A cél

A cél a "tájékozott ország", azaz az információt igénylő és az ahhoz szabadon hozzáférő állampolgárok országának megvalósítása.

Az információs társadalom alapintézménye az információt gyűjtő, feltáró, és szolgáltató intézmény a könyvtár. "Az információs társadalom és a demokratikus jogállam működésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelyen keresztül az információk szabadon, bárki számára hozzáférhetők. A könyvtári ellátás fenntartása és fejlesztése az állampolgárok és a társadalom egésze szempontjából szükséges, a könyvtári és információs szolgáltatás állami fenntartása stratégiai jelentőségű. A könyvtárnak az állampolgárok érdekeit kell szolgálnia."

A kulturális javak védelméről, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 59. §-a szabályozza a nyilvános könyvtári ellátás működésének feltételeit, és rendelkezik az Országos Dokumentum ellátási Rendszer (továbbiakban ODR) kialakításáról és működtetéséről.

A könyvtárak az információs struktúra legnagyobb adatszállítói, a tevékenységüket hálózatba szervezve az ésszerű munkamegosztás alapján kell végezniük, össze kell hangolniuk állomány-építésüket, adatbázis-építésüket.

A tudományos és szakkönyvtári ellátás az országos szakkönyvtárak, az állami egyetemek könyvtárai és a nyilvános könyvtári ellátást vállaló egyéb szak- és felsőoktatási könyvtárak feladata.

Követelmény az információs hálózat tartalmi feltöltése, bővítése, formai és tartalmi feltárásának egységesítése.

A számbavételi, bibliográfiai tevékenység jelentősége

Az emberi ismeret bizonyítékaként - bármilyen hordozón - megjelenő szellemi értékek megőrzése, átörökítése, a közölt tudományos eredmények hasznosítása, továbbfejlesztése, a kiadványok számbavételi igénye egyidős az emberiség történetével.

A bibliográfia története során számos kísérlet történt a teljes, egyetemes bibliográfia megalkotására. (Gesner)

Az Egyetemes Bibliográfiai Számbavétel (Universal Bibliographic Control) program célja, hogy olyan egységes bibliográfiai adatbázis készüljön, amelyért minden ország felelős a saját nemzeti bibliográfiájáért. A cél, hogy a világon megjelent dokumentumok bibliográfiai adatai nemzetközileg elfogadott, egységes formában a világon bárhol hozzáférhetőek legyenek.

A bibliográfia a mű létéről és annak tartalmáról is tudósít.

A dokumentumok tartalmi feltárásának különböző szintjei alakultak ki : a bibliográfiai adatközlést a tartalomra utaló tárgyszavak, annotációk, referátumok, a művet vagy szerzőjét értékelő magyarázatok egészíthetik ki.

A nemzeti bibliográfiai rendszer és a szakbibliográfiák

Magyarországon a sajátos történelmi körülmények hatására a nemzeti bibliográfia műfaja később alakult ki. (Cvittinger Dávid 1711)

A Kurrens Magyar Nemzeti Bibliográfia 1946. január 1-től az Országos Széchényi Könyvtár összeállításában készül, több fejlődési szakaszra bontható.

1977-től Magyar Nemzeti Bibliográfia címen készül, amely magában foglalja a Könyvek Bibliográfiáját, a Zeneművek Bibliográfiáját, az Időszaki Kiadványok Bibliográfiáját, a Tankönyvek, a Külföldi Magyar Nyelvű Kiadványok kötetét, és a Hungarika Irodalmi Szemle kiadványát.

A nemzeti bibliográfiai rendszer keretében gondoskodni kell a hazai kutatási eredmények összegzéséről és ezeknek a hazai felhasználók részére történő közvetítéséről, valamint a hazai eredmények külföldi megismertetéséről.

E feladatok teljesítését a nemzeti bibliográfia nem vállalhatja, ezért szükség van a nemzeti szakbibliográfiákra.

A szakbibliográfiai tevékenység során az alábbi fő szempontokat kell szem előtt tartani:

A bibliográfiai feldolgozás szintje alkalmazkodjon a szakemberek igényeihez, a felhasználó minél több, a dokumentum tartalmára utaló információhoz jusson.

A bibliográfia struktúrája, szerkezete vegye figyelembe a felhasználók keresési gyakorlatát.

A szakbibliográfia gyűjtőköre terjedjen ki a feldolgozandó szakterületen, bármely hordozón megjelenő szakirodalomra, különös tekintettel azokra, amelyeket nem vesz számba az általános nemzeti bibliográfia.

Az ország szakbibliográfiai rendszerének folyamatos hozzáférést kell biztosítania mind a kurrens szakirodalomhoz, mind a visszamenőleges szakirodalomhoz.

Az Országos Egészségügyi Információs Intézet és Könyvtár tevékenysége

Az Országos Egészségügyi Információs Intézet és Könyvtár (MEDINFO) az intézet Alapító okirata, valamint az 1997. évi CXL. kulturális törvény alapján az egészségügyi szakterület információs központja, országos hatókörű szakkönyvtára, az Egészségügyi Világszervezet letéti könyvtára, része a magyar könyvtárak közötti Országos Dokumentumellátó Rendszernek.

Célja az Egészségügyi Minisztériumban, az egészségügyi intézményekben, az irányításban, a szervezésben, a gyógyító-megelőző tevékenységben, az ápolásban, a szociális ellátásban, az egészségnevelésben és -fejlesztésben tevékenykedő szakemberek, valamint a lakosság szakmai, szakirodalmi és közhasznú információs igényeinek lehető legteljesebb kielégítése.

Az előbbiekben vázolt cél megvalósítása érdekében a könyvtár teljességre törekvően gyűjti, feltárja, őrzi és szolgáltatja a magyar orvostudományi-egészségügyi és ezek határterületein, bármilyen információhordozón megjelenő szakirodalmat és válogatva ezen területek külföldi szakirodalmát.

A Magyar Orvosi Bibliográfia kiadása

1957 óta készíti és adja ki az intézet a Magyar Nemzeti Bibliográfiai rendszer részeként a Magyar Orvosi Bibliográfiát (MOB) évente 6 szám, 1975-től szupplementumokkal, majd 1961-től ennek angol nyelvű változatát a Hungarian Medical Bibliography (HMB) című kiadványt, 1972-től évente 2 szám.

A MOB elsődleges, tudományos szakbibliográfia, melynek feldolgozása autopszián alapszik.

Évente 6 füzetben (év végén kumulált név- és tárgymutató füzetekkel) jelenik meg, jelenleg CD-ROM-on és on-line is hozzáférhető az intézet honlapján keresztül a www. medinfo.hu címen.

A HMB kiadvány félévente kerül kiadásra, szelektív, összefoglalókkal ellátott angol nyelvű, a hazai kutatási és tudományos eredményeket bemutató szakbibliográfia, amely on-line és CD-ROM-on is használható.

Előzmények

Az intézmény nemzeti bibliográfiai számbavételi tevékenységét az egészségügyi miniszter 14/1980. évi (Eü.K.9) Eü. M. számú utasítás 2.§ (I.) bek.e/ pontja megerősíti.

Az Országos Széchényi Könyvtárral kötött együttműködési megállapodás alapján 1981-től a Magyar Nemzeti Bibliográfia Időszaki Kiadványok Repertóriuma nem dolgozza fel a hazai orvostudományi, egészségügyi és ezek határterületein megjelenő közleményeket: ezeket kizárólag a Magyar Orvosi Bibliográfia tartalmazza, ezért jelentősége felbecsülhetetlen.

A MOB gyűjtőköre

A bibliográfia teljességre való törekvéssel dolgozza fel a hazai egészségügyi, orvostudományi és határterületi szaklapokban megjelent közleményeket, szakkönyvek, konferenciák, kongresszusok bármilyen hordozón megjelenő szakirodalmát, a Magyarországon idegen nyelven megjelenő vonatkozó szakirodalmat.

A szakbibliográfia készítése

Kezdetben az évenként 6 füzetben megjelenő szakbibliográfiát manuálisan állították össze, majd évenként egybe kötötték.

A bibliográfiai adatok sorrendje: szerző neve, a könyv címe, megjelenési adatok illetve a közlemény címe és megjelenési adatai, évszám, évfolyam szám, füzetszám, lapszám.

A tételek csak egy szakban szerepeltek az ún. MOB 30-as szakrend szerint a szerzők betűrendjében.

A szakrendi osztályon belül betűrendes alosztás és folyamatos számozás található.

Az eligazodást az osztályok elején található lásd még utaló is segítette.

A feldolgozás kiterjedt a könyvek analitikus feltárására, az állatorvostanra, orvostörténelemre, életrajzokra, tanulmányutakra, kongresszusokra, nekrológokra, évfordulókra.

Az egyes füzetek végén szerzői névmutató, tárgymutató, a feldolgozott szakfolyóiratok címjegyzéke látható.

Példa: 13. Sebészet
a.) Műtéti előkészítés. Hibernálás. Sterilizálás. Varróanyagok. Posztoperatív szak Utókezelés. Parenterális táplálás. (MOB. XIV.évf.1970.1 szám) Tartalomjegyzék.

A kongresszusok feldolgozása kiterjedt a hazai és a külföldi rendezvényekre. A 80-as években külön szupplementum jelent meg a kongresszusok és konferenciák anyagáról.

A bibliográfiai adatok sorrendje: a kongresszusi kiadvány fő címleírása, melyet az előadások, kivonatok analitikus címleírása követett, szerző (k) neve, munkahely, előadás címe, lapszám.

A bibliográfiai egységeket numerus currenssel látták el, a kötet végén a tételszámra utaló név- és tárgymutató látható.

A MOB számítógépes előállítása

1990-ben kezdték meg a bibliográfia számítógépes előállítását, amelyet sok kritika ért a felhasználók és a szakmabeliek részéről egyaránt.

(Vajda Erik: A számítógéppel készült Magyar Orvosi Bibliográfia. In: Könyvtáros, 1991.5.sz. p.304-306.)

Az OIK a szakmabeliek részéről javasolt feladatok egy részét a következő évben megvalósította, elkészült "A magyar orvosi bibliográfiai rendszer leírása" című 11 oldalas anyag belső használatra, a MOB füzetek használati útmutatót, betűrendes szakmutatót, betűrendes személynévmutatót tartalmaztak, közölték a feldolgozott időszaki kiadványok betűrendes jegyzékét és a gyógyszerkészítmények betűrendes mutatóját.

Az adatbázis a MICRO-CDS-ISIS adatbáziskezelő rendszerre épült.

Az adatbáziskezelő rendszer elsősorban a MOB és a Hungarian Medical Bibliography füzeteinek előállítására készült, de alkalmas volt helyi on-line keresésre is.

A feldolgozás folyamata

A feldolgozás adatlapokra történt, ellenőrzés után az adatok számítógépes adatrögzítésre kerültek.

Az adatlap tervezőinek kezét megkötötték a MEDIK csereformátumainak követelményei, továbbá helyzetüket nehezítette a MOB számára elsődleges fontosságú részdokumentumok leírási szabványának hiánya.

A MOB szerkezete

A MOB évente hozzávetőlegesen 6000 tételt dolgozott fel.

A MOB füzetei törzsrészre és mutatókra tagolódtak.

A teljes leírásokat tartalmazó törzsrész a közvetlen tartalmi visszakeresést szolgálta. Ennek megfelelően a törzsrész a betűrendbe rendezett deszkriptorok alatt közölte a bibliográfiai leírásokat.

A leírások egy éven belül folyamatosan számozottak.

Ha egy dokumentumot több deszkriptorral indexeltek, a teljes leírás csak a betűrendben először következő deszkriptor alatt szerepelt.

A további deszkriptoroknál címutaló található.

A MOB tételei

A MOB monografikus és analitikus szintű bibliográfiai leírásokból, valamint utalótételekből állt.

Fajtái: utaló a címről (címutaló), a névről (névutaló), a deszkriptorról (szakutaló) a leírásra, a nemdeszkriptorról a deszkriptorra (tárgyszó utaló).

A bibliográfiai leírások megfeleltek a hazai szabványoknak, a nemzetközi követelményeknek.

A feldolgozás elsődlegesen adatlapokra történt, majd az ellenőrzés után az adatok számítógépes rögzítésre kerültek.

Az adatbázis bibliográfiai adatokat, tárgyszavakat, esetenként magyar és angol nyelvű ismertetéseket tartalmazott.

Főrésszel és kereső apparátussal rendelkezett.

Mutatók

A szakrendi mutató tételei a szakutalók az adott kiadvány törzsrészében előforduló deszkriptorokról.

A tételek az adott deszkriptorok kódjai szerint rendezettek.

A leírásra utaló adat maga a deszkriptor, amely a törzsrészbeli betűrendi helye alapján vezet el a hozzá tartozó bibliográfiai tételekhez.

Az éves kumulált szakmutatóban a deszkriptort kiegészíti a füzetszám, amelyben az adott deszkriptor előfordul.

A betűrendes mutató tételei a névutalók, a szerzők, közreműködők nevéről, a nevek betűrendjében látható.

A nem szerzői, hanem tárgyi minőségben szereplő neveket tipográfiailag különböztették meg.

A feldolgozott kiadványok jegyzéke az egyes tételek adatai egy adott füzetben feldolgozott kiadvány rövidített címe, teljes címe, számozási adatai.

Besorolási rendje a rövidített cím betűrendje.

A feldolgozott gyűjteményes kötetek mutatója az analitikus leírásban megadott gyűjteménycímhez azt a tételszámot, füzetszámot adja meg, amely alatt a gyűjtemény teljes monografikus leírása megtalálható.

A keresés történhetett formai és tartalmi feltárás alapján.

A tartalmi feltárás

A könyvtári feldolgozás tartalmi feltárásának különböző szintjei ismeretesek.

Az osztályozási eljárások a dokumentumok, információk széles besorolási rendjét teszik lehetővé.

A könyvtári osztályozás alapvető célja, hogy biztosítsa a felhasználók számára szükséges információk, dokumentumok, információk többszempontú visszakeresését.

Azt az eszközt, amellyel az osztályozást végezzük osztályozási rendszernek, illetve információkereső nyelvnek nevezzük.

Az osztályozási nyelv lehet természetes illetve szabályozott nyelvű.

Természetes nyelvű az osztályozási rendszer akkor is, ha az osztályozási kifejezéseket a dokumentum eredeti szövegéből emeljük ki változtatás nélkül, vagy esetleg a kifejezéseket annyiban változtatjuk meg, hogy a szavakat alanyesetben tüntetjük fel. Az így nyert kifejezéseket kulcsszónak nevezzük.(Luhn, P. KWIC)

Az információs tezaurusz egy-egy szakterület természetes nyelven kifejezett fogalmainak szabályozott, szükség szerint változtatható szótára, amely feltünteti a fogalmak közötti legfontosabb logikai kapcsolatokat.(MSZ 3418-87.)

A fogalmak közötti kapcsolatok feltüntetése nagyban elősegíti az osztályozás és visszakeresés minőségét.

A tezaurusz főrészből, jelentéskörök szerinti részből, hierarchikus és grafikus részből állhat.

A tezaurusz főrészét deszkriptorok és nem deszkriptorok alkotják teljes kapcsolati rendszerükkel együtt, betűrendes elrendezésben.

A deszkriptorcikkben a vezérdeszkriptor közvetlen kapcsolatait jelöljük.

A tezaurusz hierarchikus része a reláció típusokat mutatja a deszkriptorok között az általános fogalomból kiindulva a legrészletezettebb fogalomig.

A hierarchikus rész általában alá- és fölérendeltséget mutat.

A tezaurusz grafikus része a feltárt ismeretág legfontosabb fogalmait és azok relációit grafikus ábrákban mutatja be.

A tezaurusz kiegészítő részében találhatóak az intézménynevek, földrajzi nevek, dokumentumok formai jegyeit kifejező fogalmak.

A felhasználói kérések meghatározott információkra irányulnak, ezért olyan osztályozási rendszerekre van szükség, amelyek a kérdéseknek megfelelő mélységű tartalmi feltárást tesznek lehetővé.

A számítógéppel előállított MOB információ - keresőnyelve

Az Országos Egészségügyi (korábban Orvostudományi) Információs Intézet és Könyvtár korábbi szakmai vezetői úgy döntöttek, hogy az orvostudományi-egészségügyi szakterület információkereső nyelveként a National Library of Medicine által kidolgozott és folyamatosan frissített Medical Subject Headings (MesH) tezauruszt fogják használni, modellként a sokak által jól ismert "Index Medicus" című amerikai kiadvány szolgált.

A MeSH tezauruszt az egészségügyi-orvostudományi és ezek határterületi szakirodalmának legjobb információ-keresőnyelveként tartják számon.

Ezért az intézet munkatársai a MesH 1987. évi kiadását fordították le, amely hozzávetőlegesen 36.000 kifejezés magyarítását jelentette.

A rendkívül gyorsan fejlődő tudományágat feltáró tezaurusz honosítása, frissítése nem történhetett meg szakszerűen, mert nem álltak rendelkezésre az ehhez szükséges szakmai, technikai és pénzügyi feltételek.

Az indexelés a deszkriptorok és modifikátorok számkódjainak és a magyar megfelelőinek adatlapra vezetéséből állt.

Az indexelő adta meg a szabad tárgyszavakat, a termék és gyártó megnevezéseket.

Egy-egy MOB füzet állománya került számítógépes feldolgozásra, melynek során az ellenőrző lista segítségével javították ki az adatrögzítési hibákat is.

A MOB füzetekben, az egymást megfelelő betűrendben követő orvosi, gyógyszervegyészeti szakkifejezések alatt találhatók meg a feldolgozott források azonosításához szükséges bibliográfiai tételek.

Egy-egy bibliográfiai tétel a tartalmi összefüggéseket figyelembe véve, több tárgyszóval is jellemezhető, de a MOB füzetekben a rávonatkozó összes bibliográfiai adat csak az egyik tárgyszó alatt található meg, a további tárgyszavaknál utaló tétel szerepel.

Az indexeléskor a szakemberek a közlemények tartalmát leginkább kifejező specifikus tárgyszavakat választották ki, gyűjtőfogalmakat nem szerepeltettek.

Egy-egy tárgyszó alatt altárgyszó látható, amely a fogalmak pontosabb értelmezését volt hivatott elősegíteni.

Pl. BÉLDAGANATOK
diagnózis

A füzetek "Betűrendes szerzői névmutató"-t, "Kísérleti betűrendes szakmutató"-t és a "A feldolgozott időszaki kiadványok betűrendes jegyzéké"-t tartalmazták.

A kiadvány főrésze tárgyszavakat, tárgyszó utalókat, tételszámmal ellátott bibliográfiai leírásokat, címutalókat sorolt fel.

Az Index Medicusban jól látható volt az alkalmazott altárgyszavak csoportosító szerepe, a MOB füzeteiben a csoportosításnak ez a segítő jellege a tárgyszó alatt található tételekre vonatkozóan nem mindig igaz.

Az 1993. év első számától kezdve a főcím fölött jelölték az adott dokumentumra vonatkozó összes tárgyszót.

A teljes bibliográfiai leírás csak az egyik tárgyszónál található meg, a továbbiaknál utalás látható a tételszám jelölésével.

A bibliográfiai leírásban szereplő cím és az indexelő által kiválasztott tárgyszavak együttesen határozzák meg a dokumentum szakmai tartalmát.

A MOB előállítása az ORACLE-OLIB integrált könyvtári rendszerben

1996-ban a PHARE segítséggel megvalósult információtechnológiai fejlesztés keretében telepítésre került az ORACLE-OLIB integrált könyvtári rendszer.

A MOB 1990-től MICRO-CDS-ISIS-ben készült bibliográfiai adatállománya konvertálásra került az új integrált könyvtári rendszerben, a tárgyszavak egységesítéséhez a deduplikáló programot használták.

A MesH adatbázisát nem sikerült konvertálni, csak az 1990-től készült MOB füzetek anyaga került áttöltésre.

Ezzel az eljárással az ebben az időszakban használt tárgyszavak jegyzékét nyerték, mindenféle kapcsolati jelölés nélkül, ez jelenleg hozzávetőlegesen 6500 magyarított MesH kifejezést jelent.

Az intézet Bibliográfiai Osztályán dolgozók több kísérletet tettek a korábbi MesH tezaurusz szakszerű magyarítása, valamint az egészségügyi-orvostudományi szakterület információ keresőnyelvének kimunkálása érdekében, de a saját fejlesztésű tárgyszókészlet igazi tezaurusszá nem fejlődött.

A homo- és szinonimák meghatározása, a szóbokrok képzése, a nyelvi- és leírási egységesítés nem történt meg.

Az integrált könyvtári rendszerhez tartozó kiadványkészítő modul anyagi okok miatt nem kerülhetett telepítésre, ezért a kiadvány a továbbiakban is a korábbi MICRO-CDS-ISIS-ből fejlesztett eljárással készült, majd 2001-től az OLIB- rendszerhez illesztett kiadványkészítő program segítségével.

Ez a program lehetőséget ad a helyi elektronikus tárolásra és visszakeresésre is.

A MOB változatlanul az Országos Széchényi Könyvtárral kötött együttműködési megállapodásban foglaltak alapján, teljességre való törekvéssel dolgozza fel a hazai, bármilyen hordozón megjelenő szakterületi szakirodalmat.

A feldolgozás az Állomány-feltárási Szabályzatban foglaltak alapján, a hazai és nemzetközi szabványok figyelembevételével történik. Évente hozzávetőlegesen 4500 tétellel bővül.

A tartalmi feltárás az említett tárgyszókészletben található kifejezésekkel megy végbe, a feltárást végzők esetenként ma is az 1987-es MesH fordítást veszik segítségül.

Ez a készlet mind a szakszerű feltárást, mind a gyors, pontos visszakeresést nehezíti.

A több szempontú visszakeresést a kulcsszavas kereshetőség pontosítja.

Ha a tartalmi feltárást végző nem talál megfelelő tárgyszót, akkor felmerülhet új tárgyszó alkotása. Új tárgyszóként olyan angol tárgyszó magyar megfelelőjét kell választani, amely a MesH legújabb változatában már szerepel.

Ez alól természetesen kivétel, ha pontosan a magyar viszonyokra jellemző kifejezést kell alkotni.

A kettős vak, randomizált kontrollált kutatások, a módszertani levelek és ajánlások, az Európai Unió, az Egészségügyi Világszervezet jelzeteket különös figyelemmel kell feltüntetni.

Hungarian Medical Bibliography (HMB)

A kurrens szakbibliográfiai rendszeren belül gondoskodni kell arról, hogy a hazai tudományos eredményeket a külföld is megismerhesse.

Ez elősegítheti, hogy a világ valóságos képet alkothasson Magyarországról és rendszeresen, korszerű módszerekkel megismerhesse a magyar tudomány és szellemi élet eredményeit.

Ennek legelterjedtebb eszköze az egy vagy több nyelven megjelenő szelektív bibliográfia, amely a jelentős eredményekről tudósító, hazai kutatási eredményeket bemutató közleményeket dolgozza fel.

Az önállóan előállított bibliográfiák mellett a hazai eredmények megismertetését segíti, ha a nemzetközi rendszerekhez kapcsolódhatunk.

Ennek érdekében az oxfordi Cochrane Központtal kötött együttműködés keretében küldjük meg félévente a Magyarországon feldolgozott kettős vak, randomizált kutatások anyagát.

A MOB füzetek ma

A bibliográfia főrésze csak az adott időszak anyagára vonatkozó tárgyszavak betűrendjében közli a teljes bibliográfiai leírásokat a tételszámok sorrendjében.

Egy bibliográfiai tétel több tárgyszó alatt is megtalálható.

Az orvostudományra, gyógyításra vonatkozó tárgyszavak latinos, a vegyészetre vonatkozó tárgyszavak magyaros írásmóddal szerepelnek, annotációk csak az adatbázisban olvashatóak.

A bibliográfiában való keresést, a tárgymutató, a névmutató és a feltárt időszaki kiadványok jegyzéke segíti.

A MOB (OLIB) elektronikus adatbázisában 1990-től kereshető a hazai szakirodalom, hozzávetőlegesen 50.000 rekordot tartalmaz, elérhető az intézet honlapján keresztül a www. medinfo.hu címen és CD-ROM-on is.

A bibliográfiai adatok HUNMARC formátumban letölthetőek.

A MOB füzetei is lehetővé teszik a több szempontú keresést.

Amennyiben egy bizonyos személy irodalmi jegyzékét szeretnénk összeállítani, elég a név és tárgymutató kötetet évente elővenni, és sorra venni a keresett névhez tartozó tételszámokat.

Ha egy téma bibliográfiáját szeretnénk összeállítani, akkor végig kell gondolni és kialakítani a keresési stratégiát, amelynek alkalmával először kiválasztjuk a legmegfelelőbb tárgyszavakat.

Ezután évente hat füzetet kell végignézni a megfelelő tárgyszavak alatt.

Ha nagyon egyértelmű a keresés témája, akkor elég ha az évi összesített tárgyszójegyzékben a tételeket átnézzük és ott a válogatunk.

A bibliográfiák kiegészítéséhez, az intézeti, kórházi bibliográfiák megszerkesztéséhez, használhatjuk, hogy a MOB füzetekben lévő könyvek analitikus feltárásait.

Az intézetek és kórházak jubileumi kiadványainak készítéséhez hasznos a hazai és külföldi kongresszusok anyagának bibliográfiai leírása, a nyolcvanas években külön supplementum kötetként jelent meg, önálló tétel számozással, megadva a szerzők munkahelyét is.

Keresés az ORACLE-OLIB rendszerrel kezelt MOB-ban

Ha egy konkrét témakörre vagyunk kíváncsiak a kulcsszavas vagy a tárgyszavas keresést, használjuk.

Amennyiben egy konkrét dokumentumot keresünk és ismeretesek a szerző, vagy a cím, vagy mindkettő adatai akkor a cím és szerző szerinti keresést alkalmazzuk. Lehetségesek összekapcsolt keresések is, valamint korlátozhatjuk keresésünket időre, dokumentum típusra. Az osztályozási jelzetre való keresés speciális szempontok szerinti lekeresést tesz lehetővé.

Kulcsszavas keresés

A kulcsszavas keresés a legrugalmasabb WebView keresési lehetőség, mivel a megadott kereső kifejezést nemcsak a tárgyszó katalógusban keresi, hanem minden katalógusban lévő rekord címét, alcímét, sorozati címét, és kivonatát is átvizsgálja.

Az összetett kulcsszavas keresés hasonlóképpen működik, mint a kulcsszavas keresés, de lehetőséget biztosít arra, hogy a kereső kérdést kiadási dátum és információhordozó típus megadásával szűkítse.

Például akkor használhatjuk az összetett kulcsszavas keresést, ha egy inzulinnal kezelt cukorbetegekről szóló folyóiratcikkeket keresünk, amely 1990 és 1996 között jelent meg.

Kulcsszóra való kereséssel indulunk és a témát a legmegfelelőbb tétel tárgyszavának továbbgördítésével közelítjük meg. Amennyiben tudjuk, hogy a témával mely személyek foglalkoznak, még kiegészítjük a szerzőre kereséssel.

Tárgyszó szerinti keresés

Ez a keresés lehetővé teszi, hogy böngésszünk a tárgyszójegyzékben.

Ha kiválasztunk egy tárgyszót a jegyzékből, akkor továbblépve megkapjuk az adekvát bibliográfiai listát.

A finomításra itt is van lehetőség.

Cím és szerző szerinti keresés

Ha ismerjük a keresendő dokumentum címét és szerzőjét, a Szerző/cím szerinti keresés a leggyorsabb mód a dokumentum megtalálására.

Például, ha a Szívelégtelenség című könyvet keressük Cserhalmi nevű szerzőtől, adjuk meg a dokumentum címeként a Szívelégtelenség szót és szerzőként a Cserhalmi nevet.

Így gyorsabban járunk el, mintha a szívelégtelenségre, mint tárgyszóra és Cserhalmira, mint szerzőre keresnénk.

Ha nem biztos a cím szavainak sorrendje akkor % jellel csonkolunk.

A szerző kifejezés olyan alkotó személyekre vonatkozik, akik a mű szellemi tartalmához hozzájárultak, tehát nem csak írókra, hanem szerkesztőkre, összeállítókra stb. is vonatkozik.

Amennyiben a cím mezőbe a folyóiratok címét írjuk, így megkapjuk a címhez tartozó füzeteket és a füzetre kattintva, pedig a benne lévő cikkek listája jelenik meg, amely felfogható a füzet tartalomjegyzékének is.

Így nincs szükség a polcokon végiglapozni a füzeteket, hanem a füzetek között a rendszerben is lehet böngészni.

A szerző szerinti keresés alkalmas megadott személyek irodalmi munkásságának megszerkesztéséhez is.

Osztályozási jelzetre való keresés

Az osztályozási jelzetre való keresés speciális szempontok szerinti keresést tesz lehetővé.

Az osztályozási jelzet mezőbe be kell írni a keresett adatcsoport osztályozási jelzetét.

A legfontosabb osztályozási jelzetek:
módszertani levél, ajánlás
gyarapodási jegyzék- GY/év utolsó két szám/hónap száma pl.GY0006,
MOB füzetek száma: MOB/év utolsó két száma, 2000. évben 2000/füzetek száma pl.MOB 9905,
HMB füzetei a MOB analógiájára,
Cochrane adatbázis cikkei: C/év utolsó két száma/hónap száma.

Pl: Fogászati bibliográfia
Dr.Vágó Péter bibliográfiája

A MOB és a HMB jelentősége

Az orvostudományi-egészségügyi szakterület országos szakkönyvtárának elsődleges feladata a Magyar Orvosi Bibliográfia építésével, hogy lehetővé tegye az egészségügyi irányítók, az egészségügyben tevékenykedő orvosok, szakdolgozók, az oktatásban résztvevő oktatók és oktatottak, valamint a lakosság szakszerű, nemzetközileg egységes információ-keresőnyelven és korszerű információtechnológián alapuló szakirodalmi és szakmai tájékozódását, amely az Európai Unióhoz történő csatlakozás miatt még nagyobb fontossággal bír.

Az intézet által nyújtandó, folyamatos, személyre szóló szakmai és szakirodalmi szolgáltatások, az egészségügyi intézményekben lévő helyi adatbázisok kialakítása, virtuális könyvtárak építése csak így valósulhat meg.

Az intézet - többek között - e feladatvégzéssel segíti elő a népegészségügyi programban és a kulturális törvényben foglaltak megvalósulását.

Budapest, 2002. január 3.
Szekeres Zsuzsanna

Felhasznált irodalom:
Magyar Orvosi Bibliográfia, 1970. XIV.évf.
Bp. Országos Orvostudományi Könyvtár és Dokumentációs Központ, 1970.
Magyar Orvosi Bibliográfia 1991.35. évf.2 sz.
Bp., Országos Orvostudományi Információs Intézet és Könyvtár, 1991.
Magyar Orvosi Bibliográfia, 45. évf. 2001. 5. sz. 7321-9198.
Bp., Országos Egészségügyi Információs Intézet és Könyvtár, 2001.

Medical Subject Headings fordítása, 1987.

Környei Márta: Könyvtári osztályozás 1.kötet.
Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1989. 993 p.

Barátné Hajdú Ágnes-Babiczky Béla
Bevezetés az információkereső nyelvek elméletébe és gyakorlatába
Bp., Universitas Kiadó, 1998. 224 p.

Szabó Sándor A szakbibliográfia helyzete. Könyvtári Figyelő 1990.5-6. sz. p. 493.

Ungváry Rudolf
Tezaurusz a felhasználói felületen. Az optimális tezauruszmegjelenítés problémái
Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2001.3. sz. p.99.

Szekeres Zs.:
Az Országos Orvostudományi Információs Intézet és Könyvtár helye és szerepe az Országos Szakirodalmi Információs Rendszerben Bp., 1995.

Szekeres Zs.:
A MEDLINE és az EXCERPTA MEDICA CD-ROM adatbázisok használatának összehasonlító elemzése. Bp., 1995.

Szekeres Zs.
MEH-IKB SZT-IS-10 pályázat Elektronikus kommunikációs fórum létrehozása az egészségügyi szakterület szakirodalmának feltárását szolgáló egységesített, rendszerezett fogalomtár megalkotása érdekében. Bp., MEDINFO, 2001.

Mellékletek :

1. Minta a MOB 1970-es füzeteiből

2. Minta az 1987-es MesH fordításból

Az elhízás csapdái
ACH Models in chemistry
Acta Alimentaria
Acta Biologica (Szegediensis)
Acta Biologica Hungarica
Acta Chirurgica Hungarica
Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica
Acta Pharmaceutica Hungarica
Acta Physiologica Hungarica
Acta Veterinaria Hungarica
Agyérbetegségek
AIDS-Figyelő
AIDS-Híradó
Akadémiai értesítő
Alapellátás
Alapítványi Hírlevél
Allergológia és Klinikai Immunológia
Amega
Ami jó Neki
Aneszteziológia és Intenzív Terápia
Antropológiai közlemények
Anyák lapja
Ápolásügy
Appendix
Auti-lap
Baba Magazin
Baba Patika
Balneológia, Gyógyfürdőügy, Gyógyidegenforgalom
Biokémia
Biokultúra
Biztosítási szemle
Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle
British Medical Journal (magyar kiadás)
Budapesti cukorbetegek
Budapesti Közegészségügy
Budapesti Patikus
Ca és csont
Cardiologia Hungarica
Cardioscan
Central European Journal Occupational and Environmental Medicine
Chinoin
Colabor Micro Info
Cukorbeteg élet
Cukorbetegek
Család és egészség
Család, gyermek, ifjúság
Családi lap
Családorvosi Fórum
CSOK híradó
Demográfia
Demográfiai évkönyv
Dental hírek
Dentist
Diabetes
Diabetologia Hungarica
Diagnózis
Diéta ® Új diéta
Diéta & Fitness
Diéta Magazin
Dr. Info
Egészség
Egészség és közösség
Egészség A-Z
Egészségkereső
Egészségnevelés
Egészségtudomány
Egészségügyi Gazdasági Szemle
Egészségügyi konzílium
Egészségügyi menedzsment
Egészségünk
EGIS Hírlap
Élelmiszervizsgálati Közlemények
Élet és Tudomány
Elixír
Emlőrák
Endoscopia
Entre Nous
Epinfo
Érbetegségek
Események
Esély
Esőember
Esszencia
Etinfo
Étrend
Európai tükör
European journal of gastroenterology hepatology
Ezredforduló
Fertőző betegségek
Fitoterápia
Flór Ferenc Figyelő
FOG ABC
A fogamzástól a változás koráig
Foglalkozás-egészségügy
Fogorvosi Szemle
Fogtechnika
Forum medicorum
Fül- Orr- Gégegyógyászat
Granum
Gyermekgyógyászat
Gyermekgyógyászati szemle ®Gyermekgyógyászati továbbképző szemle
Gyógy Hírek
Gyógyász
Gyógyhír
Gyógypedagógiai szemle
Gyógyszereink
Gyógyszerészet
Gyógyszerészi Értesítő
Gyógyszerészi Hírlap
Gyógyszerpiac
Gyógyszerpiac. Kötszerpiac
Gyógyszerpraktikum
Gyógyszertári praktikum
Hallássérültek
Háló
Havi EGIS Hírlap
Háziorvos továbbképző szemle
Háziorvosi szemle
Háziorvosi szemmel
Hemofília
Hippocrates
Hírvivő
Honvédorvos
Humán forrás
Humanitás
Hypertonia és nephrologia
Ideál életmódmagazin
Ideggyógyászati szemle
Infektológia és Klinikai Mikrobiológia
Infektológiai Szemle
Inko inform
Innováció az orvostudományban
International Urology and Nephrology
JAMA
Jelenkor
Jótanács
Journal of Hypertension
Journal of Radioanalytical and Nuclear Chemistry
Józan nép
Kapaszkodó
Kardiológia
Katedra (Látlelet)
Kenézy hírmondó
Kérdőjel
Kezelési útmutató szívbetegségekben
Kismama
Klinikai és kísérletes laboratóriumi medicina
Komplementer medicina
Konzílium hírlevél
Kórház
Kórház és Orvostechnika ® Orvos- és Kórháztechnika
Kór-lap (Esztergom)
Kór-lap (Zala megye)
A Kör
Környezet és orvoslás
Környezetvédelem
Közgazdasági szemle
Közinfo
Kritika
Kviklap
Labinfo
Láncszem
Látlelet
Lázlap
Lege Artis Medicinae
Magyar Állatorvosok lapja
Magyar andrológia
Magyar Belorvosi Archívum
Magyar Bioetikai Szemle
Magyar egészségpiac
Magyar Fogorvos
Magyar Fogtechnika ® Quintessenz fogtechnika
Magyar mentésügy
Magyar nőorvosok lapja
Magyar onkológia
Magyar orvos
Magyar Pszichológiai Szemle
Magyar Radiológia
Magyar Reumatológia
Magyar Sebészet
Magyar szexológiai szemle
Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet
Magyar Tudomány
Magyar Urológia
Magyar Venerológiai Archívum
Medical Digest
Medical Protection Hungary ® Orvosvédelem. Hungary
Mediciba
Medicina Thoracalis
Medicus Anonymus
Medicus Universalis
Medikus
Medinpex Info
Mentálhigiéné és pszichoszomatika
Mentor
Mit üzen a MIT?
Módszervásár
MOTESZ Magazin
Mozgásterápia
Mozgóvilág
MRE Info
Műszaki Információ. Biotechnológia
Műszaki Információ. Környezetvédelem
Népegészségügy
Network
Neurobiology
Neuropsychopharmacologia Hungarica
Nőgyógyászati onkológia
Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle
Nővér
Nővér praxis
Novitates
Nőgyógyászati onkológia : klinikusok tollából klinikusoknak
Növényvédelem
Nutrition & Health
Ophthalmology Capsule Comment
Optikai magazin
Orvos- és Kórháztechnika
Orvosegyetem
Orvosi Hetilap
Orvosi könyvtáros
Orvosi váró
Orvosképzés
Orvosok és Gyógyszerészek Közlönye
Orvostovábbképző Szemle
Orvostörténeti közlemények
Orvostudomány
Orvosvédelem. Hungary
Osteológiai Közlemények
Osteoporosis hírlevél
Összekötő
Pathology Oncology Research
Patika Magazin
Patika Tükör
Pediáter
Pharmorient
Pirula
Praxis
Praxis (Kelet-magyarországi)
Psychiatria Hungarica
Pszichológia
Pszichoterápia
Pulmonológiai tallózó
Pulzus
Quintessenz fogtechnika ® Fogtechnika
Radiológiai közlemények
Recept
Recept nélkül
Rehabilitáció
Replika
Reuma-info
Reumatológia
Richter Hírek
Sansz
Scientometrics
Semmelweis Egyetem
Simile
Sine morbo
Spectrum
Sportorvosi szemle
Statisztikai szemle
Szemészet
Szemsugár
Szenvedélybetegségek
Szociális menedzser
Szociális munka
SZOTE Napló
Szülészet-nőgyógyászat
Tál és Kendő
Táplálkozás, allergia, diéta
Táplálkozás, anyagcsere, diéta ® Táplálkozás, allergia, diéta
Tápszerpiac
Társadalombiztosítási hírlevél
Társasági hírek
TB tanácsadó
Tényeken Alapuló Orvoslás
Természet Világa
Természetgyógyász Magazin
Természetgyógyászat
Therapia Antimicrobialis
Tisztiorvos
Tonic
Transzfúzió
Tudományos információ a folyadékterápia tárgyköréből
Tudományos információ a klinikai táplálás tárgyköréből
Új "in-fúzió"
Új diéta
Új Fogtechnikai Szemle
Útmutató
Üzenet
Vademecum
Vakok világa
Valóság
Védőnő
Végeken ® Mentálhigiéné és pszichoszomatika
Vesevilág
Világosság

Magyar Orvosi Bibliográfia éves tételszáma 1990-től:

Hungarian Medical Bibliography éves tételszáma 1997-től:

1997 - 735 db
1998 - 824 db
1999 - 350 db
2000 - 931 db
2001 - 825 db (folyamatban)

TARTALOM