Deé Nagy Anikó: Könyvgyűjtő asszonyok a XVIII. században

Akik az évszázadok során az erdélyi közgyűjteményekbe beolvadt személyi könyvtárak anyagában búvárkodnak, gyakran találkoznak női tulajdonosbejegyzésekkel. Az említett személyi könyvtárak legtöbbje főrangú családok hagyatékaként került az erdélyi kollégiumok könyvtáraiba vagy más nagyobb gyűjteményekbe. Így a régi könyvekben előforduló asszonynevek azt jelzik, hogy az erdélyi kastélyok házi tékáinak egy részét a család asszonytagjainak tulajdonában lévő könyvek képezték. Egy-egy gyakrabban előforduló tulajdonosnév mögött pedig komoly könyvgyűjtemény körvonalai sejlenek fel.

Néhány XVIII. századi bibliofil asszony neve már ismert. Jakó Zsigmond évekkel ezelőtt elvégezte az udvarhelyi kollégium könyvtárába került személyi gyűjtemények számbavételét, s ennek kapcsán felhívta a figyelmet Bethlen Imréné "Rákosi Magyar Téká"-jára, melynek mintegy száz kötete ma is megvan az udvarhelyi gyűjteményben Korda Zsigmondné Nemes Júlia 1796-ban adományozott könyvhagyatékával együtt. Jakó Zsigmond véleménye szerint a XVIII. század derekán meghonosodó női bibliofília elsősorban az árva Bethlen Kata és Bod Péter köré összetoborzódott irodalom- és könyvbarát körben terjedt, ahol a magyar nyelvű irodalom áldozatos pártolása, a magyar nyelvű könyvek gyűjtése, a kálvinista egyház és iskolák támogatása erkölcsi kötelesség volt.

Művelődéstörténetünk a XVIII. század legjelentősebb könyvgyűjtő asszonyának Bethlen Katát tartja. Bod Péternek köszönhető, hogy kortársak és utókor elég jól informálódhatott Bethlen Kata bibliográfiájáról. Hat esztendőt töltött udvari papként Hévízen Bethlen Kata mellett, s így alkalma volt közelről látni, hogyan gyűjti össze könyveit. Bethlen Kata halálakor írott verses megemlékezésében így vall erről:

Jó magyar könyveket valahol kaphata,
Nagy árron magának mindjárt fel-váltata.
....................................................
Könyveit egy formán mind bé is köttette,
Nevét A. B. K.ával sarkára jedzette,
Hévizi Palotán poltzra hellyheztette,
Elméjét azokban úgy gyönyörködtette.
.....................................................
Gondja vót arra-is, hogy együtt légyenek,
Holta után osztán elne szélegyenek,
Bizonyságot rólla mindenkor tégyenek,
Meg tartani tetszik valamíg Istennek,
Azért az Enyedi Könyves Házba tette,
Maga életében oda bé vitette,
Jó téteményeit ezzel bővítette,
E' nagy Oskolához meg öregbítette.

Bod Péter Magyar Athenasában is említi Bethlen Kata könyvtárát: "igen szép Magyar Bibliothékát allított volt fel magának minden-felöl oda Erdélyből és Magyarországból a' jó Magyar könyveket; mellyet még életében altal-adott a' N. Enyedi Kollégyiom könyves-Házába." Azt is Bod Péternek köszönhetjük, hogy ma egyáltalán fogalmat alkothatunk Bethlen Kata gyűjteményéről, hiszen 1849-ben, az enyedi kollégium könyvtárának megsemmisülésekor Bethlen Kata könyvei is elpusztultak. Bod Péter azóta nyomtatásban is megjelent könyvlistái őrizték meg az egykori téka képét. Emellett a magyarigeni tudós leveleiben is gyakran említi a könyvgyűjtő Bethlen Katát, aki nemcsak magának vásárolt, hanem rokonainak, ismerőseinek is segédkezett a könyvek szerzésében. Pedig ez a dolog akkoriban sem ment túl könnyen, hiszen maga Bod Péter is arról panaszkodott Ráday Gedeonnak írott levelében, hogy a régi könyvek szerzésében kevésre lehet menni, "minthogy a régiség és hazánknak sokféle vesződései, melyek voltanak is, megemésztették; de csuda, hogy a tatár égette, török hamvazta hazában csak annyit is lehet találni, holott itt egymást érte a sok pusztulás azelőtt". Ebből a levélből azt is megtudjuk, hogy Bethlen Kata könyvlistákat adott pap ismerősei kezébe, akik aztán lajstromok segítségével kutatták, "hogy mitsoda könyveket vennének meg, ha előakadnának, nézvén abban nagyrészt a Méltóságos Urra is".

Sajnos kevesebbet tudunk azokról a hajdani könyvgyűjtő asszonyokról, akik mellett nem tevékenykedtek Bod Péterhez hasonló tudósok. Családi levelezésekben meghúzódó adatok, közgyűjteményekben fennmaradt könyvlisták után kell kutatnunk, ha kézzel fogható képet akarunk formálni a két évszázaddal ezelőtti asszonyok könyvkultúrájáról.

A marosvásárhelyi Teleki Téka sok ilyen vonatkozású anyagot őriz. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy itt maradt meg a maga teljességében a legnagyobb XVIII. századi erdélyi női könyvtár, iktári Bethlen Zsuzsánna magyar tékája. Ezt az 1200 kötetes gyűjteményt a könyvtáralapító Teleki Sámuel felesége részben örökölte, részben maga szerezte. 1797-ben bekövetkezett halála után Teleki felesége könyveit saját könyvtárába helyeztette, s könyvtárkatalógusának 1811-ben megjelenő harmadik kötetében közzétette az állomány címjegyzékét. A katalógus latin nyelvű előszavában így ír felesége könyvgyűjtéséről: "A magyarországi és erdélyi írók munkáihoz, toldalékként, ábécé sorrendben hozzácsatoltam a különböző tartalmú magyar nyelvű vagy kézírásos könyvek címeit, melyeket nagyon szeretett feleségem, iktári Bethlen Zsuzsánna grófnő életében fáradhatatlan izgalommal összeszerzett és az én könyvtáram anyagához csatolva, ugyancsak közhasználatra szánta. Többeknek ezek közül az értéke közül csak a ritkaságukban van; ezeket innen-onnan szerezte és forgatta; annyira szokott volt gyönyörködni azokba, s gyönge testében - még a gyakori betegségek bántalmai között is - annyira erős lelket őrzött, hogy azoknak a könyveknek a katalógusát is saját kezűleg elkészítette ."

Bethlen Zsuzsánna biliofíliájáról aztán az utókor nem is jegyzett meg ennél sokkal többet. Férje grandiózus könyvtárteremtése mellett érthető módon elhalványult Bethlen Zsuzsánna könyvészkedése. Pedig a gyűjtemény összetétele, kialakulásának története, az állomány kéziratos anyagában található dokumentumok hasznos információkat nyújtanak a XVIII. századi erdélyi női könyvgyűjtésről.

Könyvjegyzékek

Bethlen Zsuzsánna könyvei között fennmaradt néhány régi kézírásos könyvlajstrom. Ezek egy részét könyveiről ő maga készítette, a többi pedig más XVIII. századi könyvgyűjtő asszony hagyatékát tartalmazza. Már szóltunk Bethlen Kata itt őrzött könyvlajstromáról. Egy másik kézirat 1757-ben Gernyeszegen készült: Méltóságos Ráday Ester Aszszony ő Nga Könyveinek Lajstroma. Ráday Eszter (1716-1764), Ráday Gedeon testvére, a könyvek szeretetét már a családi házból magával vitte. Tudjuk, hogy 1742-ben ő örökölte el anyja, Kajali Klára magyar könyveit. Férje, Teleki László (1710-1778) is foglalkozott könyvek gyűjtésével, de gyűjteménye sorsáról semmit sem tudunk. Ráday Eszter könyvszeretetéről Bod Péter Smirnai Szent Polikárpusának ajánlásában olvashatunk: "...fel-kerestette a' Jó magyar Könyveket minden-féle Materiakról, nem kímélvén azoknak megszerzésektől sem fáradtságát, sem költséget, 's állított-fel egy ritka szép nagy Magyar Bibliotékát, hogy azokból a' dolgokat ki-tanúlván, magát gyönyörkedtesse 's másoknak használjon". Bod Péter tehát Ráday Eszter nagy könyvtárát emlegeti, azt azonban már nem tudni, hogy a marosvásárhelyi könyvlista ebből mennyit tartalmaz. A betűrendbe szedett lajstrom mintegy 244 kötetet ír le, főleg magyar nyelvű XVII-XVIII. századi munkákat. A címleírás hiányos, sokszor a könyvcímeket csak kivonatosan adja. Az egyes betűk között kihagyott üres helyek azt jelzik, hogy a lista készítője a könyvek későbbi szaporodására számított.

Két másik jegyzék iktári Bethlen Zsuzsánna nagynénjének, Wesselényi Katának könyveiről készült. Wesselényi Kata (1735-1788), Wesselényi Ferenc és Rhédei Zsuzsánna lánya 1751-ben ment férjhez Rhédei Zsigmondhoz (1722-1758). Fiatalon, 23 esztendős korában maradt özvegyen, majd pár év múlva elvesztette egyetlen gyermekét, a 15 esztendős Ferencet. Kortársak szépségét, rendkívüli bölcsességét emlegetik, de senki nem szól arról, hogy könyvek gyűjtésével is foglalkozott volna, pedig a halála után összeírt könyvlisták arról tanúskodnak, hogy szép magyar könyvtára lehetett. Azt tudjuk, hogy férje is gyűjtötte a könyveket, hiszen 1788-ban Wesselényi Kata elhunyt fia emlékére a marosvásárhelyi református kollégium könyvtárának adományoz Rhédei Zsigmond könyvei közül 131 művet 180 kötetben. A zömmel latin nyelvű munkák ma is megvannak a marosvásárhelyi Bolyai Könyvtár állományában. Wesselényi Kata könyvlistái nagyrészt magyar könyveket tartalmaznak. Mindkettő 1788, azaz Wesselényi Kata halála után készült. Néhai Gróf Rhédei Sigmondné, B. Wesselényi Kata Könyveinek listája hat lapból álló hiányos lajstrom, 125 kézírásos és nyomtatott könyv címét tartalmazza. Nem tudni, mikor és ki készítette, a hevenyészett írás alapján arra lehet következtetni, hogy impurum példányról van szó. A másik gondosabban összeállított jegyzék: Néhai Mlgs. Gróff Rhédei Sigmondné, Aszony halála után maradott Könyvei Catalogussa 279 címet tartalmaz. A könyveket betűrendben sorolja fel, vegyesen kézírásos és nyomtatott munkákat. A kérdés csak az, hogy mikor és hogyan kerültek Wesselényi Kata könyvei unokahúga tulajdonába. Annyit tudunk, hogy mindig jó viszonyban volt Mária húgánál leányával, Bethlen Zsuzsánnával. Teleki Sámuel és felesége levelezésében sok szó esik "a grófné"-ról, gyakran látogatják, invitálják magukhoz. Fia elvesztése után Wesselényi Kata meg inkább kötődik unokahúgához, s ezzel magyarázható, hogy végrendeletében neki testálja a vásárhelyi Rhédei házat, melyhez aztán Teleki Sámuel 1799-1802 között hozzáépítteti a Téka hajlékául szánt könyvesházat. Ismerhette Wesselényi Kata Teleki Sámuel könyvészkedését, s bizonyára úgy vélte, hogy a Teleki házastársak megfelelő gondviselői lesznek házi tékájának. Így adományozza könyveit Bethlen Zsuzsánnának, melynek egy részét már jóval halála előtt átadja, hiszen az 1770-es években készített lajstromokba Teleki Sámuel már besorolja a Wesselényi Katától kapott könyveket is.

Bethlen Zsuzsánna könyvjegyzékei már csak azért is figyelemre méltóak, minthogy könyvgyűjtésének különböző periódusaiban valamennyit ő maga készítette.

Az első kis formátumú füzet 38 írásos oldalt számlál. A kezdetleges címleírás arra enged következtetni, hogy Bethlen Zsuzsánnának ez az első könyvlajstroma, s az utoljára megjelent könyv, amit még bevezet, 1782-ből való. A következő jegyzék címe: 1779 Gróf Iktári Bethlen Susánna Szebeni Magyar Könyvei, akkor készülhetett, amikor Teleki Sámuelt hivatali megbízatásai Szebenbe szólították, s a család is oda költözött egy időre. A jegyzék azonban nem csak a szebeni tartózkodás alatt szerzett könyveket tartalmazza, hanem az örökölt és régebben vásároltakat is. 46 beírt oldalt számlál a füzet, formátum szerint s azon belül betűrendben sorolja fel a kéziratokat, nyomtatott munkákat. A harmadik könyvjegyzék így kezdődik: Könyveim Nevei melyeket én G. Iktári Bethlen Susanna Istenem segedelmével kezdettem szerezni még 1770-től fogva. A 203 oldalt számláló nyolcadrét alakban kötött könyvbe Teleki felesége 1780-tól vezeti be formátum szerint, betűrendbe szedve a címeket. A könyvgyűjtő Bethlen Zsuzsánnáról ez a lajstrom mond a legtöbbet. A különböző tintával, a könyvgyűjtés más-más időszakában beírt címek arról tanúskodnak, hogy írójuk egyre igényesebb munkát végzett és egyre több jártasságot szerzett a bibliofíliában. A címleírások mind pontosabbak, sok javítást, betoldást találni. A legtöbb kiegészítés az egyes munkák szerzőire vonatkozik. Bethlen Zsuzsánnát érdekli, hogy a szerző hol él, mivel foglalkozik, máskor pedig a kiadás körülményeire vonatkozó érdekes adatokat jegyzi be. Halmágyi István Nevezetes jegyezgetései mellé a szerzőre vonatkozó betoldást ír be: "az Maros Széki fő király Biró". Wieland Keresztény érzékenységét Walyik András fordította magyarra. Neve mellé ezt jegyzi Bethlen Zsuzsánna: "ez az Walyik József Császár idejében az Pesti Universitason Professor volt. De Josef halála után minthogy protestáns volt ki esett, hanem azután kevés idővel chatolizált és újra bétevődött." Gyöngyösi István Cuma városában épített Dedalus Temploma című 1694-es kézirata mellett ezt a betoldást találjuk: "Ezen könyvnek 1735-ben ki jött Nyomtatása akadván az Mvásárhelyi hires tudományú Prof. Kovásznai Sándor kezibe abból 1784-be maga kezeivel le írta és az nyomtatás hibáit meg igazitván és az Auctornak nevét ki rekesztvén meg bizonyitya hogy Gyöngyösi irta és forditotta ezen szép verseket." Pethő Endre kéziratos krónikája mellé ezt írja Bethlen Zsuzsánna: "ez éppen az a régi kéz írás az melyből ki is nyomtatodot mivel látni lehet az mostani irás szerint való igazitásokat benne. Én Cseh országból az G. Traun Bibliothécájábol kaptam kezemhez."

A Bethlen Zsuzsánna kéziratos könyvkatalógusában található pótlások, kiegészítések nem kerültek be a könyvtár nyomtatott katalógusába. Teleki Sámuel mellőzi a kézírásos jegyzék nagyságrendi csoportosítását, s az egész állományt betűrendben közli. Egyik könyvtárosához írott levelében felkéreti Bécsbe a Marosvásárhelyen újonnan összeállított könyvlajstromot, mert a régi alapján nem lehet elvégezni a nyomtatást. Meg kell állapítanunk, hogy Bethlen Zsuzsánna saját kezű jegyzékének részletesebb címleírását kár volt a nyomtatott katalógusban megrövidíteni. A kézírásos lista többet mond az egyes könyvekről és mindenekelőtt Bethlen Zsuzsánna bibliofíliájáról.

A könyvekben található bejegyzések

A Bethlen Zsuzsánna könyveiben lévő beírások legtöbbje a családban meghonosodó női bibliofília becses emléke. Számos könyvben három, kronológiailag egymást követő női tulajdonosbejegyzés található: Rhédei Zsuzsánnáé, Wesselényi Katáé és Bethlen Zsuzsannáé. Ezeket a könyveket a család női tagjai egymástól örökölték. Kettőt már ismerünk a tulajdonosok közül, a harmadik Rhédei Zsuzsánna (1716-1771), Wesselényi Kata anyja, Bethlen Zsuzsánna nagynénje volt. Férje Wesselényi Ferenc (1706-1770), Közép-Szolnok vármegye nagy vagyonnal rendelkező főispánja. Rhédei Zsuzsánnáról mint Erdély-szerte híres szépségű asszonyról Rettegi Györgynél, a kor pletykáit is megörökítő nagy mesélőnél olvassuk: "Néhai méltóságos jó uramnak s míg élt kegyes patrónusomnak, Wesselényi Ferenc úr őexcellentiájának kedves és kegyes özvegyen maradott hites társát, Rhédei Zsuzsánna asszony őexcellentiáját, ma is est 17-ma Novembris, tették koporsóban Drágban. Ez az szegény Rhédei József úrral egytestvér volt, Rhédei Pálnak Boros Borbárától való leánya, melyet vett el a szegény Wesselényi Ferenc úr anno 1731. Az asszony volt akkor 15 esztendőben járó (...) noha szőke, fejér személyű volt, de csak el lehet mondani, hogy Erdélyben szebb asszony nem volt nála. Majd 40 esztendeig éltek igen nagy világi boldogságban..." Arról azonban, hogy könyveket gyűjtött volna ez a szép asszony, már nem szól a fáma. Pedig unokája, Bethlen Zsuzsánna tékájában ma is mintegy félszáz kötet őrzi Rhédei Zsuzsánna tulajdonosjegyét. A könyvek egy részét 1751-ben szignálta, de vannak olyan kötetek, melyekbe 1760-1762 között írta be nevét. Ezek vallásos tárgyú munkák, bibliák, imádságoskönyvek, a kálvinista hitvédelem termékei, olyan könyvek, melyek tulajdonosuk lelki épülésére szolgáltak. A XVII. századból származó kiadványok jelenléte sem azzal magyarázható, hogy Rhédei Zsuzsánna régi ritkaságokként gyűjtötte volna ezeket a könyveket, inkább hitsorsosainak története érdekelhette, amikor olyan műveket szerzett, mint Czeglédi Istvánnak Már minden épületivel s fegyveres Házaival edgyütt, elkészült Sion Vára (Sárospatak-Colosvár, 1675). Nézzük meg ennek a könyvnek a beírásait. A legrégebbi ismeretlen kezétől származik: "1675 Die 11 hozták Czeglédi I[stvánna]k könyvét ki. Bujdosos Rabságban halván meg, az igaz vallasért Boldogul atta Istennek lelkét." Kronológiailag ezt követi G. Rhédei Susanna 1760-as beírása. Bethlen Zsuzsánna pedig háromszor is bejegyzi nevét: "Ezen könyv szálott rám kedves Nagy Anyámrol B. Wesselényi Ferencné G. Rhédei Susannárol." 1772-ben Sáromberkén ezt írja be a könyvbe: "G. Iktári Bethlen Susánna mp. Tégy jot én Istenem a te jo akaratodbol az Sionnal és épísd fel annak romladozot kő falait." 1774-ben még egyszer beírja a nevét a kötetbe. Egy másik beírás arra utal, hogy az Ó és Új Testamentum Canonicus könyveinek rövid Summáját, mely Lőcsén 1692-ben látott napvilágot, Rhédei Susánna 1751-ben olvasta. 24 esztendő elteltével unokája is szignálta a kötetet: "1774 G. Iktári Bethlen Susanna. Simb[olum]. Az Úr gondot visel mert akik ötet félik soha nem lészen azoknak szükségek." Egy Lelki fegyver című imádságoskönyvbe (Debrecen, 1751) mindhárman beírják nevüket: Rhédei Zsuzsánna 1760-ban, Wesselényi Kata év nélkül, iktári Bethlen Zsuzsánna 1792-ben jegyzi a könyvet.

Bethlen Zsuzsánna tékájának talán legszebb darabja az a két biblia, melyet Rhédei Zsuzsánna ajándékozott lányainak, Máriának és Katának. Mindkét példány ugyanaz az utrechti kiadású magyar biblia, csak a kötésük különbözik. A díszesebb, gazdagon aranyozott erdélyi barokk kötésű, fémsarkokkal és kapcsokkal ellátott könyv kötéstábláján ez áll: "B. Wesselényi Susana Kiss Aszszony Anno 1745." Rhédei Zsuzsánna tehát ezt a Szentírást korán elhunyt lányának ajándékozta, majd ennek halála után kisebbik lánya, Mária, Bethlen Zsuzsánna édesanyja kapta meg testvére bibliáját. Az ő nevét a könyv fémkapcsára vésetik. Tőle lánya örökli el és lesz később Bethlen Zsuzsánna férjének, Teleki Sámuelnek is kedvenc bibliája, hiszen felesége halála után ennek előzéklapjára írja be életének fontosabb eseményeit. A másik Szentírás Wesselényi Kata hagyatékából került Bethlen Zsuzsánna tékájába. A kevésbé díszes barna bőrkötésű biblia kötéstábláján a Wesselényi Kata neve és az 1751-es évszám olvasható. Mára már a kötés aranyozott motívumai, fémdíszei is megkoptak. Előzéklapján egy egész oldalas beírás olvasható. Rhédei Zsuzsánna 1751 júniusában Kolozsváron jegyzi a könyvet Kata lánya esküvője napján, a következő szöveggel:

"Rhedei Susánna Kedves Leányának,
Kit szült Wesselényi Ferentz hív Párjá[na]k,
És a 'Keresztségben nevezett Katának,
Könyveit ajánlja e' Szent Bibliának.
Mondván: Oh Méhemnek Szerelmes Gyümöltse!
Kit őriztem eddig, hogy Világ Szümöltse
Téged ne rutitson, sőt Szivedet töltse
A' kegyes Szüzeknek szép tiszta Erköltse.
Im most Gróf Rhédei Sigmond életének
Párjául Házambol adlak, hogy Szivének
Örömét neveljed, 's mint Fele Lelkének,
Töltsed Nyil veszszőkkel Tegzit Ivének.
Azért e' Tárháznak Menyből szállott kintse,
Légyen te Sziveden kegyesség' kilintse;
Konkolyát hogy Sátán abba ki ne hintse,
S ne fogja Világnak vagy Testnek bilintse,
Sőt az egy Jésusnak, ki e' Könyvnek Vége,
Égjen Te Szivedben mind végig Hűsége;
Férjednek hogy lehess drága nyeresége,
Lelketeknek még leszsz menyben Idvessége.
Kolosvár 20-dik Junij 1751."

A 20 soros versbe foglalt jókívánság egy versírásban gyakorlott szerzőt sejtet. Úgy látszik Rhédei Zsuzsánnának ezt a talentumát Kata lánya is elörökölte, hiszen kéziratai, könyvbejegyzései között sok rímbe foglalt szöveget találni. Az anyaszentegyházbéli közönséges Isteni-Tiszteletre rendeltetett Énekeskönyv előzéklapjára 1752 júniusában a következőket írta:

"Életnek beszéde e' könyvnek gyümöltse
Boldog ki igyekszik hogy lelkére költse
Mert a' kegyességnek lész vára erköltse
Hogy fedhetetlenül egész életét töltse.
Mellynek drága hasznát törekedvén venni
Báro Wesselényi Kata s hitből enni
Gyümöltsét meg nem szűnt magáévá tenni
Mivel a' Sionra ebből lehet menni
Mert ebben meg irva van a Sion utytya
Mellyen ha valaki pályáját futytya
Meg nem fertezi semmi bünnek rutytya
Mivel meg tisztitya az életnek kutyja."

Bethlen Zsuzsánna beírásai között nem találni verses szövegeket, ő inkább bibliai idézeteket, jelmondatként (symbolum) választott zsoltárrészleteket ír be könyveibe. Az évek során hat gyermekét elvesztő anya, a szinte egész életén át betegeskedő asszony lelkiállapotát tükrözik ezek a beírások. A ma embere talán szokatlannak tartja ezeket a néha szinte vallomásszerű, személyes hangú bejegyzéseket, de a régiek viszonya egészen más volt a könyvhöz. Nemcsak értéktárgynak vagy hasznos tudnivalók hordozójának tekintették a könyvet, hanem sorstársnak is. Így aztán néha legbensőbb érzéseiket, gondolataikat jegyzik be a tulajdonosok a könyvbe. Csak egy példát említsünk Bethlen Zsuzsánna személyes hangú beírásai közül: 1795-ben az akkor újra betegeskedő Telekiné éppen Bécsben tartózkodik, s ezt írja be egyik könyvébe: "G. Iktári Bethlen Susanna mp. Várom az Urat az én Szabaditásomnak Istenem (sic!) és hiszem hogy meg szabadit az én Nyavalyáimbol, melyet bölcs tetzéséből én rám vetet."

Iktári Bethlen Zsuzsánna könyvtárának mintegy félezer kötete őrzi saját kezű bejegyzését. Neve mellé sokszor egy évszámot és helységnevet is beír. Ezek az adatok azonban nem minden esetben utalnak a kötet megszerzésének idejére, helyére, hiszen gyakran előfordul az is, hogy ugyanabba a kötetbe többször is beírja a nevét. Ez minden bizonnyal egy újabb lajstromozás, rendezés alkalmával történik. Ha nem is tudjuk ezeket a beírásokat a könyvgyűjtés folyamatának rekonstruálásánál hasznosítani, mindenképpen használhatók Bethlen Zsuzsánna életrajzának összeállításánál, segítségükkel következteteni lehet arra, hogy mikor hol tartózkodott. Az 1770-es években például a legtöbb könyvet Sáromberkén szignálja, az ezt követő évtizedben Szebenben és Váradon jegyzi könyveit, a 90-es években Bécsben vásárol vagy kap ajándékba könyveket. Teleki és felesége mecénáskodásuk révén gyakran kapnak a támogatásukat élvező szerzők megjelent munkáiból. Az is előfordul, hogy nem saját műveiket adományozzák a hálálkodó támogatottak, hanem értékes kéziratokat vagy ritka kiadványokat ajánlanak könyvtárteremtő mecénásaiknak. Forgách Simon Symbolum illustrissimi Domini Comitis Nicolai Zrinyi 1705-ös kéziratát Tormássy János, a későbbi püspök a következő ajánlással adja Bethlen Zsuzsánnának: "Nagy Méltóságú R. Sz. B. Gróf Széki Teleky Samuel Ur Eő Excellentiajanak, az Erdélyi Nagy Fejedelemség Feő Cancellariussanak, Tek. Bihar Vármegye Feő Ispannyanak, Kedves és Drága élete Párjának, Méltoságos Gróf Iktári Bethlen Susanna Aszszonynak, mélységes és örökös tisztelete jeléül küldi Halasról 23. Juni 1794. Tormássi János mp. Halasi Pr."

A könyvállomány

Iktári Bethlen Zsuzsánna tékája a XVIII. századi erdélyi női bibliofília egyik legjelentősebb terméke. A könyvtáralapító Teleki Sámuel felesége férje mellett vált könyvszerető, könyvhöz értő gyűjtővé. Láttuk azt is, hogy anyai ágon családjában már élt a nők körében a könyvvel való foglalkozás divatja, de amikor szinte gyermekfővel, tizenöt esztendős korában feleségül ment Telekihez, a könyvtárteremtés igényének még semmi jelét sem mutatta. Pár év múlva férje kezdte bevonni a könyvgyűjtés lebonyolításába, majd amikor megkapta Wesselényi Kata könyvhagyatéka egy részét, elkezdte a könyvek szakszerű gondozását is. Wesselényi Kata könyvhagyatéka képezi tehát iktári Bethlen Zsuzsánna későbbi könyvtárának magvát. Az erdélyi könyvtörténet mindeddig nem sokat szól Wesselényi Kata bibliofíliájáról. E sorok írója évekkel ezelőtt Bethlen Zsuzsánna könyvtárának ismertetése kapcsán említette Wesselényi Kata könyveit. Természetesen Wesselényi Kata könyveiről készített lajstromainak vizsgálata, a nevével jelzett kötetek számbavétele ma már teljesebb képet nyújt az egykori állományról. Még ha csak ezeket vesszük is figyelembe - bár a listák nem teljesek, mint ahogy az is elképzelhető, hogy olyan könyvei is voltak, amelyekbe nem írta be a nevét -, még így is egy egészen figyelemre méltó női könyvtárról van szó. A több mint kétszáz művet számláló rekonstruált állományban harminc XVII. századi könyv van, ezek egy-két világi tárgyú munkán kívül mind vallásos művek. Százharminc kézírásos és nyomtatott könyv ugyanebbe a tárgykörbe tartozik, de a következő század termékei. Mellettük mintegy félszáz világi tárgyú orvosi, történelmi, jogi, gazdasági, irodalmi munka képezi az állományt. Ezek között vannak azok a kötetek is, melyek annak ellenére, hogy Wesselényi Kata possessorbejegyzését őrzik, mégsem kerültek Bethlen Zsuzsánna tékájába, hanem Teleki Sámuel könyvtárának megfelelő szakrészlegeiben kaptak helyet.

Itt kell megjegyeznünk, hogy Teleki Sámuel maga is formálta felesége könyvgyűjteményének arculatát. Valószínűleg ő határozta el, hogy Bethlen Zsuzsánna tékájában csak magyar nyelvű könyvek maradjanak, s ezért az ott lévő összes idegen nyelvű könyvet, még ha felesége beírását, ex librisét is őrzik, áthelyeztette saját gyűjteményébe. De arra is van példa, hogy saját magyar nyelvű kiadványai közül tesz át néhányat Bethlen Zsuzsánna könyvei közé. Bod Péter Szent írás értelmére vezérlő magyar leksikonának 1743-as kiadását Sárdon a szerző maga ajándékozta Teleki Sámuelnek, mint ahogyan ezt a könyv beírása jelzi: "Ex oblatione gratuita Viri Clarissimi Petri Bod suis admunerat Libris C. Samuel Teleki Junior de Szék Ao. 1758 Apr. Saárdi. Sub Symbolo Deus Providebit." 1770-ben aztán Bethlen Susánna szignálja a kötetet. Ugyanígy Metastasius Alcides a' válasz-úton című művének magyar fordítását a fordító adományozta Telekinek a következő dedikáció kíséretében: "Excellentissimo D. Comiti Samueli Teleky de Szék, Cancellario R. transylv. Aulico, c. Bihar. Supr. Comiti submittit Auctor, Paulus Berzeviczy Tabulae Districtualis Trans. Tibisc. Assessor." Ez a könyv ma Bethlen Zsuzsánna tékájában van.

Ha Bethlen Zsuzsánna gyűjteményét tematikai szempontból vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy az évtizedek során ő sem alakít ki más jellegű könyvtárat, mint amilyet a nagynénjétől, Wesselényi Katától örökölt. Nála is a könyvek jó kétharmadát a mindennapi olvasmányként használt vallásos művek, bibliák, katekizmusok, imádságos- és énekeskönyvek, a kortárs protestáns irodalom termékei alkotják. Ezenkívül megszerzi magának a kor történeti tárgyú és szépirodalmi jellegű munkái közül az ismertebbeket, a világirodalom jeles magyar fordításai mellett. A világi tárgyú könyvek bizonyára a mindennapi asszonyi teendőkben segíthették Bethlen Zsuzsánnát. Ezek gyermekneveléssel foglalkozó munkák, orvosságos és az orvoslás tárgykörébe tartozó művek, gyümölcs-, növénytermesztési, állattenyésztési szakkönyvek vagy éppen a szakácsmesterségben eligazító írások. Meg kell említenünk a könyvtár gazdag kéziratgyűjteményét is. Egy részük még Wesselényi Kata hagyatékából került ide, saját kézirataival együtt. Wesselényi Kata kéziratos munkái egy Bethlen Katához hasonló, mélyen vallásos szerzőre utalnak. Érdekes módon kiadásra egyetlen írása sem került, pedig néhány kézírásos kötet gondosan szerkesztett címlapja - amelyen az impresszum adatai közül a helység (Enyed) már fel is van tüntetve - arra utal, hogy ezeket Wesselényi Kata kiadásra készítette elő. Mindenesetre figyelmet érdemlő írások ezek, minthogy a versben vagy prózában írt szövegek között nagyon sok személyes, életrajzi vonatkozású adat is van. Wesselényi Kata hagyatékában néhány ma már tudománytörténeti kuriózumnak számító kéziratos másolat is található. Leíratja magának például azt az orvosi könyvet, melyet Mathiolus munkájából Zay Anna ültetett át magyarra. Ugyancsak orvosi tárgyú az Ars Medica című könyv, melyet Erdőszentgyörgyön másoltat le Rhédei Zsigmond felesége magának. A leíratás céljáról a címben olvashatunk: "Most pediglen ujjolag, szent és Istenes szándékábol, hogy mind maga uri Házában eshető (mellytől Isten Őrizzen) mind pedig más ügjefogjottakon történhető mérges és megemésztő nyavallyák ellen tudjon használni..." Bethlen Zsuzsánna is másoltat könyvtára számára. Egy 111 oldalas kézirat ételrecepteket őriz, melyet Toffei Sofia 1692-es szakácskönyvéből írat ki magának. Természetesen megszerezte gyűjteménye számára Bethlen Miklós, Kemény János önéletírásainak másolatát, melyek egyébként a legtöbb erdélyi könyvgyűjteményben megvoltak. Meg kell jegyeznünk, hogy a Teleki-könyvtárban lévő Bod Péter-munkák kéziratos kötetei A Kősziklán épült ház ostromán kívül Teleki Sámuel könyvei kaptak helyet.

A Bethlen Zsuzsánna könyvtárában található gazdag halottibeszéd-gyűjtemény a XVIII. századi erdélyi főrangú családok tagjainak életrajzi adatai miatt tekinthető jól hasznosítható forrásanyagnak.

Hogy a kortársak mennyit és mit tudtak Bethlen Zsuzsánna könyvtáráról, azt ma már nehéz megállapítani. Tudomásuk lehetett róla mindazoknak, akik a Teleki házaspárral kapcsolatban álltak, akik pártfogásukat élvezték, akik használták az évről évre gazdagodó könyvgyűjteményt. Sokan segédkeztek is a könyvek felkutatásában, kéziratok megszerzésében vagy másolásában. Bethlen Zsuzsánna magyar könyvgyűjteményét néhányan már ismerik a kortársak közül. Jóval a nyomtatott katalógus megjelenése előtt Aranka György már érdeklődik a könyvekről. Bethlen Zsuzsánna fia, Teleki Domokos, az Erdélyi Nyelvmívelő Társaság tagja, 1795-ben Aranka Györgynek így ír: "...az Anyám Bibliothecájában lévő M[anu] S[crip]tumok regestrumát és az Anyám Bibliothecája Catalogussát is a'Méltóságos Urnak ha lehet mentől elébb el-küldöm. Az Atyámnak írtam iránta..."

A marosvásárhelyi Teleki Téka hivatalos megnyitása (1802) után - s főként miután a gyűjtemény címjegyzéke a nyomtatott katalógus harmadik kötetében is megjelenik (1811) - Bethlen Zsuzsánna könyvtára gyakorlatilag az olvasóközönség rendelkezésére áll. A könyvtár korabeli olvasónaplói őrzik a könyveket használók nevét.

Mára a gyűjtemény valós értéke annyiban módosult, hogy az itt őrzött kéziratok, másolatok, régi magyar nyomtatványok, a XVIII. századi magyar könyvnyomtatás egyházi és világi termékei kétszáz évvel még öregebbek lettek. Bethlen Zsuzsánna tékája az erdélyi könyv- és könyvtártörténet figyelemre méltó emléke, minthogy szinte három női könyvgyűjtő-generáció bibliofil érdeklődésének vetülete. A könyvespolcokon sorakozó sok szépen kötött könyv a bennük található rézmetszésű ex librisekkel az előttünk járók bibliofil ízlésének, igényességének értékes bizonyítékai.




Hátra Kezdőlap Előre