Az egészségügyben végrehajtott reformok, az orvosbiológiai kutatásokban és gyakorlatban végbement technológiai fejlődés, az egészségügyi dolgozókkal szemben támasztott általános és szakmai elvárásokban is változásokat eredményezett. Az orvosoknak egyre több és bonyolultabb készséget kell elsajátítaniuk, amennyiben az orvosbiológiai tudományok egyre növekvő ismeretanyagát nyomon akarják követni

Az Európa Tanács kiemelt fontosságú feladatként kezeli az egészségügyi ellátás minőségének javítását. Az 1997. Évi 17. sz. ajánlásában deklarálja a minőségjavítási rendszerek fejlesztésének és megvalósításának szükségességét valamennyi tagállam számára. Az ajánlás javasolja, hogy a tagállamok kormányai teremtsék meg azokat a politikákat és struktúrákat, amelyek támogatják a minőségjavítási rendszerek fejlesztését és megvalósítását, vagyis olyan rendszerekét, amelyek útján folyamatosan lehet biztosítani és javítani az egészségügyi ellátás minőségét az ellátás valamennyi szintjén.

Az egészséget és a megrendült egészséget meghatározó tényezőkre irányuló kutatások többsége a hangsúlyt a társadalmi helyzet és az egészség közötti kapcsolatra fekteti. Az egészségmegőrzést elősegítő törekvések között legalább két terület feladatait kell könyvtáraknak elvállalnia: az egészségügyi szolgáltatások, információk hozzáférhetősége valamint felvilágosító program az emberi szervezet működéséről és az egészség megtartásáról.

A pályázat fő céljának a hazai orvostudományi-egészségügyi területen megjelent információk (tudományos közlemények, ismeretterjesztő írások és elektronikus termékek) egységes, a hazai és a nemzetközi szabványoknak megfelelő információkereső-nyelvének és szolgáltatási struktúrájának kidolgozását tekintjük.

A Magyarországon megjelenő egészségügyi témájú tudományos eredmények tartalmi feltárása és szolgáltatása a Magyar Orvosi Bibliográfia feladata, melyet kezdetektől az Országos Egészségügyi Információs Intézet és Könyvtár (illetve jogelőd intézményei) állít elő. Ezt a feladatát az 1997. Évi CXL. Kulturális törvény megerősíti.

Az Interneten található tudományos információ-keresés hatékonyságának (visszahívás+pontosság) növelésére irányuló törekvések tanulmányozása során megvizsgált külföldi tendenciák illetve már működő hazai törekvések jól definiálható keretet adnak egy megvalósítandó magyar orvos-egészségügyi szolgáltatás számára.

A releváns információk megtalálásának feltétele lenne egy megbízható, átfogó, mégis egyszerűen használható magyar szakmai keresőnyelv kidolgozása. A külföldön elérhető szolgáltatások a MeSH (Medical Subject Headings) tezauruszát (OMNI), illetve ennek más jelentős tárgyszórendszerekkel (Heyman Gyógyszertani Intézet, stb.) való integrálásával keletkezett tárgyszóadatbázist (Health on the Net) használnak. Ez utóbbi irányt mutatja a National Library of Medicine által fejlesztett Unified Medical Language System (UMLS, egységesített orvosi keresőnyelv), mely a betegellátás során alkalmazott kifejezéstárak és a tudományos információkereső-nyelvek egyesítésére vállalkozik. A tárgyszórendszerrel támasztandó fontos kitétel az eredeti MeSH tezaurusz hierarchikus felépítésének követése az egyes tételek (fogalmak) definíciójának és egymáshoz való viszonyának feltüntetésével, illetve az ezekből felépülő adatbázis rekordjainak átjárhatóságával, a hierarchiában való 'lépegetési' lehetőség biztosításával.

A HUNMESH létrehozásának célja

A nem angol nyelvű országokban már korábban felismerték, hogy a legnagyobb orvosi adatbázis, a MEDLINE legmegfelelőbb használatához a felhasználónak két lehetősége van: vagy megtanulja az angol tárgyszórendszert vagy anyanyelven keres. A MeSH lefordításával olyan felhasználói csoportok (orvosok, nővérek, hallgatók, egészségügyi szakemberek, általános felhasználók) számára könnyíthető meg a szakirodalom keresése, akiknél az angol nyelv ismerete nem feltétlenül természetes. Az 1998-ban Budapesten rendezett EAHIL (European Association of Health Information Libraries) szemináriumon több előadás is elhangzott a MeSH fordításokról különféle nyelvekre, így képet kaphattunk a svéd vagy a finn MeSH bevezetésének tapasztalatairól és nehézségeiről. Lefordították a MeSH-t spanyolra, franciára, dánra, norvégre, oroszra és portugálra is. A MeSH magyarítását a MEDINFO már elkezdte, a Magyar orvosi Bibliográfia már ezen az elven működik. A több, mint 20.000 tárgyszóból jelenleg 6.000 a lefordított kifejezések száma, de mint már szintén említettük nem működik az relációk és utalók rendszere.

Ezek alapján kényszerítőnek érezzük a munka tovább folytatását egy magasabb minőségi elven a MEDINFO szervezésében a következő konkrét célok eléréséhez:

• Az UMLS elvei alapján a magyar orvosi tezaurusz tökéletesítése és kiegészítése olyan szakterületek terminológiájával, mint pl. közegészségtan, ápolástan, környezetvédelem, egészségpolitika, ahol a témakörben több, a betegek és érdeklődők által megfogalmazott köznyelvi kifejezésre számíthatunk.

• Az orvosi, egészségügyi információ biztosítása és kiterjesztése nagyobb felhasználói réteg számára, mely feladat összhangban áll az EU célkitűzéseivel "Egészséget mindenkinek- információt mindenkinek!"

• Olyan korszerű szakirodalmi tájékoztatási eszköz létrehozása, melyben a szakszógyűjtemény magyarul adja meg a magyar orvosi szakkifejezések magyarázatát, és közli a szó angol és latin megfelelőjét. Mint ahogy már szintén hangsúlyoztuk a HunMeSH-nek tartalmaznia kell a deszkriptorokat, az utalásokat és szinonimákat.

Az információknak az Internet által kínált színes palettája az összetett, több dokumentumtípust integráló keresők létrehozását sugallja, ahol egyetlen keresőkérdés megadásával egyszerre kereshetünk az adatbázis szótárában, egy vagy több bibliográfiai adatbázisban, könyvtári katalógusokban, találunk teljesszöveges adatbázisokat és folyóiratokat, webforrásokat, képfájlokat, hír jellegű információkat, stb. A találati halmazban a szolgáltatásnak a különböző dokumentumtípusokat elkülönítetten kell kezelnie azért, hogy a felhasználó könnyen szelektálhasson igénye szerint.

A szolgáltatott információk egy folyamatosan épülő adatbázisból származnak, ahová csak minőségi, szakemberek által értékelt források rekordjai kerülhetnek be - napjainkban ez egy megbízható kereső alapkritériuma. Az Interneten elérhető források értékelésének jól kidolgozott és dokumentált módszertana van. Az egyes forrásokról rövid formai és tartalmi leírás készül (metaadatok használatával), s a kidolgozott tárgyszórendszer alapján tárgyszavazzák őket.

A szakterületi keresők külföldön is széles felhasználói rétegek számára készülnek, Magyarországon azonban különösen nagy szükség van nem csak az orvosok és gyógyszerészek, hanem az egészségügy különböző, a nyelvi akadályokat leküzdeni nem tudó rétegeinek (nővérek, védőnők, szociális munkások, stb.) információigényének kielégítésére is.

Az információhoz való tömegméretű hozzáféréssel a szakterület értelmezése új árnyalatot kapott: az orvos-biológia-egészségtudomány területe kibővült a betegtájékoztatás, egészségvédelem, betegjogok fogalomkörével. E témakörök weben fellelhető információforrásainak feltárását ma már szinte valamennyi szakmai, tudományos, egyetemi honlap felvállalja "Patient information / health issues" (betegtájékoztató, közhasznú egészségügyi információk) néven.

A jelen projekt által körvonalazódó szolgáltatás konkretizálása során további megfontolásra javaslom

• az angol nyelvű források esetleges integrálását illetve az integrálás mikéntjét (a magyar nyelvű találatokkal együtt vagy külön keresendő/kezelendő) az adatbázisba;

• az adatbáziskezelő kiválasztása során a hazánkban már működő könyvtári rendszerek és adatbázisok figyelembe vételét. A Magyarországon használt integrált könyvtári rendszerek nagy része, valamint a javasolt szolgáltatás alapjául felhasználható orvosi bibliográfiai adatbázis az ORACLE adatbáziskezelőt használja. A könyvtárak eddigi tapasztalatai alapján költségkímélési szempontból és a konvertálási problémák elkerülése érdekében érdemes lenne az említett forrásokra támaszkodó szolgáltatásnál is ezt a programot alkalmazni;

• a már működő és általam követésre érdemesnek ítélt Health on the Net szolgáltatás MARVIN nevű keresőrobotjának részletes vizsgálatát technikai szempontból (a robot a beépített szakmai tárgyszórendszer alapján választja ki a webdokumentumokat, évek óta jól működő, s az elmúlt időszakban más szakterületi szolgáltatásoknál is alkalmazott szoftverről van szó);

• a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárában a Library of Congress tárgyszórendszerének és a MeSH magyarításának integrálásával épülő VOCAL tárgyszóadatbázis elemzését és az ott szerzett tapasztalatok részletes összegzését.

Prognózis: jelenleg kevés magyar nyelvű orvosi-egészségügyi oldal érhető el az Interneten, s a meglevőkről is nehezen lehet tájékozódni a szükséges infrastrukturális háttér és szakmai összefogás hiányában. Néhány magyar egészségügyi Honlap a teljesség igénye nélkül: Pro-Patiente (http://www.pro-patiente.hu), Medicentrum (http://www.medicentrum.hu/ph), Med-Courier: (http://www.med-courier.com), az EÜ Minisztérium Gyógyító Ellátás Információs Központja: (http://www.gyogyinfok.hu).

A tervezett szolgáltatás egyrészt összegyűjtheti és értékelheti a meglevő forrásokat, másrészt egy öngerjesztő folyamat első lépése lehet: nő a magyar nyelven a Weben publikált értékes információk aránya ha van olyan kapu (gateway), amely belépést biztosít a megbízható információk tárházába.

Úgy gondolom, egy ilyen szolgáltatás létrehozására Magyarországon rendelkezésre áll a megfelelő szakmai háttér, melynek integrálásával és megfelelő koordinálásával, a megfelelő háttér biztosításával széles felhasználói rétegek számára nyújthatunk személyre szabott, strukturált és megbízható, releváns információt.

Konklúzió:

Az információs technológiában és ideológiában bekövetkezett változások, a mindenki számára egészséget és mindenki számára információt követelő mozgalmak stratégiájának egybefonódása átalakította az orvosi könyvtárak olvasótáborát, és megteremtette az igényt a nemzeti nyelvű szótárak megalkotására, amelyek fontos szerepet játszanak a tudományszervezésben és az információkeresésben. Az információs társadalom igényeinek megfelelően szükségünk van a finn, svéd, magyar orvosi szakszó-gyűjteményre ahhoz, hogy használóinknak egyenlő esélyt adhassunk ahhoz, hogy

• Tudjanak az egészségügyi információ elérhetőségéről,

• Legyen közük az egészségügyi információhoz.

• Legyenek képesek az egészségügyi információ felhasználására, és mindezek segítségével joggal és felelőséggel dönthessenek az egészséget érintő kérdésekben.