Új paradigma: a tudás szabadsága

Daniel Bell amerikai szociológus szerint 1788-ban vette kezdetét az a folyamat, melynek során civilizációnk egyre inkább elveszítette uralmát információs eszközei fölött. Nem véletlenül választotta ezt az évszámot, ugyanis ekkor jelent meg az Encyclopaedia Britannica 3. kiadása. Az előző kettő anyagát csupán 3-4 szerző állította össze, ami azt jelentette, hogy az enciklopédiában megjelenő tudásanyagot szerkesztői valóban birtokolták, vagy legalábbis át tudták látni. A következő kiadásoknál már egyre növekvő számú tudósgárdára volt szükség.

Ettől a kortól kezdve a felhalmozott ismeretanyag mértani haladvány szerint növekedett és a modern kor egyik fő problémájává az információ robbanásszerű növekedése vált. Ezt a hatalmas méretű ismeretanyagot az ember már nem tudta saját erejéből feldolgozni Az emberi tudás megdöbbentő felhalmozódásával függ össze a társadalom bonyolultsága. Csupán a természettudomány évenként 6 millió új tényt termel ki. Whittaker megállapítása szerint abban az ütemben, ahogy a tudás nő, egy most megszületett gyermek, mire diplomát szerez, a világ tudásmennyisége négyszeresére emelkedik és mire ez a gyermek 50 éves lesz, ez a tudáshalmaz 32-szeresére fog nőni. Hozzáteszi még, hogy az ember világról szerzett ismereteinek 97 %-a e hipotetikus gyermek születése óta fog összeállni.

A felduzzadt ismeretanyag feldolgozásában óriási lemaradás állt be, s ezt a hátrányt az emberiség csak a számítógépek segítségével képes behozni. Ez az igény hívta életre a kompjutereket a 40-es években. A számítógép megszületése pontosan 1945-re esik, de még húsz évnek kellett eltelnie, hogy elinduljon hódító útjára. A könyvtárügy figyelme 3 fő ok miatt fordult a számítógépek alkalmazása felé:

1. nyilvánvalóvá lett, hogy információrobbanással van dolgunk és ezt az adathalmazt szervezni kell;
2. felismerték, hogy a modern társadalom egyre bonyolultabbá válik és egyre inkább függ az információtól;
3. az elméleti tudás egyre nagyobb szerepet játszik a társadalom életében és úgy tűnik, hogy a szellemi termelés fokozódása várható.

A forradalmi változást nagyon sok informatikai és könyvtáros szakember Vannevar Bush "As We May Think" cikkének tulajdonítják, amelyben "memexéről" ír. 8 évvel a második világháború előtt Bush elképzel a kutató számára egy teljesen más módon hozzáférhető információ kereső és tároló rendszert. Bush felismerte, hogy alkalmatlanságunkat az információ megtalálására nagyban az indexelő rendszer mesterkéltsége okozza. "Az emberi értelem nem így működik, hanem asszociációkkal dolgozik. Miután egy dolgot megragad, azonnal egy másikra vált, melyet a gondolatok társítása sugall... tehát inkább asszociációs kiválasztásról van szó, nem pedig indexelés alapján történő szelekcióról. Ennek ellenére lehet mechanikusan szimulálni."

Az 1940-es évektől a 60-as évek elejéig a számítógépeket, az online információ visszakereső rendszereket és a szimbolikus programozó nyelveket az USA kormányhivatalai és kereskedelmi cégek fejlesztették. S bár ezek az első fejlesztések az ipari szektorból jöttek, a könyvtárosok hamar felismerték a benne rejlő lehetőségeket a könyvtárban történő felhasználásra. Frederik G. Kilgour az OCLC előtörténetéről szóló írásában említi, hogy már 1951-ben írt a számítógépről, mint olyan eszközről, amelyet információtárolásra és visszakeresésre lehet használni.(1)

A MARC megszületése

A 60-as évektől máig terjedő szakaszt jól elkülönülő trendekre tudjuk bontani. A könyvtári irodalomban számos elemzés született a fokozatokról, generációkról (Koenig. Hyatt and Santiago, De Gennaro, Tedd). Az első korszakban, mely a 60-as évekre tehető a következő főbb jellemzőket emelhetjük ki:

1. szabványok kidolgozása az adatok cseréjének biztosítására;
2. jelentős technikai fejlődés a feldolgozási képességekben, de korlátozott tárolási lehetőségek;
3. kezdetleges helyi rendszerek kifejlesztése.

Ennek a korszaknak a legnagyobb hatást kiváltó eredménye a MARC (MAchine-Readable Cataloging) megszületése. A nyugati könyvtáros szakemberek számára ez az akronima már húsz év óta ismerősen cseng. A magyar könyvtári berkekben ugyan beszéltek róla, de igazán egy pár évvel ezelőtt kezdődött az ismerkedés, amikor megjelentek az integrált könyvtári rendszerek a piacon és mindegyik valamelyik MARC formátumot használta. A MARC kifejlesztése a Library of Congress munkatársainak nevéhez fűződik és a kiterjedt szakirodalomban gyakran bukkanunk Henriette Avram nevére, akire úgy hivatkoznak, mint a MARC szellemi anyjára .

Az LC már az ötvenes évektől folytatott kísérleteket géppel olvasható formátum kifejlesztésére, amely szabványként lenne alkalmazható a könyvtárak körében. 1963-ban megjelent tanulmányában javasolja egy fejlesztő csoport kialakítását, mely elkezdené a gépi formátumú alap bibliográfiai rekord megtervezését. A tanulmány megvitatására az Association of Research Libraries (ARL) , a Council on Library Resources (CLR) és az LC konferenciát szervezett, melyen minden könyvtártípus számos képviselője jelen volt, és a következő ajánlásokat alakította ki:

"1. az LC által kifejlesztett géppel olvasható katalógus rekordok nagyban segítenék azokat a könyvtárakat, amelyek már rendelkeznek automatizált rendszerrel.
2 A géppel olvasható formátumnak tartalmaznia kell az összes bibliográfiai elemet, amely az LC nyomtatott katalóguskártyáján található, plusz egyéb járulékos információkat is, hogy többfunkciós rekord jöhessen létre.
3. Kívánatos, hogy a rekordban foglalt elemeket illetően az érdekelt könyvtárosok minél nagyobb hányada egyetértésre jusson" 1968-ban megindul az LC MARC rekord szolgáltatása. Az amerikai könyvtáros egyesület közreműködésével megjelentetik a kézikönyveket. A következő években egymás után egészítik ki a különböző dokumentum típusok gépi formátumával. 1971-ben már dolgozni kezdenek a Multiple Use MARC System-en (MUMS), hogy biztosítsák az online lehetőséget.

A MARC formátum szerkezete

A formátum három szintből áll: struktúra, tartalmi azonosító kódok és a rekord tartalma.

1. A formátum struktúrája: a géppel olvasható rekordok fizikai megjelenítése. Mindegyik MARC formátum az ISO 2709 szabvány alkalmazásának speciális formája, amely szabvány meghatározza a bibliográfiai adatokat tartalmazó rekordok szerkezetét.(2)
2.A tartalmi azonosító kódok - a mezők hívójelei, az indikátorok és az almezőazonosítók -, melyek az adatelemeket, vagyis az információk legkisebb, egyértelműen megkülönböztetett egységeit azonosítják, illetve kiegészítő információkat közölnek az adatelemekről.
3. A rekord tartalma: bibliográfiai adatok, mint például cím, szerző neve, osztályozási jelzetek, tárgyszavak, a mű nyelve.

A rekordok tartalmának szabványosítása a Párizsi Alapelveken, a különböző típusú dokumentumok bibliográfiai leírásainak szabványain, az ISBD-ken nyugszik.

A USMARC és a UKMARC mellett hamar létrejött az AUSMARC és a CANMARC , majd a hetvenes években a többi európai ország is kialakította a saját MARC formátumát, vagy elfogadta a UNIMARC-ot (3). A hetvenes években ugyanis úgy tűnt, hogy az eltérő nemzeti MARC formátum, azok egymással való gyakori inkompatibilitása és az eltérő katalogizálási szabályzatok miatt a nemzetközi bibliográfiai számbavétel (UBC) és a nemzeti könyvtáraknak a bibliográfiai adatok géppel olvasható formájú cseréjén nyugvó együttműködés távol áll a megvalósulástól. Több találkozó és vita után a nemzeti könyvtárak igazgatóinak konferenciája tervbe vette a Nemzetközi MARC Hálózat kialakítását. A munkabizottság kidolgozta a tanulmányt. A UNIMARC első kiadása 1977-ben jelent meg, s a nemzetközi kooperációs munkálatok azóta is folynak .

Együttműködés, erőforrás megosztás, "bibliográfiai trösztök", hálózatok
(Cooperation, resource sharing, bibliographic utilities, networking)

Az amerikai könyvtárakban az együttműködés és az erőforrások megosztásának valamilyen formája régi hagyományra tekint vissza, melyen belül a legkorábban kialakult kooperáció a bibliográfiai adatok cseréjében valósult meg. (4) Az 1930-as évektől kezdve számos intézményi kooperáció és megállapodás született (Duke és North Carolina egyeteme, Association of Reserach Libraries, Midwest Interlibrary Center). Az Association of Research Libraries szövetsége 1932-ben alakult. A tudományos információhoz való hozzáférés nemzeti programjai közül kiemelkedik a Farmington Plan amely azt javasolta, hogy a tudományos könyvtárak fogjanak össze a háború miatt bekövetkezett külföldi szakirodalom hiányának pótlására. A bizottság, Archibald MacLeish, a Kongresszusi Könyvtár igazgatójának vezetésével 1948-ban kezdte meg a szállítmányok szervezését. A számítógépes technika más dimenziókat nyitott az együttműködésben.

Európa könyvtárügye a 90-es években

A hetvenes években tervbe vették egy olyan dokumentumellátó központ felállítását, amely biztosítja az EK országok számára a dokumentumokhoz való gyors hozzáférést. Az eredeti elképzelések szerint a British Library Lending Division mellé telepített European Document Supply Center kiemelten kezelte volna a természet-, és orvostudományi valamint a műszaki irodalomhoz való hozzájutást. A terv ebben a formában nem valósult meg, de Luxemburg egy jóval előremutatóbb javaslatot tett a közös "Európa Könyvtár" létrehozására, éspedig az a gondolat, hogy közös könyvtárépület helyett olyan elektronikus adatátviteli és kommunikációs hálózaton nyugvó információs rendszert hozzanak létre - összekapcsolva ezt egy hatékonyan működő dokumentumellátó szolgáltatással - amely betöltené az eredeti funkciót. A rendszerben a szellemtudományok teljes egészét le kívánták fedni a következő dokumentumegységekkel: a nemzeti könyvtárak bibliográfiája, az úgynevezett nemzeti örökség állomány (az adott országban megjelent minden irodalom a szakterületről), valamint a nemzetközi érdeklődésre számot tartható egyéb dokumentumok.

Ezzel összhangban határoztak a nemzeti bibliográfiák elektronikus formában történő feldolgozásáról és hozzáférhetővé tételéről, és ugyanezen a tanácskozáson (Lisszabon 1987) megalakították a Conference of European National Libraries (CENL) szervezetet. A szervezet számos könyvtári kutatást indított el, a legfontosabbak ezek közül: az OSI (Open Systems Interconnections) könyvtári felhasználására, a gépi csereformátum szabályozására és az új technikák könyvtári alkalmazására terjedtek ki.

Az Európa Közösség több akciótervet is elindított és jelentős összegekkel támogatta. A LIB-1, LIB-2, LIB-3 programokból a LIB-2 felmérést készített az európai könyvtárakban alkalmazott csúcstechnológiákról és ezek hatásáról a könyvtári munkában, melyet meg is jelentetett. (5) A későbbi években is elkészült felmérések eredményeként született meg az Európában használatos könyvtári rendszerek összefoglaló bemutatása, amely rendkívül hasznos segédkönyve lehet a magyar könyvtáraknak. A négy szerző (Leeves, Baker, Keefer, Larsen) 29 rendszert talált alkalmasnak a bemutatásra, melyek egy része "hazai" termék, másik fele pedig főleg Észak-Amerikában fejlesztett.

Ha csak madártávlatból akarjuk áttekinteni az európai könyvtárgépesítés helyzetét, azt látjuk, hogy általában a fejlett országok járnak elől (Nagy- Britannia, Franciaország, Németország, Hollandia, Dánia és a skandináv államok) Különösen útmutatóak azok a rendszerek, melyekre egész egy egész hálózatot telepítettek (PICA, SIBIL, LASER) (6)

Az osztott katalogizálási rendszerek két legjobb példája a holland PICA és az eredetileg svájci fejlesztésű, de Franciaországban az egyetemi könyvtárak által is nagyon preferált SIBIL.

PICA (Project for Integrated Catalogue Automation)

Az elnevezés egy államilag támogatott program neve, melynek célja, hogy a tudományos könyvtárakban folyó kutatás támogatására egy megfelelő szintű integrált katalógusépítési rendszert hozzon létre. A program első szakasza 6 évet ölelt fel (1969-1975), és ebben a periódusban a Királyi Könyvtár és 6 egyetemi könyvtár vett részt. 1976 óta a PICA "non profit" szervezet, költségeit a holland kormány fedezi. 1976-1989-ig minden fontos feladatot megvalósítottak, amely egy országos nyílt könyvtári hálózat kritériumait adják. 1978-ra kifejlesztették az online osztott katalogizálási rendszert, majd az országos online központi katalógus tervezésébe fogtak. 1983-ra üzemszerűen működtek a helyi kölcsönzési és szerzeményezési rendszerek és az OPAC. 1984-ben a közművelődési könyvtárak is csatlakoztak szerződéses formában. 1986-ban létrehozzák a PICA Automatizációs Fejlesztő Központját, mely a rendszer további szolgáltatásainak fejlesztésén dolgozik (dokumentumszolgáltatás, tematikus adatbázisok létrehozása). A rendszer ma a következő szolgáltatásokat nyújtja: online osztott katalogizálás, könyvtárközi kölcsönzés, OPAC, kölcsönzés, beszerzés, intézményi információk, online hozzáférés adatbázisokhoz. Ezen túlmenően a nemzeti bibliográfia is a PICA keretén belül készül. A PICA 1990 óta elérhető a "SURFnet" elnevezést viselő tudományos kutatási hálózaton. A központi adatbázis 1990-ben 6.5 millió dokumentum rekordjait tartalmazta.

A PICA felépítésének elvét a holland közművelődési miniszter határozta meg 1977-ben: Hollandiában egy kiadvány csak egyszer kerül katalogizálásra, és csak akkor, ha a cím nem áll rendelkezésre valamelyik nemzeti bibliográfiában, amelynek adatai a központi PICA adatbázisban tárolódnak" A rendszer valójában két hálózatból állt: az egyiken (input) kerülnek be a dokumentumleírások az adatbázisba, a másikon jönnek ki az egyes könyvtárak külön céljaira szolgáltatott rekordok.

Integrált könyvtári rendszerek Magyarországon

Az 1970-es évek végén és a 80-as évek elején, a könyvtárakban már elkezdődött az automatizált rendszerek telepítése. Mint ahogy már említettem az első lépés általában a kölcsönzés számítógépesítése volt, majd a beszerzés, katalogizálás és a publikus hozzáférés gépi megoldása következett. A különböző könyvtári funkciók automatizálása technikai szempontból két módon valósult meg: vagy különálló kis rendszerek révén vagy egy integrált szoftver különböző moduljaival.

Bármelyik megoldást alkalmazták is a könyvtárak, az új eljárás mindenképpen nagy változást jelentett, a könyvtár belső rendszerét jelentősen módosította és mindamellett hatással volt a könyvtárosokra is (pozitív és negatív értelemben). Az amerikai könyvtárakban a 90-es évek elején már a rendszerek cseréje kezdődött el, amely érthető is, ha figyelembe vesszük az információs technológia óriási léptékű fejlődését. (7)

Az úgynevezett state-of-the-art rendszerek minden könyvtári munkafolyamatot egy egységes programcsomaggal oldanak meg, ahol a modulok ugyan egymástól elkülönülnek (tehát mód van a lépcsőzetes bevezetésre), de elemeik átemelhetők egyikből a másikba (például egy dokumentum adatait a beszerzési modulból a katalogizálásba, onnan pedig az OPAC-ba). Ezt a típusú megoldást a terminológia vertikálisintegrációnak is szokta nevezni. A fogalom azt jelenti, hogy több vagy minden munkafolyamatot gépesítenek egy rendszeren belül. Minden adatelemet csak egyszer visznek be a számítógépbe és a rendszer saját maga gondoskodik a logikai kapcsolatok érvényesítéséről. Az adatállományok közötti bonyolult összefüggéseket a rendszer integráltan kezeli. A leginkább elterjedt integrált szoftverek általában öt nagy modulra bontják a könyvtári munkafolyamatot:

1. beszerzés/gyarapítás (acquisition);
2. katalogizálás (cataloging);
3. folyóirat kezelés(serials);
4. online nyilvános katalógus (OPAC); (8)
5. kölcsönzés(circulation).

Hazai eredmények

A korábbi hazai gépesítési fejlesztések sok területen hoztak előrelépést, de az országos integrált könyvtári hálózat még csak a vágyak szintjén létezik. A lemaradás egyik okának mindenképpen a COCOM - korlátok miatt fennálló alacsony színvonalú számítógép kultúrát kell betudni, a másik okot a könyvtárak hagyományos szemléletében lehet keresni.

Micro-Isis programon alapuló fejlesztések

A hazai könyvtárakban a legelterjedtebb feldolgozási rendszer az UNESCO által kifejlesztett és ingyen terjesztett Micro-Isis programcsomag. A szoftver eredetileg nagyszámítógépre készült, ebből fejlesztettek egy PC-s változatot is. Csábító ára mellett a program sikerét megbízhatóságának és könnyű adaptálhatóságának köszönheti, valamint annak, hogy abban az időben a nemlétező hazai szoftverpiacon ez volt szinte az egyetlen ismert termék.

A program magyarításával és terjesztésével több cég is foglalkozott, a könyvtárosok számára ISIS Klub szerveződött, számos tanfolyamon lehetett elsajátítani a szoftver kezelési ismereteit. (9) Összességében elmondhatjuk, hogy nagyon sikeresen bevezetett programról van szó. Több olyan könyvtár, ahol már integrált számítógépes rendszer került bevezetésre, fontolgatja az Isis Kardex moduljának megtartását. A Micro Isis továbbfejlesztett változatai a DrLib, a PCLIB és a HungALIS (10). Az alábbi ábrán látható a rendszer hálózati sémája, amely mutatja, hogy a HungALIS az X.25-ös vonalon keresztül elérhető volt az IIF hálózaton.

A rendszerről részletes ismertetést olvashatunk a Könyvtári Figyelő 1991. 1-es számában (szerzők: Alföldiné Dán Gabriella-Demmler Walterné).

A munkaállomásokon az egyes munkafolyamatokat nagy egységekbe szervezték, úgy mint érkeztetés, címleírás, ellenőrzés, dokumentálás. A képernyős adatlap az egyes munkahelyeken kitöltésre kerülő mezők szerint lett tagolva, így a könyvtárosok csak a munka folyamatához tartozó űrlappal dolgoztak. A dokumentumot leíró adatokat két nagy csoportra bontották: a fizikai adatokat (ár, beszerzés, hordozó, stb.) tároló egység az Objektum Rekord, a bibliográfiai adatok és kulcsszavak csoportja a Címleírás Rekord elnevezést kapta. A kétféle rekord közötti kapcsolatot egy speciális azonosító, az ún. Személyi Szám teremti meg, amely egy 18 karakterből álló kód. Az adatbázisból a könyvtár széleskörű szolgáltatást tud nyújtani: kölcsönzés, SDI, online adatbázis szolgáltatás, statisztikák, szakirodalmi tájékoztatás.

Hazai fejlesztések is elindultak és egy-két sikeres eredmény is született, melyek közül említésre érdemes a SZIRÉN (fejlesztője Mohai Lajos). A szoftver gyarapítási, leltározási, katalogizálási, online keresési, kölcsönzési funkciókat old meg. Egy másik program, amely főleg a városi és megyei könyvtárakban lett népszerű, a TEXTAR. A rendszer a katalogizálási, az online keresési, a kiadvány-szerkesztési, illetve a katalóguscédula készítési funkciókat támogatja. (11) Nagyon fontos pozitívuma a Micro-Isis programmal szemben, hogy a TEXTAR relációs adatbáziskezelő, könnyen kezelhető (felhasználóbarát) valamint magyarul beszélő. Változatos invertálási képességgel rendelkezik (szavas, kifejezéses, kijelöléses). A keresésnél módot nyújt a csonkolásra, a Boole operátorok használatára.

Az első külföldön fejlesztett integrált könyvtári szoftver, mely hazai könyvtárban alkalmazásra került a DOBIS/LIBIS . A rendszert az Országos Széchenyi Könyvtár telepítette az országos feladatok ellátására (a Magyar Nemzeti Bibliográfia és a Nemzeti Periodika Adatbázis gépi előállítására és hálózatban történő hozzáférhetőségének biztosítására). (12) A DOBIS/LIBIS köztudomásúan két fejlesztés eredménye: a DOBIS-t a Dortmundi egyetemi könyvtár számára készítették, amely a katalogizálás és OPAC moduljait tartalmazza, valamint a rendszer karbantartásához, működéséhez és biztonságához tartozó funkciókat old meg. A LIBIS online és kötegelt részeit a leuveni egyetem könyvtára számára fejlesztették ki és kölcsönzési, gyarapítási és nyomtatási funkciókat tartalmaz. A folyóirat-érkeztetési modul az 1980-as évek közepére készült el. Az OSZK 2 évvel ezelőtt lecserélte rendszerét az AMICUS-ra.

A felsőoktatási könyvtárak a 90-es évek elején jutottak olyan helyzetbe, hogy komolyan gondolkodhassanak integrált könyvtári rendszerek vásárlásán. A FEFA (Felsőoktatási Fejlesztési Alap) által meghirdetett pályázatok által elnyert támogatás már biztosította a megvalósításhoz szükséges hardver és szoftver beszerzés összegét. A legtöbb egyetem és egyetemi társulás esetében az intézmény információs infrastruktúrájának kiépítése összekapcsolódott a könyvtári programmal. Az, hogy a hazai piacon miért éppen ezek az integrált rendszerek jelentek meg, talán az magyarázza, hogy a szoftvert futtató hardvernek már volt magyar disztribútora. Távol maradt a mai napig a GEAC, a NOTIS, és jóval az első hullám után jelent meg az ORACLE Libraries.

Érdekes módon a legsikeresebb a magyar felsőoktatási és szakkönyvtárakban az izraeli EX LIBRIS Ltd. által fejlesztett ALEPH (Automated Library Expandable Program) rendszer, mely Európában vált elterjedtté. (13) Magyarországon a második generációs változata került piacra, de azóta már a harmadik generáció fejlesztése is elkészült, amely már Unix-alapon is futtatható. A legújabb változat a szöveges információk kezelésén túl a már képek kezelésére is alkalmas. Az első változatok DEC hardverre voltak tervezve (Digital VAX vagy microVAX gépekre) VMS operációs rendszer alatt és a magyar könyvtárakban szintén ilyen környezetbe installálták (BME, Veszprémi Egyetem, MTA, OMIIK).Az ALEPH lépcsőzetesen bevezethető modulrendszere mellett még igen rugalmas abból a szempontból is, hogy "méretre szabható", vagyis a könyvtár állományának nagysága szerint alakítható. A teljes konfiguráció 6 modult foglal magába:

Az új nemzetközi fejlesztések közé tartozik a VOYAGER és az ORACLE Libraries elnevezésű program csomag. Mindkét szoftver nyitott rendszerű relációs adatbáziskezelőn alapszik. A VOYAGER amerikai fejlesztésű (CARLYLE, Inc.), az ORACLE az Angliában fejlesztett és felsőoktatási intézményekben jól ismert adatbáziskezelőről kapta nevét. A VOYAGER szoftver fejlesztői a SUN Microsystems céggel társult (a cég könyvtára ezt a könyvtári rendszert használja) és kihasználja a hardver minden előnyét: UNIX típusú operációs rendszere különösen jól támogatja a hálózati alkalmazást, másrészt grafikus felhasználói felületet biztosít. Adatbáziskezelő rendszere a standard SQL keresőnyelvet használó INGRES. A Sun hardverkörnyezet garantálja, hogy az egyes felhasználók egyidejűleg használhatják ugyanazokat a programcsomagokat. A rendszerről részletesen Karácsony Gyöngyi tanulmánya szól.

Az ORACLE Libraries (14)egy igazán friss termék, bár magát a relációs adatbázis-kezelő rendszert már évek óta oktatják a nagyobb egyetemeken.

A fejlesztők nem akartak egy félig kész szoftverrel jelentkezni, és az eredmény igen látványos. A rendszer rendelkezik mindazon tulajdonságokkal, melyek a state-of-the-art minősítésre jogosítanak: negyedik generációs környezet, relációs adatbázis-kezelés, hardverfüggetlen alkalmazás. A magyar piacon az utóbbi tulajdonsága az egyik legvonzóbb lehet, hiszen már meglévő környezetbe lehet telepíteni bármelyik használt hálózati szoftverrel (TCP/IP, X.25, DECNET, Novell). A rendszer minden típusú dokumentum kezelésére alkalmas (a könyvtől a videóig), s talán a legteljesebben fedi le a könyvtári munkafolyamatokat, de számos, ezen túlmenő funkciót is tartalmaz : Windows-környezet és egyéb, nyílt architektúrájú (levelező, archiváló rendszerek) alkalmazással való integráció, külső PC-ről katalogizálás.

A nem angol nyelvű használatot az ORACLE ún. National Language Support Feature-je (nemzeti nyelvi sajátosságok támogatása) teszi lehetővé: karakterkészlet, rendezési szekvencia, dátum (Vajda 369). (15) Ugyanúgy mint a TINLIB, az ORACLE többféle MARC formátumot is támogat, a magyar változat természetesen a HUNMARC-ot is, de adatcsere formátumként tekintetbe vették a Z39.50-et is. A multimédia OPAC MS-Windows változatban hozzáférhető. A rendszer rugalmasságából következik, hogy egyéb dokumentum feldolgozó eszközöket (sorleolvasó, vonalkód-olvasó, video, CD-ROM, optikai lemez) kapcsolhatnak hozzá.

A rendszer funkciói

Katalogizálás
Kölcsönzés
Gyarapítás
Költséggazdálkodás
Listák, statisztikák készítése
Tezaurusz
Multimédia OPAC
Folyóiratkezelés
OPAC
Olvasói adatok nyilvántartása
Alapadatok (egységesített adatok kezelése)
Rendszerkarbantartás

A gyarapítás és a költséggazdálkodás két külön modulban van, ami a hazai gyakorlatot tekintve azt hiszem nagyon helyes. Ebben az esetben ugyanis mód van arra, hogy a feldolgozó munkacsoport könyvtárosai (akik általában nem rendelkeznek számviteli és könyvelési ismeretekkel) kezeljék a gyarapítási és katalogizáláshoz kapcsolódó modulokat, míg a könyvtár gazdasági ügyekkel foglalkozó csoportja, vagy munkatársa az intézmény egész pénzügyi rendszerét kezelje a költséggazdálkodási modulban. Ez a modul ötszörös mélységű könyvelést tesz lehetővé, meg lehet általa határozni számviteli szempontból önálló gazdálkodású, saját költségkerettel rendelkező egységeket.

A rendszer rugalmassága és testhez szabása egyben azt is jelenti, hogy nagyon sok előmunkálatot igényel, hiszen minden modult az adott könyvtárra kell alakítani. A gyarapítási modulban például be lehet állítani, hogy az olvasók is javasolhatnak beszerzésre műveket. A katalogizálás előtt meg kell határozni, hogy a könyvtár milyen dokumentumtípust akar bevinni. Az ORACLE Libraries számos típushoz (könyv, monográfia, időszaki kiadvány, hangos dokumentum) készített speciális képernyő beviteli formákat, de a könyvtár definiálhat új típusokat és képernyőket készíthet hozzájuk egy mintaképernyő felhasználásával. Az ORACLE Libraries teljes képernyős szerkesztést (full screen) tesz lehetővé, ugyanúgy, mint például a VOYAGER. A katalogizálási folyamat során külső adatbázisokból és CD-ROM-okból lehet adatokat importálni. Az adatbevitelt segíti az is, hogy a katalogizáló áttekintheti az egységesített adatok táblázatát az adatbeviteli képernyőn. Nagyon jó súgórendszer segíti a feldolgozást. Az ORACLE Libraries katalogizálási moduljának másik nagy előnye az, hogy minden egyes katalógustételhez további analitikus rekordok kapcsolhatók (ennek nagy jelentősége van a konferencia anyagoknál, gyűjteményes köteteknél).

Folyóiratkezelés

Mint jól tudjuk a folyóiratok és más időszaki kiadványok feldolgozása az egyik legbonyolultabb könyvtári művelet. A rendszer teljes körű folyóiratkezelést biztosít az alábbi megkülönböztetett lehetőséggel:

a megjelenési gyakoriság definiálása: a rendszer módot nyújt arra is, hogy az előre elkészített gyakorisági minták mellett újakat definiáljon, illetve a rendszertelenül megjelenők esetében egyedi érkeztetést biztosítson.

kereszthivatkozások: a feldolgozó kereszthivatkozásokat hozhat létre egy folyóirat címváltozása esetén az új címre; hasonló témájú folyóiratok között; de arra is van lehetőség, hogy feldolgozott cikkben történő utalást a katalógusban előforduló dokumentummal összekapcsoljunk.

A kölcsönzési modul mellett külön szerepel az olvasók nyilvántartásának modulja. Az első az integrált rendszerek ilyen típusú funkcióit egyesíti kellő rugalmassággal, a másik az olvasók csoportosításának számtalan lehetőségét kínálja és egyben itt van mód a személyre szóló SDI kialakítására is.

OPAC

Az ORACLE Libraries online olvasói katalógusa az információkeresési technika élvonalbeli megoldása. A modul kialakítása több éves kutatáson alapszik. (16) Ennek eredménye, hogy olyan kereső felületet alakítottak ki az olvasónak, amelynek segítségével a rendszer függetlenül a szóvégződéstől, a kis- és nagybetűk használatától vagy éppen a központozástól, minden eredményt összegyűjt a találati halmazba (köszönhető ez az implicit Boole-operátorok, fejlett relevancia algoritmusok és nyelvtani tudásbázis alkalmazásának). A találatok többféle formátumban irathatók ki és görgethetők. A modul olvasói SDI szolgáltatást is biztosít.

Ha elolvassuk a cég fejlesztéseiről szóló híradásokat, méltán tarthatjuk igaznak, hogy az ORACLE Libraries egyike lehet azon sikeres integrált könyvtári rendszernek, mely segítségével megvalósulhat a "falak nélküli" könyvtár (Tószegi).

Nem véletlen, hogy számos kutatás foglalkozik az interfészek kialakításával és a visszakereső rendszerekkel (Markey, Borgman, Cochrane). A kutatások egyik fő területe a rendszer és a felhasználó nyelvhasználata. Bates fogalmazza meg legjobban a problémát: "Egy adott dokumentumnál nem lehet hajszálpontosan megmondani előre, hogy a gyakorlott szakozó milyen tárgyszót fog adni neki, mint ahogy azt sem, hogy a felhasználó az adott téma milyen speciális vonatkozását akarja megkeresni és erre milyen kifejezést fog használni."

Amit feltétlenül el lehet várni a felhasználói felülettől az az, hogy az interfész struktúrája rugalmas és hatékony legyen, tudja kezelni a felhasználói input széles skáláját. Az OPAC interfész megtervezése a könyvtári szakemberek szerint az egész rendszer telepítésének sikerét döntheti el.

Integrált könyvtári információs rendszerek, elektronikus könyvtár

A beszélt nyelvben átadott tudásmennyiségnek korlátai vannak. Egyszerű és könnyen felismerhető szimbólumokat kell használni, hogy olyan tudás jöjjön létre, melyre emlékezhetünk és átadhatunk. Az írott nyelvben a tudás komplexebb és magasabb szintje volt elérhető. A modern társadalomban ennek ellenére az információs igény és lehetőségek között a kölcsönhatás tisztázatlanná vált. Az információs technológia határtalanná növelte az információtárolás, átadás és terjesztés lehetőségeit, de az ember információbefogadó képessége nem növekedett Szókratesz óta.

Az információs társadalom felé haladunk, melyben az információ tárolás és terjesztés a fő alkotó elemek. Az információs technológia segít bennünket uralkodni az információn - anélkül, hogy kontrollálhatnánk vagy megértenénk a részleteket-, tehát elvezet bennünket a tudáshoz.

Az elkövetkezendő évtizedekben az információs csatorna minden résztvevőjét segíteni fogja az információs technológia abban, hogy tudását jelentősen növelje.

A hagyományos tudományos publikálás folyamata egy információs körrel ábrázolható ahol papír áramlik a szerzőtől a kiadóhoz, majd a könyvtáron keresztül a végfelhasználóhoz, akiknek nagy része éppen a szerzők táborát alkotja.

Ez a hagyományos modell nem elégíti ki már a kutatókat, melynek fő okát a nyomtatott irodalom túltermelésében és lassú átfutásában kell keresni.

Az új információs technológia lehetőséget nyújt arra, hogy az információ használhatósága, elérhetősége és kereshetősége a felhasználó számára emelkedni fog. Ebben a koncepcióban a kulcs az interaktív kapcsolat a kiadó (bármilyen információt) és a végfelhasználó között, amely lehetővé teszi az előállítók számára hogy a "piac" visszajelzése szerint alakítsa termékét.

A digitális könyvtár modelljében a hálózat lehetőséget nyújt kiadónak, könyvtárnak és végfelhasználónak, hogy egy interaktív tudományos kommunikációs rendszert tervezzen. Ebben a modellben az információ használhatósága nemcsak az információ szolgáltató és felhasználó közötti közvetlen interakciótól függ, hanem a "navigációtól" a különböző integrált információ források között. Meer szerint ez egyrészt azt jelenti, hogy összeköttetést kell teremteni a különböző információk mint például primér tudományos információ, faktografikus információ és szabványok között, másrészt az intézményen belüli és kívüli információ források összekapcsolására utal.

A "scholar's workstation" (kutatói munkaállomás) koncepciója Vannevar Bush-tól, Franklin D. Roosevelt egykori tudományos tanácsadójától ered, aki az As We May Think (Bush, 1945) című cikkében Memex-nek nevezi. A munkaállomáson a tudós információt generál szövegszerkesztőt, grafikus programokat és egyéb szoftvereket felhasználva. A tudós telekommunikációs összeköttetést és keresőszoftvert használ az információ kereséshez, és adatbáziskezelő valamint táblázatkezelő programokat használ az információ tárolására. A kutató így képessé válik rendezni, formálni, majd publikálni az így nyert információt szöveges, grafikus vagy táblázatos formában. A hardver és szoftver - mely lehetővé teszi az információ nyerést és menedzselést a tudós munkahelyén - kollektív elnevezése a "scholar's workstation".

Ez az újfajta tudományos munka olyan virtuális könyvtárat igényel, mely hozzáférést biztosít többféle információhoz, különféle formátumban, különböző forrásokból.

Bush Memexe mikrofilm technikát használ tárolási technikaként. De a legnagyobb tévedés az, hogy Memexe nem volt bekapcsolva a hálózatba. Márpedig a ma személyi számítógépének nem az a nagy előnye, hogy van memóriája könyveket tárolni, hanem hogy képes kommunikálni. Ahogy Francis Crick megfogalmazza, a ma tudományos életének lényege a kommunikáció. Az elektronikus kommunikáció a tudós számára nemcsak azt jelenti, hogy kollégájával tud eszmét cserélni, de hogy összekapcsolódik az információ forrásokkal.

Ted Nelson Xanaduja már ezt az eszmét vetíti előre s ahogy a feltaláló fogalmazza: "a program a felhasználók milliárdjait fogja összekapcsolni, kiterjed majd az egész Földre és a Földet övező kozmikus térre is , és minden írott dolgot tartalmazni fog" (Nacsa)

A kommunikálás mellett a másik kulcsszó a navigálás. A fogalom nem újkeletű, hiszen már Leibnitz is használja. Az ő értelmezése szerint az információ utáni kutatás olyan, mint amikor egy térképet állítunk fel, és ennek útmutatásával hajózhatunk az ismeretlen tengeren.

1982-ben William Gibson megalkotja a "cyberspace" (kibernetikai tér) fogalmát, amelyet valahogy úgy tudunk megfogalmazni, hogy az a társadalmi környezet, amelynek alapjai a számítógépes információs technológián nyugszanak, építőanyaga pedig egy kulturális világháló, amelyet a szöveges, grafikus és hangzó formában folyamatosan megújuló "világtudat" hoz létre.

Az "elektronikus könyvtár" vagy modernebb terminológiával a "virtuális könyvtár" ma már pozitív fogalma azt jelöli," hogy a felhasználó, a könyvtáros/informatikus aszerint tágíthatja a könyvtár képzelt falait, hogy milyen messzire kell nyúlnia egy-egy információért, adatért." (Bakonyi)

A könyvtáraknak ehhez először saját integrált információs rendszerüket kell felépíteni. Az angol terminus erre az integrated information system, mely a szakterminológiában csak mostanában kapta ezt a konnotációt. A legtöbb számítástechnikai szótár az integráció szó jelentését a következőképpen definiálta: olyan hardver és szoftver megoldás, amely képes együtt dolgozni az azelőtt inkompatibilis rendszerrel.

Az összetett (composite information system) információs rendszer fogalmát először Gibson és Roach (1989) határozta meg a következőképpen:

"egybeolvasztani előtte független információkezelő tevékenységeket és kontrollált többfelhasználós hozzáférést biztosítani egyesített adatfájlokhoz" (Gibson és Roach) Malinconico egy részletes elemzést ad az integrált információs rendszerekről. Véleménye szerint két alapvető módon lehet megvalósítani a rendszert:

1. egy többfunkciós rendszert telepíteni;
2. vagy egyfunkciós rendszereket összekapcsolni kiegészítő feladatokkal.

A szerző az első típust "monolítikus" rendszernek nevezi, amelyben egy közös hardver és szoftver használatra van telepítve a szisztéma, a másik "osztott" vagy heterogén rendszer.

Bibliográfia

Avram, Henriette D. and McCallum, Sally: Direction in Library Networking. Journal of the American Society for Information Science. 31 (1980) 6. 438-444 p.

Avram, Henriette: MARC: Its History and Implication. Washington, 1975.

Bailey, C. W.,and Gunning, K.: The intelligent reference information system. In.: CD-ROM Librarian, 5 (1990) 8. 10- 19 p.

Baker, Robert: LOLITA: An On-line Book order and Fund Accounting system. In: Proceedings of the 1972 Clinic on Library Applications of data Processing. Urbana, Illinoi, 1972.

Bakonyi Géza: Könyvtár és/vagy elektronikus könyvtár? In: Könyvtári Figyelő Új Folyam 4.(1994) 4, 522-535 p.

Bakonyi Géza: Információs társadalom, információs kultúra. Networkshop 95.
Gödöllő, 1995. 86-89 p. catalogs: a design model. In: Journal of the American Society for Information Science 37 (1986) 6. 357-76 p.

Bawden, David: IT Interfaces In: Dosset, Patti: Handbook of Special Librarianship and Information Work. Aslib, London, 1992.

Berke Barnabásné: Az Országos Széchenyi Könyvtár adatbázisai. In: Könyvtári Figyelő Új Folyam 4 (1994) 4. 512-521 p.

Bernard, A.: Connexion en ligne á BN-Opale: la base s'ouvre au réseau.
Bulletin des bibliotheques de France. 38 (1993) 3. 56-59 p.

Blanquet, M. F.: L'industrie de l'information. Paris, ESF, 1992

Borgman, Christine L.: "Why are Online Catalogs So Hard to Use? Lessons Learned from Information-retrieval Studies." In: Journal of the American Society for Information Science 37 ( November 1986) 387-400

Brown, Martin: Human Computer Interface Design Guidelines. Norwood, NJ: Ablex Publishing Corporation, 1988.

Bush, Vannevar: As We May Think. Atlantic Monthly (January, 1945) 101-108 p.

Cabral, M. V.: A változó könyvtár. In.: Könyvtári Figyelő 36 (1990) 3-4. 307- 311 p.

Cargill, Jennifer: Integrated Online Library Catalogs. Meckler, Wesport, 1990.

Carpenter, M.: National and International Bibliographic Databases. Haworth, 1988. 11. 12- 17

Cochrane, P.A.: Redisign of catalogs and Indexes for Improved online subject Access. Phoenix, Arizona, 1985

Costa, B. and Costa, M.: A micro handbook for small libraries and media centers. Littleton, Colorado, Libraries Unlimited, 1983.

Corbin. John: Managing the Library automation Project. Phoenix, Arizona, 1985

Dalrymple, P. W.: Libraries and Information Services in the Health Sciences. In.: Library Trends 42 (1993) 1. 1-223 p.

Feijen, Martin: The PICA Library system.(kézirat) PICA Technical Services, Leiden

Ferguson, Chris: reshaping Academic Library Reference Service: A Review of Issues, Trends, and Possibilities. In: Adavances in Librarianship 18 (1994) 73-111 p.

Füredi Mihály: A TINLIB integrált könyvtári rendszer. In:Könyvtári Figyelő Új Folyam 2 (1992) 4. 646-653 p.

Gerő J. Péter: TEXTAR. Egy hazai fejlesztésű szöveges adatbáziskezelő rendszer. In: Könyvtári Figyelő 36 (1990) 3-4. 194-222 p.

Gibson, D. V. and Roach, T. W.: Organizational level of analysis and composite information systems. Proceedings of the 18th Annual Hawaii International Conference on System Sciences. Vol. 1(1985) 143-148 p.

Hegedűs Péter - Jeszenszky Edit - Szűcs Erzsébet: Az Országos Széchenyi Könyvtár számítógépesítéséről. In:Könyvtári Figyelő 36 (1990) 3-4. 185-193 p.

Hildreth, Charles R.: Library Automation in North America. Saur, München, 1987.

Hirshberg, Robin, M.: Increasing the Effectiveness of Automated Reference Services in Library Setting: Bridging the Gap Between Reference and System Professionals. In:Intedrated Online Library Systems. Proceedings. New York, 1990.

Hyatt, James A. and Aurora A. Santiago: University Library in Transition. Washington, D.C., 1987

Hunyadiné Naszádos Edit-Tolnai György: Könyvtári rendszerek PC környezetben. In: Könyvtári Figyelő Új Folyam 2 (1992) 4. 619-635 p.

Kieffer, Paula: Book Catalogs- To Have or Not to have. In: Library Resources and Technical Services. 15(Summer 1971) 290- 342 p.

Kilgour, Frederick, G.: "Historical Note: A Personalized Prehistoty of OCLC," Journal of the American Society for Information Science. (September 1987) 381-384 p.

Koenig, Michael E.D.: Information Systems technology: On Entering Stage III. Library Journal (February 1, 1987) 49-54 p.

Kokas Károly: Új integrált könyvtári rendszerek a hazai piacon. In: TMT 39 (1992) 7-8 311-331 p.

Lenzini, Rebecca and Shaw, Ward: Creating a new definition of library cooperation: past present and future models. Library Automation and Management. Winter, 1991.

Long, Anthony: UK MARC and US/MARC: A Brief History and Comparison. In: Journal of Documentation. 40 (1984) 1. 1-12 p.

Luquire, Wilson: Coordinating Cooperative Collection Development: A National Perspective. New York, Haworth Press, 1986.

Machovec, S. George: The Technology of Change: What's Involved and How it is Accomplished. In: Library System Migration. Westport, 1991

Maignien, Yannick: La Bibliotheque virtuelle. In: Bulletin des Bibliotheques de France. 40 (1995) 2. 8- 17 p.

Malinconico, S. M. : OSI and distributed, integrated library systems. Libri, 39. (1989) 2, 79-90 p.

Malinconico, Michel C.: The Library Catalog in a Computerized Environment. In: Wilson Library Bulletin 51 (September 1976)

Malinconico, M.: Network trends in North America. In.: Library Journal (October 1986) 40-46 p.

Markey, K.: Online Catalog Use: Results of Surveys and Focus Group Interviews in Several Libararies. Dublin, Ohio, 1983

Martin, Susan K.: The New Technologies and Library Networks. In: Library Journal 109 (1984) 1194-96 p.

Megalhaes, Rodrigo: The impact of the micro-electronics revolution in library and information work: an analysis of future trends. Unesco J. Inform. Sci. Libr. Arch. Adm., 5 (1983) 2-11 p.

Murr, Lawrence E. and Williams, James B.: The Roles of the Future Library. In.: Library Hi Tech. 19 (1987) 3. 7- 23 p.

Nacsa Sándor: Tények könyve. Budapest, 1988.

Neal, James G.: Tankönyv és Felsőoktatási Könyvtárak (TFF) Program- Magyarország: Könyvtári Alprojekt: Összefoglaló jelentés. Budapest, 1995.

Nelson, Melin, N.: Library Technology 1970-1990. Wesport, 1991.

Pelou, Pierre: L'Europe de l'information.: programme, marchés et technologies. Paris, ESF, 1990

Pézeril, Maggy: SIBIL, du projec pilote au schéma directeur. In: Bulletin des Bibliotheques de France. 40 (1995) 4. 33-39 p.

Rigg, P.: The new data network now and in the near future In: Program 14 (1980) 62-68 p.

Renoult, Daniel: Les Bibliotheques dans l'Université. Paris, 1994.

Saffady, William: Introduction to Automation for Librarians. Chicago, 1989

Saunders, M. Laverna and Myoung-ja Lee Kwon: The Management of Change: Minimizing the Negative Impact on Staff and Patrons. In: Library System Migration. Westport, 1991

Smith, J. W.: Networking and the Future of Libraries. Meckler, Westport,1992.

Stearns, Susan M.: Changing Trends in Local Systems Automation: The impact on Libraries and Vendors. In: Library Technology, Meckler, Wesport, 1991.

Stevens, D. Norman: Library Technology: The Black Box Syndrome Wilson Library Bulletin 57( February 1983) 475-83 p.

Tague, J.M.: Generating an Individualized User Interface. In: Proceedings of the 10th Annual International ACMSIGIR Conference on research and development in information retrieval. New Orleans, 1987

Tedd, Lucy A.: Computer-Based Library Systems: A Review of the Last Twenty-One Years. Journal of Documentation (June, 1987) 145-165 p.

Tedd, Lucy A.: An Introduction to Computer-based Library systems. Wiley, Chichester, 1993.

Thoumieux, R.: Les bibliotheques universitaires: informatisation et réseaux. In: Bulletin des bibliotheques de France. 37 (1992) 2. 65-77 p.

Tószegi Zsuzsanna: A Nemzeti Periodika Adatbázis (NPA) rendszer bővítése a rendelési és a könyvtárközi kölcsönzési alrendszerrel; felkészülés az osztott katalogizálás bevezetésére. In: TMT 41 (1994) 3-4. 109-115 p.

Tószegi Zsuzsanna: Az ORACLE Libraries integrált könyvtári rendszer. In: TMT 41 (1994) 11-12. 448-455 p.

Vajda Mária: bemutatjuk az ORACLE Libraries integrált könyvtári rendszert. In: Könyvtári Figyelő Új Folyam 4 (1994) 3. 368-373 p.

Vakkari, Pertti: Library and Information Science: Ist content and Scope. In: Advances in Librarianship 18 (1994) 1-57 p.

Vaughn, John C.: Report of the Task Force on a National Strategy for Managing Scientific & technological Information. Washington, DC, 1994. (Kézirat)

Veaner, Allen B.: BALLOTS- The View from Technical Services. In: Library Resources and Technical Services 21 (Spring 1977) 138-147 p.

Vickery, Brian C.: Fifty Years of Information Progress. Aslib, London, 1994.

Wallace, M. Patricia: Library system Migration: An Introduction. In: Library System Migration. Westport, 1991

Weber, David C.: Book Catalog Trends in 1966. In: Library Trends 16 (July 1967) 154- 164 p.

Willer, Mirna: A szabványosítás szükségessége a géppel olvasható katalogizálásban. In: Könyvtári Figyelő Új Folyam 4 (1994) 1. 42-47 p.

1. Meg kell jegyezni, hogy Kilgour már 1938-ban foglalkozik könyvtár technikával, két évvel azután, hogy Parker kidolgozta az első Hollerith kártyás könyvtári rendszert a University of Texas könyvtárában.

2. Az ISO szabvány szerint a cserére szánt bibliográfiai rekordnak tartalmaznia kell:
- rekordfejet, amely a rekord szerkezetével kapcsolatos és egyes a formátum sajátos alkalmazásaihoz meghatározott adatokat tartalmaz.
- mutatót, amelynek egy-egy eleme három részből áll és a mező hívójelét, az illető mezőben található karakterek számát és a mező indulókarakterének a rekordon belüli pozícióját tartalmazza.
- változó hosszúságú adatmezőket. ezek indikátorokat, almezőazonosítókat és adatokat tartalmaznak.

3. Jelenleg körülbelül 20 MARC formátum létezik., amelyek kisebb vagy nagyobb mértékben térnek el egymástól. A UNIMARC IFLA szabvány. Nem ír elő, illetve nem feltételez különleges katalogizálási szabályokat, mint például az Anglo-American Cataloguing Rules. Integrált formátum, vagyis különböző típusú könyvtári anyagok esetében használható. Lehetőséget biztosít a nem latin betűs írás és a többnyelv? rekordok kezelésére.

4. A Smithsonian 1885-ben adta ki a legelső nemzeti folyóirat repertóriumot, mely a tudományos és technikai folyóiratokat tartalmazta. Az LC katalóguskártya szolgáltatása 1901-ben kezdődött. A nyugati parton California 1909-ben készítette el a közkönyvtárak egyesített katalógusát.

5. Egy másik ugyanilyen jelleg? átfogó jelentés készült az amerikai könyvtárakról is. Mindkét jelentés szövege az OSZK KMK könyvtárában megtalálható.

6. Az integrált és PC-re fejlesztett könyvtári rendszerek "toplistáját" megtaláljuk a TMT 1993. 9-10. számában.

7. A Számítógépek a Könyvtárban 5. Konferenciája ezt a témát választotta. A több, mint 500 résztvevő közül a 80 százalék már vagy lecserélte az első rendszert, vagy az elkövetkezendő két évben tervezte.

8. A szakirodalom szinte egységesen így említi a nyilvánosan hozzáférhető számítógépes könyvtári katalógusokat. Ez azt jelenti, hogy a könyvtár számítógépen rögzített állománya hálózaton keresztül hozzáférhető, a szöveges adatbázis-keresés általános szabályai szerint lekérdezhető, kinyomtatható, illetve letölthető.

9. A Micro-Isis alkalmazásáról számos cikket találhatunk a magyar könyvtári szaksajtóban. A MANCI is erre a programra épül.

10. A HungALIS integrált könyvtári rendszert az MTA SZTAKI KFIIR labor fejlesztette ki. A szoftver egy microVAX III. gépen fut VMS operációs rendszer alatt. A hálózatban IBM kompatibilis PC-k is vannak, amelyek részben önálló feladatokat látnak el, részben terminálként üzemelnek. A könyvtár azóta már egy új integrált rendszert az ORACLE Libraries-t installált.

11. A TEXTAR szöveges adatbáziskezelő rendszerről részletes leírást találunk a Könyvtári Figyelő 1990. 3-4 számában Gerő J. Pétertől. A szoftvert az INFOKER Kisszövetkezet készíti és forgalmazza, ma már integrált változata is kapható.

12. Az OSZK-ban a 70-es években indult meg a számítógépes adatfeldolgozás. A fejlesztő és a gépi feldolgozó munkák kezdetben két központi szolgáltatás számítógépesítésére irányultak (MNB, NPA). Mindkét fejlesztést döntően külső számítóközpontok és számítástechnikai szakemberek közreműködésével alakították ki. 1982-től jött létre a könyvtár fejlesztési munkáit összefogó Fejlesztési csoport. A Széchenyi Könyvtár információs rendszeréről a NEKTÁR-ról, a DOBIS/LIBIS-ről számos tanulmány jelent meg a könyvtári szaksajtóban (Hegedűs, Jeszenszky, Tószegi, Berke).

13. Az ALEPH legrangosabb referencia helye a svájci CERN (Centre Européenne de la Recherche Nucléaire). A kutatóközpont ALICE információs rendszere az ideális könyvtári szolgáltató központot mintázza. Az intézet még arról is nevezetes, hogy a WWW (World Wide Web) rendszer megalkotója.

14. Az ORACLES Libraries magyar forgalmazója az IQSOFT Rt. osztrák-magyar közös vállalat. A szoftver fejlesztésében és honosításában a magyar szakemberek is részt vettek, és ez meg is látszik. Hardverfüggetlen, ami azt jelenti, hogy UNIX és más operációs rendszerek alatt is fut, tehát lehetőség van a fejlesztésre.

15. Az ORACLE UNIX környezetben az ISO 8895 (Latin2) szabványt, PC-kliens oldalon a 852-es kódkészletet kezeli.

16. A kutatást a University of London egyetemi könyvtára végezte: nyomon követték a felhasználói kereséseket és elemezték a gyenge találati eredményt hozó keresések okát.

TARTALOM