A strategic approach to research using Internet tools and resources . Aslib Proc. 52.vol. 2000. 1.no. 11-19. P. bibl .10 tétel. Ismert. Hegyközi Ilona. In: Könyvtári figyelő, 2000 . 3. Sz. 516-517.p.

(ROE, Sandy, 1999) ROE, Sandy: Online subject access: Journal of Internet Cataloguing. l2.vol. 1999. 1. no. 69-78. Bibl. a jegyzetekben. Tárgy szerinti hozzáférés az online katalógusokban.

(Rónai Tamás, 1994) Rónai Tamás: Az amerikai és német tárgyszórendszerekről. - In: Könyvtári Figyelő, 1994. 2.sz., 258-270. p.

(RUIZ-PÉREZ, Rafael, 2000) RUIZ-PÉREZ, Rafael: Elección de puntos de acceso de autor. Implicaciones de las reglas de catalogación en los catálogos automatizados de las bibliotecas iniversitarias espanolas = Rev.Esp.Doc.Cient. 23.vol. 2000. 4.no. 437-460.p. Bibliogr. 51 tétel. - Ismert. Mohor Jenő. In: KF 2001. 3.sz. 01/251 Res. angol nyelven . - A szerző mint "hozzáférési pont". A katalogizálási szabályzatok alkalmazása a spanyol egyetemi könyvtárak számítógépes katalógusaiban

(SÁNDORI Zsuzsanna, 1999) SÁNDORI Zsuzsanna: Beszámoló a dubrovniki CoLIS3 (Digitális Könyvtárak) konferenciáról. "Discussion on library systems and databases (In Hungarian)" <KATALIST@LISTSERV.IIF.HU>: 1999. június 2.

(SHIRI, Ali Asghar - REVIE, Crawford, 2000) SHIRI, Ali Asghar - REVIE, Crawford: Thesauri on the Web: current developments and trends = Online Inf.Rev. 24.vol. 2000. 4.no. 273-279.p. Bibliogr. - Ismert. Hegyközi Ilona. In: KF 2001. 1.sz. 01/051 - Tezauruszok a világhálón: új fejlemények és irányzatok

(SCHWARTZ, Candy, 2000) SCHWARTZ, Candy: Digital libraries: an overview = J.Acad.Librariansh. 26.vol. 2000. 6.no. 385-393.p. Bibliogr. - Ismert. Koltay Tibor.In: KF 2001. 2.sz. 01/222 - Áttekintés a digitális könyvtárak építőköveiről, a kapcsolódó kihívásokról és lehetőségekről

Tárgyszójegyzék és tárgyszómutató az Új Könyvek 1965-1976. évfolyamaihoz. Összeáll. és szerk. Horváth Magda. Bp. : NPI, 1980. /Előszó, Használati útmutató/.

(TRÖGER, Beaute, 1998) TRÖGER, Beaute: "Und wie halten Sie es mit der Internet- Erschliessung? " Biboliothekarische Gretchenfragen von IBIS bis GERHARD - In: Bibliotheksdienst, 32. Jg, 1998. 11. No. 1922-1930. Bibl. 11 tétel - Ismert. Hegyközi Ilona, In: Könyvtári Figyelő, 1999. sz. 433-434. p. - Az Internetes dokumentumok tartalmi feltárása.

(UNGVÁRY Rudolf, 1999) UNGVÁRY Rudolf: Osztályozási rendszerek a világhálón / Ungváry Rudolf. = Könyv, könyvtár, könyvtáros, 8. évf. (1999) 6.sz. p. 28-36.

(UNGVÁRY Rudolf, 2000) UNGVÁRY Rudolf: A tartalom szerinti információkeresés az interneten. I., Indexelőszolgáltatások / Ungváry Rudolf. = Tudományos és műszaki tájékoztatás, 47. évf. (2000) 1.sz. p. 3-19.

(UNGVÁRY Rudolf, 2000) UNGVÁRY Rudolf : A tartalom szerinti információkeresés az interneten. II., Internetkatalógusok / Ungváry Rudolf. = Tudományos és műszaki tájékoztatás, 47. évf. (2000) 2.sz. p. 55-67.

(UNGVÁRY Rudolf, 2000/2) UNGVÁRY Rudolf: Az ETO szükségessége. In: Iskolakultúra. 2000. 4.sz. 27-31.p.

(UNGVÁRY Rudolf - ORBÁN Éva, 2000) UNGVÁRY Rudolf - ORBÁN Éva: Osztályozás és információkeresés: kommentált szöveggyűjtemény. / Ungváry Rudolf, Orbán Éva, közread az Országos Széchényi Könyvtár. Bp: OSZK, 2000. 2 db.
1. kötet: Az osztályozás és elmélete. - 543 p.
2. kötet: Az információkeresés és elmélete. 535 p.

(UNGVÁRY Rudolf, 2001) UNGVÁRY Rudolf: Tezauruszkezelő programok és a RELEX. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás, 48. évf. 2001. 1.sz. p. 2-15.

(KÖZTAURUSZ. Karbantartás és fejlesztés /2001.04.07/ www.mvkkvar.hu/konyvtar

(UNGVÁRY Rudolf, 2001/2) UNGVÁRY Rudolf: AZ OSZK tezaurusza és a KÖZTAURUSZ. Bp.: OSZK ,2001.

(UNGVÁRY Rudolf, 2001/3) UNGVÁRY Rudolf: Tezauruszok. http://www.nexus.hu/ungváry/tezauruszok.htm

(VIZINE-GOETZ, Diane, 1997) VIZINE-GOETZ, Diane: Using Library Classification Schemes for Internet Resources. OCLC Internet Cataloging Project Colloquium Position Paper. OCLC Office of Research and Special Projects. http://www.oclc.org/oclc/man/colloq/v-g.htm

(VINE, Rita, 2001) VINE, Rita: Real people don't do Boolean: how to teach end users to find high-quality information on the Internet = Inf. Outlook. 5.vol. 2001. 3.no. 16-23.p. - Ismert. In: KF 2001. 3.sz. 01/256 . Rez. francia és spanyol nyelven - Az "igazi használók" nem Boole-algebrával keresnek! Hogyan tanítsuk meg a közvetlen használókat arra, hogyan jussanak színvonalas információhoz az interneten

(WANG, Mei-yu, 2000) WANG, Mei-yu: The next-generation document supply: monopolistic Internet-based digital docucenters? = Res.Shar.Inf.Net. 14.vol. 2000. 2.no. 67-72.p. - Ismert. Mohor Jenő. In: KF 2001. 3.sz. 01/265 - A dokumentumszolgáltatás jövője: monopol helyzetben lévő digitális szolgáltató központok az interneten?

(WEINGART, Sandra J. - ANDERSON, Janet A., 2000) WEINGART, Sandra J. - ANDERSON, Janet A.: When questions are answers: using a survey to achieve faculty awareness of the library's electronic resources = Coll.Res.Libr. 61.vol. 2000. 2.no. 127-134.p. Bibliogr. - Ismert. Hegyközi Ilona. In: KF 2000. 4.sz. 00/407. - Amikor a kérdések maguk a válaszok: milyen tanulságokkal járt az elektronikus források bemutatása oktatók számára


Internetes források:

OPAC-ok

Library of Congress - http://www.loc.gov/catalog
Országos Széchényi Könyvtár http://www.oszk.hu
OPAC Network in Europe - ONE - http://www.dbc.dk/ONE/oneweb
OPAC der Deutschen Bibliothek Frankfurt am Main - http://dbf-opac.ddb.de/

Keresőnyelvek - tezauruszok az Interneten
BUBL Bibliographic Control, http://www.bubl.ac.uk/link/b/bibliographiccontrol.htm (2001 december 3)- sokrétű feltárási és visszakeresési lehetőséget biztosit az Internetes környezetben.
Classification on the 'Net (from Simmons College, Boston), http://web.simmons.edu/~schwartz/myclass.html (2001 november 8.).
Controlled Vocabularies Resource Guide, http://www.fit.qut.edu.au/InfoSys/middle/cont_voc.html#Classification (2001 október 12) - online visszakeresést biztosító osztályozó rendszerek.
American Society of Indexers, http://www.asindexing.org/thesauri.shtml (2001 november 7).
Controlled vocabularies, thesauri and classification systems available in the WWW. DC Subject, http://www.lub.lu.se/metadata/subject-help.html (2001 november 7).
Indexing on the web, http://www.asindexing.org/webndx.shtml (visited 28th February, 2001).

Web Thesaurus Compendium. Collection of thesauri and classificationsin internet...http://www-cui.darmstadt.gmd.de/~lutes/thesauri.html

A Tizedes Osztályozás alkalmazásai
Dewey Decimal Classification, http://www.oclc.org/dewey/ (2001 október 2) .
BUBL directory, http://www.bubl.ac.uk. (2001 november 7) .
ADAM (art and design), http://www.adam.ac.uk. Subject gateway (2001 november 7).
PICK (library / information science), http://www.aber.ac.uk/~tplwww . subject gateway (2001. október 2- átdolgozás alatt) .
Books in Print http://www.booksinprint.com/bip/
and British Books in Print databases http://library.dialog.com/bluesheets/html/bl0430.html

Az Egyetemes Tizedes Osztályozás alkalmazásai
SOSIG (social science) subject gateway, http://www.sosig.ac.uk . subject gateway (2001 október 2) .
NISS list of software and services, http://www.niss.ac.uk subject gateway (2001 október 2) .
UDC Consortium; Universal Decimal Classification, http://www.udcc.org (2001 november 7).

A Kongresszusi Könyvtár osztályozási rendszerének alkalmazásai
Library of Congress Classification, http://lcweb.loc.gov/catdir/cpso/lcco/lcco.html (2001 október 12).
Cyberstacks resource listing, http://www.public.iastate.edu/~CYBERSTACKS/(200 október 21) .

További Internetes tárgyi kalauzok
OMNI gateway, http://www.omni.ac.uk (2001 október 2).
EEVL engineering subject gateway, http://www.eevl.ac.uk (2001 november 7).
EELS engineering subject gateway, http://www.ub2.lu.se/eel/ (2001 november 7).

Kongresszusi Könyvtár osztályozási rendszere LCC
Library of Congress Classification, http://lcweb.loc.gov/catdir/cpso/lcco/lcco.html (visited 31st January 2001).
Cyberstacks resource listing, http://www.public.iastate.edu/~CYBERSTACKS/(visited 28th February, 2001).



MELLÉKLETEK

1. Az LCSH egy tárgyszótétele
 
Agricultural machinery May Subd Geog
S671-S760
UF Agriculture- Equipment and supplies
Crops- Machinery
Farm machinery
BT Farm suppl industries
Implements, utensils, etc.
Tools
RT Farm equipment
Machine-tractor stations
SA subdivision Machinery under names of crops, e.g. Corn-Machinery
NT - Agricultural engineering
Agricultural implements
Agricultural instruments
Corn planters (Machines)
Cotton planters (Machines)

A rövidítések magyarázata:
May Subd Geog engedélyezi a földrajzi altárgyszavak szükség szerinti használatát
BT Broader Term- fölérendelt reláció
NT Narrower Term- alárendelt reláció
RT - Related Term- rokonsági reláció
UF Used For preferencia reláció, "használd helyette"
SA See Also feltételes utalás, lásd még

2.: Az OSZK Tezaurusz használata

1.2 Használat

Az OSZK TEZAURUSZ (a továbbiakban: tezaurusz) a monografikus művek, időszaki kiadványok, aprónyomtatványok plakátok, mozgókép-dokumentumok, zeneművek, színházi dokumentumok, régi nyomtatványok, kéziratok, használati (vállalati és egyéb) kiadványok osztályozására (indexelésére) használható.

A tezaurusz használatának tudnivalóit az "OSZK TEZAURUSZ alkalmazási és karbantartási szabályzat" című dokumentum tartalmazza.

A tezaurusz használatának gyakorlására alkalmas példákat az "Osztályozási példatár" tartalmazza
2. A tezaurusz szerkezete
2.1 A tezauruszba fölvett kifejezések
2.1.1 Kifejezéstípusok

A tezauruszba a teljesség igénye nélkül felvettük mindazokat a fontosabb kifejezéseket, melyekre a közművelődési könyvtárakban a dokumentumok átfogó osztályozása és a tartalmukra vonatkozó keresőkérdések megfogalmazása érdekében szükség lehet.

4. A tezaurusz készítése és tárolása

A tezaurusz kialakításához az OSZK tezauruszát vettük alapul. Ennek lexikai állományát vettük át, egészítettük ki, illetve módosítottuk. Az OSZK átfogó tezauruszának kialakításakor a már eddig elkészült magyar nyelvű tezauruszok szókincsét és a NEKTÁR adatbázisrendszerben a DOBIS/LIBIS adatbáziskezelő rendszer mutatójában szereplő kifejezéseket használtuk föl

A 0.0 változat alapján, próbaosztályozásokkal és kiegészítő szógyűjtéssel, elsősorban a résztvevő megyei közművelődési könyvtárak meglévő lexikai egységeinek fölhasználásával alakul ki az 1.0 változat, melyet az üzemszerű osztályozáshoz már használni fognak. A későbbiekben a tezaurusz az osztályozási és keresési munkák tapasztalatai alapján tovább bővül és módosul, mely már a rendszeres karbantartás keretén belül megy végbe a kijelölt tezaurusz szerkesztőségben.

Az állományon belüli tezauruszkapcsolatok ellentmondásmentességének ellenőrzését az 1.0 változat esetében az ARIEL STÚDIÓ BT (1026 Budapest, Nyúl u. 14.) RELEX szótári ellenőrzőrendszere biztosítja.

A 0.0 változat 1999. június 30-án, az 1.0 változat 2000. december 1-én készült el.

A készítés helye:
Országos Széchényi Könyvtár Fejlesztési osztály
Ungváry Rudolf főszerkesztő
1827 Budapest, I., Budavári Palota F. épület 612. szoba.
Tel.: (1) 224-3738
Drótposta: RUDI@OSZK.hu

3.: Kapcsolatok jelölése az OSZK Tezauruszban

2.2.2 A kapcsolatok

A vezérszó kapcsolatait a kapcsolat fajtájától függően különféle jelek (relációjelek) jelölik. Ezek a következők:

NEMDESZKRIPTOR-DESZKRIPTOR KAPCSOLATOK

A nemdeszkriptorok olyan kifejezések, melyek helyett a hozzájuk kapcsolt deszkriptort ill. deszkriptorokat (a kitüntetett szinonimáikat vagy kváziszinonimáikat) kell osztályozásra használni.

Lásd/Helyett kapcsolat

L A jelet követő deszkriptor a vezérszó kitüntetett szinonimája vagy kváziszinonimája (szinonimának tekintett kifejezése). A vezérszó ilyenkor mindig nemdeszkriptor, azaz nem kitüntetett szinonima vagy kváziszinonima.

Például: Alkotmányosság L. JOGÁLLAM, azaz az Alkotmányosság kitüntetett szinonim kifejezése a Jogállam

H Az előbbi kapcsolat fordítottja: a jelet követő nemdeszkriptornak a vezérszó a kitüntetett szinonimája vagy kváziszinonimája.

Például: JOGÁLLAM H. Alkotmányosság - azaz a 'Jogállam' az 'Alkotmányosság' kitüntetett szinonimája

Lásd ÉS-/Helyett ÉS-kapcsolat

L&A jelet követő deszkriptorok együttesen a vezérszó kitüntetett kváziszinonimái (és-kapcsolat). Egy nemdeszkriptort legfeljebb három deszkriptor helyettesíthet

Például: erkölcsi kopás L&Értékcsökkenés, Kopás - azaz az "Erkölcsi kopás" kitüntetett szinonim kifejezései az 'Értékcsökkenés' és a 'Kopás'

H& Az előbbi kapcsolat fordítottja: a jelet követő nemdeszkriptornak a vezérszó az egyik kitüntetett szinonim kifejezése (együtt más kitüntetett szinonim kifejezésekkel és-kapcsolatban).

Például: ÉRTÉKCSÖKKENÉS H& Erkölcsi kopás, azaz az 'Értékcsökkenés' az 'Erkölcsi kopás ' egyik kitüntetett kváziszinonim kifejezése

Lásd-VAGY/Helyett VAGY

LV A jelet követő deszkriptorok valamelyike a vezérszó kitüntetett szinonimája vagy kváziszinonimája (vagy-kapcsolat).

Például: Folklór LV Folklorisztika, Népművészet, Néprajz, azaz a 'Folklór' kitüntetett kváziszinonim kifejezése vagy a 'Folklorisztika, vagy a 'Népművészet', vagy a 'Néprajz'

HV Az előbbi kapcsolat fordítottja: a jelet követő nemdeszkriptor a vezérszó az egyik lehetséges (vagylagosan választható) kitüntetett szinonimája vagy kváziszinonimája.

Például: NÉPMŰVÉSZET HV Folklór - azaz a 'népművészet a 'Folklór' egyik kitüntetett kváziszinonim kifejezése, ugyanakkor van vagylagosan választható másik kitüntetett nem szinonim kifejezése is.

DESZKRIPTOROK KÖZÖTTI KAPCSOLAT

A deszkriptorok között feltüntetett kapcsolatok a tezaurusz használóját támogatják abban, hogy megtalálja mindazokat a kifejezéseket, melyeket a tárgykör jellemzésére esetleg felhasználhat. A kapcsolatok alapján tágabb vagy szűkebb tárgykör választható, rokon értelmű tárgykör választható, vagy egyéb értelemben finomítható a tárgykör leírása.

Generikus (nem-faj) kapcsolat

F A jelet követő deszkriptor jelentése a vezérszóénál általánosabb.

Például: BARLANGÁSZAT F Természetjárás - azaz a 'Természetjárás' általánosabb jelentésű, mint a 'Barlangászat' /generikus fölérendeltje/

Az A jelet követő deszkriptor jelentése a vezérszóénál speciálisabb.

Például: TERMÉSZETJÁRÁS A Barlangászat - azaz a 'Barlangászat' fajtája /generikus allárendeltje/ a 'Természetjárás

Partitív (egész-rész) kapcsolat

T A T az egészet jelöli (a vezérszóval szemben, mely a részt jelöli).

Például: DÁNIA T Skandinávia - azaz 'Dánia' egésze, amihez tartozik: 'Skandinávia'

A P a részt jelöli (a vezérszóval szemben, mely az egészet jelöli)

Például: SKANDINÁVIA P Dánia - azaz 'Skandinávia' részei /pars/ között szerepel Dánia

Előfeltétel/kiindulás - rezultáns/következés kapcsolat

R Az R a következést, valami által meghatározottat (okozatot, következményt, célt, hatást, eredményt, terméket, továbbá rendeltetést, illetve tevékenység vagy hatás tárgyát) jelöli (a vezérszóval szemben, mely az okot, indítékot, eredetet, továbbá eszközt, illetve a valamire irányuló tevékenységet, hatás előidézőjét jelöli).

Például: DEVIANCIA R Bűnözés , azaz a deviancia következménye (lehet) a Bűnözés, a kettő között ok-okozati összefüggés van [oka-okozata kapcsolat

E Az E az előfeltételt, ami valamit meghatároz (okot, indítékot, eredetet, továbbá eszközt, illetve a valamire irányuló tevékenységet, hatás előidézőjét) jelöli (a vezérszóval szemben, mely az okozatot, következményt, célt, hatást, eredményt, terméket, továbbá rendeltetést, illetve tevékenység vagy hatás tárgyát jelöli).

Például: BŰNÖZÉS E Deviancia

Megjegyzés: A tezauruszban az oka-okozata, feltétele-következménye, eredete-eredménye, dolog-hatása, eszköze-rendeltetése, tevékenység-tárgya folyamat/tevékenység-terméke és tevékenység-célja összefüggéseket az R/E kapcsolattal jelölik.

Rokonsági (egyéb) kapcsolat

X A jelet követő deszkriptor a vezérszóval egyéb, a tezauruszban lényegesnek tekintett kapcsolatban áll.

Például: SZOCIALIZÁCIÓ DEVIANCIA X Deviancia X Szocializáció

Megjegyzés: A tezauruszban a dolog-tulajdonsága, dolog-folyamata, dolog-állapota, dolog-kapcsolódó dolog, továbbá a hasonlósága és az ellentéte összefüggéseket az X/X kapcsolattal jelölik.

"Lásd más értelemben" kapcsolat

Például: SZEM látószerv értelemben
 
M:  Látószerv 
H:  Termés szeme esetén a "mag" használandó 
=  Mag 

Megjegyzés: Ezzel a relációval a "Homonimák és poliszémák megkülönböztetése" című fejezetben is foglalkozunk.

2.2.4 A kapcsolatok megfelelői felhasználói szinten

A keresőrendszer felületén a relációjeleknek az alábbi felhasználóbarát megjelenítése lehetséges:
 
Szabványos    Felhasználóbarát 
jelölés    jelölés 
     
L  =  Lásd szinonimáját 
L&  =  Lásd még 
LV  =  Lásd vagy 
     
F  =  Lásd még általánosabban: 
A  =  Lásd még speciálisabban 
T  =  Lásd még átfogóbban: 
P  = Lásd még részletesebben: 
R  =  Lásd még oksági összefüggésben 
E  =  Lásd még okozati összefüggésben 
X  =  Lásd még egyéb összefüggésben: 
     
H  =  Lásd szinonimáját 
H&  =  Lásd még 
HV  =  Lásd vagylagosan 
     
=  =  Más értelemben lásd 

4. MANCI online

(HEGYKÖZI Ilona, 2000)
Egy régóta várt jó hír: online elérhető az OSZK KMK Könyvtártudományi Szakkönyvtár szolgáltatása, a MANCI könyvtártudományi cikkadatbázis!  Ha az OSZK honlapján a Szolgáltatások gombra kattintunk, az MNB Könyvek bibliográfiája után találjuk meg a webes szolgáltatások sorában. Közvetlen elérési címe: http//:w3.oszk.hu/manci.htm.

Böngésző: a MANCI adatbázis futtatásához legalább 4-es verziószámú Internet Explorer vagy Netscape Communicator szükséges (a JavaScript miatt). Ezek a böngészők az Internetről szabadon letölthetők. Az internetes változatot a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásának jóvoltából készíthettük el. Úgy érezzük, hogy sikerült egy, a Micro-ISIS-es változatnál sokkal barátságosabb, sőt - a hiperszöveg lehetőségeit kihasználva - jóval hatékonyabb rendszert létrehozni.

Aki már itt részletesebben érdeklődik az induló alapszolgáltatások iránt (Keresés, Böngészés, Tezaurusz), annak figyelembe ajánljuk az e levél második részében szereplő rövid ismertetést, amely nem pótolja a Súgóban olvasható információkat, viszont felhívja a figyelmet arra, hogy milyen új lehetőségek nyíltak meg a Micro-ISIS-es változathoz képest.

Terveink:
2000-ben szeretnénk további fejlesztéssel néhány kiegészítő szolgáltatást is megvalósítani, ilyen, pl. a találati fájlok, illetve a találatokból kiválasztott tételek letöltése, (esetleg)
kapcsolatok a bibliográfiai tételekhez tartozó referátumok, annotációk teljes szövegéhez.

Keresés

Az Egyszerű keresést használva a következő ismert adatelemek szerint kereshetünk: Szerző, Kulcsszó, Tárgyszó, Megjelenési év, Városnév, Ország, Nyelv.

Előnyök a hagyományos változathoz képest: - a csonkolást a rendszer automatikusan elvégzi,
- az országok, nyelvek és logikai operátorok legördülő menükből kiválaszthatók,
- egyszerű kattintással háromféle megjelenítési formátum közül választhatunk,
- a megjelenő találatok egyes adatelemeiből (pl.  szerző, tárgyszavak) újabb keresést indíthatunk, - a találatmegjelenítési képernyőn megjelenik a keresőkérdés, amely itt, a keresési képernyőhöz való visszatérés nélkül tovább finomítható.

A Micro-ISIS keresőnyelvet ismerő, gyakorlott használók számára a keresési képernyőn lehetőség van több részhalmazból álló, összetett keresőkérdések megszerkesztésére is.

Böngészés
Ez a funkció lényegében megegyezik a Micro-ISIS  böngészési funkciójával. A teljes indexben böngészve bármelyik elemre kattintva kereshetünk rá, illetve átvihetjük a keresési ablakba. A beirt elemekből igényeinknek megfelelő keresőkérdést szerkeszthetünk. 

Tezaurusz
A tezaurusz indexébe belépve az egyes indexelemekhez tartozó kapcsolatok (Deszkriptor, Nem-deszkriptor, Szűkebb, Tágabb, Rokon) is láthatok. Itt a szükséges elemeket átemelhetjük a keresési ablakba, illetve az aláhúzott elemre kattintva megtekinthetjük az illető elem deszkriptorcikket, ahonnan további tárgyszavakat választhatunk ki a keresési ablakba való beírásra. Miután az összes szóba jöhető deszkriptort bevittük a keresési ablakba, megszerkeszthetjük és szükség esetén tovább szűkíthetjük a keresőkérdést, pl. nyelvek, országok, megjelenési évek szerint.

Előnyök a hagyományos változathoz képest:

az indexbe belépve nemcsak az index-kifejezések, hanem a hozzájuk tartozó deszkriptorcikkek is láthatók, egyetlen képernyőn lehetőség van az egyes elemek beírására, a hozzájuk tartozó deszkriptorcikk (kapcsolatok) megtekintésére és a keresőkérdés megszerkesztésére, a program gondoskodik arról, hogy a keresésre nem használható elemeket ne lehessen beírni a keresőkérdésbe (pl. nem-deszkriptor, szakterületi jelzők).

5: Bevezetés az internetes kapuszolgálatokhoz

A brief introduction to Internet gateways http://www.rgu.ac.uk/~sim/research/gateway/gengate.htm
Gateways to the Internet
Argus Clearinghouse http://www.clearinghouse.net
Australian Libraries Gateway http://enzo.nla.gov.au/libraries/resource/gateways.html
Bridges: A-Z list of subject gateways
http://www.bournemouth.ac.uk/service-depts/newlis/LIS_Gate/aztree.html
BUBL http://www.bubl.ac.uk
CyberStacks http://www.public.iastate.edu/~CYBERSTACKS/hybro_qd.htm
Directory Guide http://www.directoryguide.com/
Galaxy http://galaxy.einet.net
Internet Public Library http://www.ipl.org
Internet Resources by Subject http://library.fortlewis.edu/~instruct/resource/subjects.htm
Librarians' Index to the Internet http://sunsite.berkeley.edu/InternetIndex/
Michigan Electronic Library http://mel.lib.mi.us/
NISS JISC Funded http://www.niss.ac.uk/
Rough Guide to the Internet http://www-2.roughguides.com/net/
The Mining Company http://www.miningco.com
World Wide Web Virtual Library http://vlib.org/Overview.html
Yahoo http://www.yahoo.com
Yahoo UK http://www.yahoo.co.uk

6: Milyen követelmények fogalmazhatóak meg az adatbázissal szemben?

Az adatbázisok fejlesztése során - a szakirodalom tanulmányozása alapján - egyaránt figyelembe kell venni a rövid és hosszú távú igényeket, fel kell mérni a szükségleteket, meghatározni a lehetőségeket, s mindezek alapján fogalmazni meg a fejlesztési kritériumokat. A legfontosabb figyelembeveendő tényezők:
 
Szempont   
bázis legyen képes nagymennyiségű dokumentum, adat feldolgozása
dokumentumtípus  integrálja különféle dokumentumtípusok feldolgozását egy rendszerben 
feltárás mélysége, rugalmasság biztosítsa a mély, részletes feltárást, sokszempontú keresést 
aktualizálás  gyors aktualizálás az új tételek gyors, naprakész beépítése, beillesztése, a legfrissebb információk nyújtása
elérhetőség tegye elérhetővé az adatbázisokat mind helyi mind távhálózatban 
egyidejűleg több felhasználói program futtatása tegye lehetővé a többterminálos hálózati rendszerben a különféle, véletlenszerű feldolgozási igények kezelését, egyidejűleg több felhasználói program futtatását, azt, hogy az adatbázis szolgáltatásait egyszerre több felhasználó vehesse igénybe
többfajta szolgáltatás, termék  nyújthasson többfajta szolgáltatást: nyomtatott termékek készítése, kiadványkészítés, SDI-szolgáltatás, retrospektív keresés biztosítása
alternatívák nyújtása  az egyes szolgáltatási formákon belüli biztosítson további alternatívákat, pl. 6-8 féle kiíratási formátum közötti választás lehetőségét, 
költség- és munkamegosztás  biztosítson magas szintű költség- és munkamegosztás
integrálás tegye lehetővé a teljes könyvtári munkafolyamat automatizálását. Ez a felhasználó oldaláról azt jelenti, hogy ne csak azt tudhassa meg, hogy- egy bizonyos mű megvan-e a könyvtárban, hanem (külön parancsra) azt is, hogy az adott mű éppen hozzáférhető-e, vagy ki van kölcsönözve: ha igen, akkor legyen előjegyeztethető?


TARTALOM