A reformáczió első századában, 1560 körül, már volt a reformátusoknak Maros-Vásárhelytt iskolájuk, mely egy igazgató - rector - vezetése alatt 4-5 segédtanító közreműködésével terjesztette a szellemi világosság sugarait a bérczes székelyföld lakói között 1718-ig.

A Sárospatakról 1671. kiűzött iskola egy része Buzinkai Mihály és Pósaházi János tanárok vezetése alatt Erdélybe vonult s Gyulafehérvártt, a református püspökök akkori székhelyén keresett és talált is menedéket, szállást, hazát; de csak 44 évig. Politikai zavarok, viszályok s a várújítás szükségességével leplezett vallási, felekezeti türelmetlenség újból fölvéteték az üldözött iskolával a vándorpálczát 1716. márczius 26-án s Zilahi Sebes András és Szathmári Paksi Mihály tanárok vezetése alatt Maros-Vásárhelyre jött decz. 2-án; 1717-et mint vendég töltötte itt.

1718. ápril 30-án egyesült ünnepélyesen a vásárhelyi régi iskola (particula) a sárospatak-gyulafehérvári collegiummal s ez időponton kezdve »M.-Vásárh. ev. ref. főtanoda« néven működik.

A tanoda történetének e rövid előrebocsátását mulhatlanul szükségessé tette a könyvtár történetének tisztább és világosabb ismertetése, mely a rendet következőleg szabja előnkbe:

a maros-vásárhelyi régi iskola (particula) könyvei;
a sárospatak-gyulafehérvári collegium könyvei és
az egyesülés után történt gyarapodása a könyvtárnak.

A m.-vásárhelyi régi iskola kis könyvtárának keletkezése és gyarapodása.

Csulai György (1650-1660.) erdélyi ref. püspök küldött az iskolának 1650-ben egy 4-edrétü anyakönyvet, melyben föl vannak jegyezve 1690-ig, kik, minő és hány darab könyvet adtak az iskolának; álljanak itt a buzgó adakozók nevei és adományai egyszerűen elősorolva időrendben.

1650. előtt volt 20 darab, theologiai és pár klassikus, Homer és Cicero beszédei.

1650-ben adott Csulai 10 iskolai kézikönyvet 35 példányban Alstedius-, Piscator-, Bisterfeld és Comeniustól és kathechesiseket.

1651-ben ugyan ő újból 19 kötetet, melyek között magyar művek is fordúlnak elő, mint: Kereszturi Pál »Csecsemő keresztyén.« Medjesi Pál »Szent atyák öröme« és »Temetési pompa.« Enyedi Jánostól Disputationes practicae, Cicero levelei, Eustachius filozofiája, a többi biblia és theologiára tartozó művek.

1653-ban hasonlóan Csulai »Ciceronis orationes« 8 péld., »Epistolae ad familiares« 8 péld. Corderii »Colloquia«. Erasmi »Colloquia.« Comenii »Janua latino-hung.«

1653-ban ápril hóban a vizsga alkalmával ifj. Szőcs Márton adott 18 könyvet; azok között két Terentiust, Chronicon Carionis, Paulus Manutius, Medicina practica, Dialectica per quaestiones, Precationes sacrae, Catechesis Lutheri, Melanchton Loci communes, Formulae puerilium colloquiorum, Pietas puerilis stb.

1654-ben K. Vásárhelyi István Comenius J. A. Janua lingvae lat. - hung. 7 példány.

1655-ben nov. 17. Almást János bonyhai pap végrendeletileg hagyott 2-r. kötetben írott beszédeket (conciones).

1656-ban okt. 29-én Bihari Gergely maros-vásárhelyi pap 4 művet: Calvini in librum Jobi conciones. Zabarellae Jacobi opera omnia. Peuceri Gaspari Elementa doctrinae de circulis coelestibus. Metrum memoriale.

1657-ben márcz 23-án adott valakinek 6 könyvet, egy azok közül magyar zsoltár.

1662-ben aug. 22-én Szabó Márton adott 20 művet: klassikusok és isk. kézikönyvek.

1671-ben márcz. 22 én nagyváradi Almási István m.-vásárhelyi könyvkötő (bibliopegus) 7 darabot: Igazhit, Centuriae és Útitárs.

1680 körül Szepesi György kutyfalvi pap adott 43 könyvet: Gelei Katona István: Praeconium evangelicum. Nográdi Mátyás: Idvesség kapuja. Szathmár-Némethi Mihály; Dominica evangelica, catechetica, halotti centuria és Dávid psalteriuma. Komáromi Csipkés György: Igaz hit, magyar biblia. Nánási István: Szűtitka. Hegyesi István: Kegyességnek nagytitka. Páriz Pápai Ferencz: Pax animae. Nagy-Ári Benedek: Orthodoxus Christianus. Sélyei Balogh István: Temető-kert. Köleséri Sámuel: Félkeresztyén. Szőnyi Nagy István: Martyrok koronája. Gönczi György: De disciplina ecclesiastica. Pápai Imre: Keskeny út. Milotai Nyilas István: Agenda. Heltai Gáspár: Zsoltár magyar nyelven. Alstedius: Definitiones theol. Veresegyházi János: Lelki patika. Zsigmond király és császárnak krónikája és egyéb magyar krónika. Técsi Miklós: Lilium humilitatis. Pathai István: Amaz hétfejü parázna Babilonnak mezitelenségének tüköre. A többi idegen írók művei.

1689. november 9-én adtak:

1. Jenei Mihály az iskola rectora: Cic. Officia.

2. Keresszeghi Sámuel az iskola seniora: Vossii rhetorica, Cic. rhetorica.

3. Csávási György alumnus: Erasmi apopht.

4. Bölkényi Bazil könyvtárnok: Erasmi apopht. et adagia.

Ugyanezen évben az iskola költségén szereztettek: Virgilius minden költeménye; Ovidius metamorphosis; Horatius, Virgilius Georgiconja, fordítás Apáczai Jánostól, kéziratban; Ramus Péter arithmetica és grammatica; Cicero kötelességekről irt művének magyarázatja magyarul Apáczaitól, Ramussal egybekötve.

Az eddig jegyzettek forrása a Csulai-féle anyakönyv 4084. könyvtári szám alatt, mely a könyvtár legrégibb gyarap-czímtárának (catalogus) tekinthető.

Rendszeres czímtárt Kis-Éri György rector irt 1707. juliusban, mely össze van foglalva egy kötetbe az iskola törvényeivel 3835-dik könyvtári szám alatt 2-r. Indokolja is czímtározását: »mert igen sok elveszett a könyvek közül, részint azok hanyagsága miatt, kiknek az iskola törvényei értelmében gondoskodniok kellett volna azokról; részint a mostoha idők miatt. Kitűnik a hiány - írja tovább Kis-Éri - részint azon albumból, melyet a főtisztelendő püspök úr (Csulai) ajándékozott az iskolának; részint a könyvek catalogusából. 5 seriesre osztva írja le a könyveket; megnevezi a kiadás helyét, idejét, a könyv állapotát. Az 5 seriesben 200 kötet könyv van. 1-14. szám alatt elősorolja az elszakadozott könyveket és kéziratokat; megemlíti az anyakönyveket, végre Váji Ferencz balavásári pap 41 darab könyvét, melyek 1709. deczember 4-én kerültek az iskola könyvtárába.

A régi iskola könyvei közül 50 van jelenleg a tanoda könyvtárában, melyeknek azonosságát határozottan ki lehet mutatni; a többi vagy kicseréltetett, illetőleg eladatott, vagy elszakadott és elveszett. Habent sua fata libelli.

A sárospataki iskola könyveiről ugyanazon iskola régi anyakönyvéből meríthetni némi ismeretet.

1623. augusztus havában Tolnai István rector és Salánchi György isk. senior felügyelete alatt az iskola alumnusai megújították, újra írták a könyvek catalogusát. Eszerint volt:

A rendezés ilyformán szak szerint volt ugyan, de a könyvek szerzőjén és a formátum megnevezésén kívül semmi egyéb említés nincs a 2-r. 4 levelen. Ezután betűsoros mutató - index alphabeticus - következik 10 levelen. Magyar írók is fordulnak elő: Szegedii Steph: Assertio, Georg. Enyedi. Melli Petri Herbarium. Janus Pannonius. Nicolaus Olahus. Gönczi Steph: Panharmonia. Lascovius Petrus. Szikszai Valentinus: De Sacramentis.

Ezt újból betűsoros catalogus követi 21 levélen mely sokkal terjedelmesebb az előbbinél.

1635-ben ismét megújíttatott a catalogus, de itt még a könyvek formátuma sincs megjegyezve. Két theka volt; egyikben 396 mű, a másikban 235, összesen 631, 7 levelen. Rendekre voltak osztva; az első könyvtárban volt 5 rend (ordo), a 2-ikban 6; de hogy a rendek szakot vagy formátumot jelentenek, meghatározni nem lehet. Hogy az 1671-ik kiűzetés alkalmával hányat hozott az iskola Gyulafehérvárra, bizonytalan; 38-ról világosan áll, hogy a pataki iskoláé volt.

A sárospataki iskolának könyveket hagyományoztak végrendeletileg:

Krizbai György 1617 körül és Sepsi János.

Egyes műveket adtak: Redmeczi János és Péter, Tolnai János és István, Madarasi János, ki Buzinkai Mihályt előbb sárospataki, később gyulafehérvári tanárt, 1648. decz. 24-én egyetemre küldötte.

Gyulafehérvártt 44 év alatt megint gyarapodott a könyvtár s pedig a könyvek táblája vagy czímlapjára tett jegyzetekből következtetve egyes adományok és hagyományok által. Catalogus nincs ez időszakról. Az adományozók között a tanárok és püspökök nevei fordúlnak elő gyakrabban, mint:

Buzinkai Mihály és Pósaházi János.

Horti István 1684-1691-ig püspök.

Veszprémi István 1691-1714-ig püspök.

Kaposi Sámuel gyulafehérvári tanár Tóthfalusi Kis Miklós özvegyétől nyert emlékül a könyvtár gyarapítására könyveket 1702-ben.

Rozgoni Anna 1713. június 22-én elhunyt kedves férje Kaposi Sámuel gyulafehérvári tanár emlékének fönntartása végett könyveit a kollegiumnak adta 1713. augusztus 1-én.

Említés van még a Benei könyvtárról, e név leggyakrabban fordul elő a könyveken; ebből s továbbá, hogy külön »Benei könyvtár« czím alatt kezeltettek könyvei, következtethetni adománya jelentékeny voltára.

120 a fehérvári könyvtárból Vásárhelyre felhozott könyvek száma s ezek mind theologiai művek.

A könyvtár gyarapodása a maros-vásárhelyi iskola és a sárospatak-gyulafehérvári collegium egyesülése után
(1718. ápr. 30.) 1) szerzés és 2) hagyományozás útján.

1) Szerzés.

1765-ben Szilágyi Mihály könyvtárnok Szebenbe és Enyedre megy, hogy a könyvtár részére árverezésen könyveket vegyen.

1767. október 1-ső és 9-én Técsi Miklós könyvtárnok kivesz a könyvtár-alap kamatjából 153 m. forintot felső országokról hozatandó könyvekre.

1767. novemberben fizet a collegium a kolozsvári auction vett könyvekért 45 m. forintot.

1768. szeptember 21-én 30 frtot, október 7-én 20 frtot.

1769. szeptember 18-án 30 frtot.

1770. az enyedi auction áprilisban vett 35 könyvért 87 m. forintot és 45 dénárt.

1772. ápril 2-án Kövesdi János helybeli tanár 88 drb könyviért 40 frt 54 pénzt.

1772 május 1-én az enyedi auction vett Simon János könyvtárnok 12 könyvet 45 frt 58 pénzen.

NB. Plinii Secundi »Historia mundi« cum notis Harduini I-II. k. 32 m. frt 34 dénár.

1773. jan. 18-án a vásárhelyi auction vett 21 drbért 19 frt 93 dénár. Jan. 19-én Orgoványi Szilágyi úr 16 drb könyviért 28 frt 60 dénár. Nov. 13-án Venter Mihály könyvei közül 20 drbért 6 frt 58 dénár.

1775. az enyedi auction vett 18 könyvért 26 m. forint 50 pénz.

1775. végén a Köleséri könyvei közül 54 drbért 105 m. frt 39 pénz. (Latin és hellen művek.)

1776. június 25.- 1777. jun. 25-ig Zilahi Sámuel könyvtárnok fizetett könyvekért és azok szállításáért 481 m. forint 80 pénzt.

1777. jun. 25.- 1780. aug. 31-ig tisz. Tholdi Miklós, Incze István maros-vásárhelyi tanár és Szegedi József enyedi tanár könyveikért, továbbá külföldről hozatott és itthon egyesektől vett könyvekért 570 frt 53 1/2 dénárt.

1781. aug.-1782. augusztusig 82 m. frt 25 1/2 dénárt.

1782. aug. 1.-1783. november 6-ig 35 frt.

1784. jun. 1-án. Kovásznai Sándor »Patriae historia«-jáért 14 forint.

1785. aug. 29-én ad a collegium Zilahi Sámuelnek könyvszerzésre 236 frtot.

1789. okt. 14.-1791-ig Antal János könyvtárnoksága alatt könyvekért 212 frt 32 kr. Ugyanakkor sok kéziratot másoltatott s magyar könyveket is vett a collegium.

1793. Kovásznai Sándor m.-vásárhelyi tanár könyveit három testvére örökölte. Ezek közül (kovásznai) Szabó Mihály maros-kereszturi ref. pap - Kovásznai Sándor sógora - egy részt kiválasztott s 280 frt 62 p. becsárban megtartott magának, a többit átbocsátotta a tanodának 516 m. frt 9 pénz becsárban; elengedvén ebből is 100 m. frtot, tehát 416 m. frt 9 pénzért 790 művet. Ezekből újból eladott az iskola 350-et gr. Teleki Lászlónak 250 mfrtért és gr. Teleki Sámuelnek 7-et 18 frt 50 pénzért, maradott e szerint az iskolának 443 mű 147 frt 59 pénzben.

1794. jun. 20-án 15 könyvért 5 mfrt 30 denár.

A könyvtárnoki számadásokból ennyit lehetett kitisztázni a pénzen szerzett könyvekre vonatkozólag; tartalmakra nézve theologiai, hellen és latin klassikusok s nyelvészeti művek túlnyomólag.

E század első felében a könyvtárnokok számadásában nincs említés téve könyvek szerzéséről.

2) Hagyományozás.

a) Szombati Sámuel, 1729-1735-ig székelyudvarhelyi, 1735-ön kezdve néhány évig m.-vásárhelyi tanár s végre gyula-fehérvári pap, könyveit a tanodának hagyta végrendeletében. Mikor és mennyi került e hagyományból az iskola könyvtárába, adatok hiánya miatt nem lehet meghatározni. A könyvekbe jegyzett neve után következtetve, tízről lehet állítani jelenleg, hogy Szombatié volt.

b) Kemény János bárónak könyvei voltak Nádudvari Sámuel maros-vásárhelyi tanárnál s miután ő 1745-ben lemondott a tanárságról s Magyarországra ment, a báró a kollegiumnak adta a nála volt könyveket s 1749. január 27-én Vajda Szentivánon kelt levelében ígéri: »hogy ha sok fatalitásai engedik, bővebben contestalja ez indulatját.«

c) Szilágyi-Székely könyvtár.

Nagyenyedi Szilágyi Sámuel szabad báró, erd. kir. táblai ülnök könyvtárát gr. Székely Ádámnak hagyta és szabad rendelkezésére bízta azon föltétellel, hogy vagy a nagyenyedi, vagy a m.-vásárhelyi collegiumnak adja. Székely Á. ez utolsónak hagyta saját könyvtárával együtt 1772. aug. 15-én következő kikötésekkel:

1. A könyvtár a mellékelt czímtár szerint szállíttassék be a tanoda könyvtárába.

2. Külön helyen állíttassék fel és más könyvekkel ne elegyíttessék össze.

3. A tanuló ifjúság használhassa, de csak ott helytt a könyvtárban s onnan a könyveket a szobákba kivinni ne legyen szabad.

4. Senkinek - bár minő állású, méltóságú és rangú legyen - a kollegiumból kivinni szabad ne legyen. Kivéve:

5. a tanoda tanárait, a m.-vásárhelyi papokat és azt, ki a német és franczia nyelv tanítására leend alkalmazva. Ezeknek elismervény mellett megengedtetik, hogy saját házukhoz, saját használatra könyveket vigyenek.

6. Neki magának (Székelynek), ha szüksége leend valamely könyvekre, térítvény mellett kiadassanak s ígéri, hogy pontosan vissza fogja küldeni.

7. A könyvtárnok külön könyvecskét tartson a zavar kikerülése végett, melybe bejegyezze azok neveit, kiknek meg van engedve a könyvkivitel az iskolából s a könyvek czímeit is jegyezze be s e mellett az adott elismervényt is tegye belé.

8. Mindezen föltételek pontos megtartására a könyvtárnok hittel köteleztessék.

Ez intézkedés értelmében jelenleg is külön álló részét képezi a könyvtárnak. 582 mű 904 kötetben csinos, aranyozott kötésekben. Vegyes könyvek, túlnyomólag azonban a jog és történelem van képviselve. Magyar mű kevés van benne, alig egy pár, nagy rész franczia, a többi latin és német.

IX. 4848-5430. k. sz. a.

d) 1777. október 10. Wytteabach marburgi egyetemi theol. tanár végrendeletében görög, héber és holland könyvein kívül azokat, melyek catalogusában T. (Transsilvania) betűvel vannak jelölve, a m.-vásárhelyi universitás - tanoda - könyvtárának hagyja s rendeli, hogy azok a marburgi egyetemen levő erdélyi candidatusoknak adassanak át, alkalmilag Maros-Vásárhelyre szállítás végett. 1783. sept. 6-án Valdin Gottl. Joh. prorector ír a vásárhelyi gymnasium tanárainak s megküldi a végrendelet kivonatját is; tudatja, hogy az iskolának hagyott könyvek catalogusát elvégre elkészítették Szász úr jelenlétében, ki szemtanúja volt a könyvek minőségének; végre kéri, hogy a könyvek elszállíttatása iránt teendő intézkedések felől értesítsék a marburgi akadémiát.

A könyvek azonban csak 1791-ben jutottak rendeltetésök helyére, Maros-Vásárhelyre s szállítás-díjban fizetett az iskola 84 m. frtot. A catalogus 8 levél 2-r. s a könyvek 1-215. sorszám alatt vannak leírva; nagyrészt theologiai művek.

1794. okt. 22-ről van egy könyvjegyzék, melyen 45 pont alatt elő vannak sorolva Wyttenbach azon könyvei, melyek »vagy nem találtattak meg a leszállítás alkalmával, vagy eladattak.«

e) Gróf Rhédei Zsigmondné, báró Wesselényi Katalin 1770. decz. 5-én elhunyt 15 éves fia, Ferencz, emlékére adott 1788. aug. 27-én az iskola könyvtárának 131 művet, 180 kötetben, melyek az adományozó kívánsága szerint Kis Redei Rhédei Ferenci czím alatt VII. 3627-3756. szám alatt vannak a könyvtárban. Vegyes művek.

f) 1790. Bacz István ó-tordai ref. pap 164 művet hagyott végrendeletében a tanodának; ezek beolvadtak a könyvtárba.

g) Mátyus István (kibédi) orvos doktor, a Diaetetica írója, 1800-ban május 24-én, életének 72-ik évében írt végrendelete II. pontja szerint könyvtárát és nyomdáját a tanodának hagyta: »Bibliothecámat a theologicus könyveken, (melyeket különösen Orbán Péter öcsémnek, a mostani mező-csávási papnak és az ő fiainak hagyok) és a magyar könyveken kívül, amelyek ezekből a ns. ref collegium bibliothecájában megvannak, hagyom és testálom ezen maros-vásárhelyi ref. collegiumnak, olyan rendelés mellett, hogy a közönséges bibliothecában tegyék ezeket együtt egy különös helyre ilyen felülírással: Bibliotheca medica Matyusiana. Nemkülönben a nevezett ns. collegiumnak hagyom a mostani házamnál levő typographiámat, egész készületeivel együtt: úgy, hogyha mi hasznokra fordíthatják, éljenek vele; ha pedig így, hasznát nem vehetnék, adják el, (megjegyezvén, hogy e nekem ezer német forintál többe áll) és ebben a történetben állítsanak ennek árának intereséből négy szegény kibédi gyermek számára egy-egy alumnácskát, vagy ha idevalók nem találtatnának, más jóigyekezetű tanulók számára«.

Könyvei nagyrészint orvosi művek. Könyvtárát 1802. szept. havában beszállították a könyvtárba. 1826-ban Fogarasi Sámuel készítette catalogus szerint 588 mű; jelenleg 912 mű 1326 kötetben IV. 2204.-3116-ig terjedő k. sz. alatt külön vannak elhelyezve.

Nyomdájáról a nyomda ismertetésében bővebben.

h) Szotyori József orvos doktor, 1829. febr. 16-án megváltoztatja 1825. márcz. 19-én írt végrendeletét s az iskolának hagyja könyveit és orvosi műszereit, de úgy, hogy halála után is maradjanak nője Marosi Anna gondviselése alatt; lelkére köti nőjének, hogy el ne idegenítse, sőt esztendőnként poroztassa, tisztíttassa. Rendeli továbbá, hogy a nemes collegium is, midőn birtokában leszen könyveinek, medicus apparatusának, semmit ki ne cseréljen, el ne idegenítsen; hogy az ispotály doktora, chirurgusa, bábája könyveit, eszközeit reversalis mellett egész hónapig is használhassák, de azok is ki ne cserélhessék; ha elvesztik, megfizessék; vagy ha rontják, mocskolják, hasonlót köteleztetnek beadni. Midőn a nemes collegium könyvei a thecariusi változással számbavétetnek, ezekre is hasonló ügyelet legyen. 1842. okt. 1-ső napján átadta az özvegy a végrendelet értelmében az iskola megbízottainak Török János és Szász István tanároknak mind a könyveket, mind az orvosi műszereket s ugyanakkor a biztosok be is helyezték az iskola könyvtárába. V. 3117-3403. sz. a. 286 mű 457 kötetben; VI. 3404-3626. sz. a. 222 mű 476 kötetben. Nagyrészt orvosi művek.

i) Kézdi-Martonosi Fülöp Mihály szamosujvári vár physicusa 1829. szept. 12-én kelt végrendeletének 10. pontja alatt így ír: »Neveltetésemet és tudományomnak fundamentumát a m-vásárhelyi reformatum collegiumnak köszönöm; ugyan azért minden könyveimet hagyom és testálom az irtt ref. collegiumnak, oly hozzáadással, hogy ha azok a bibliotheca számára meg nem tartatnak, licitatio útján adassanak el és a mi pénz azokból begyűl, annak interesséből szereztessenek praemiumok és esztendőnként osztassanak ki a jóigyekezetű szegény tanulóknak.« 98 mű.

k) 1850-ben a maros-vásárhelyi olvasó-társaság aligazgatója Erszényes József, minthogy a társas összejövetelek, egyletek, gyűlésezések szigorúan tiltva voltak s azon gyásznapok újból kiderülésére távolról sem mutatkozott legkisebb remény is, a tagok általános megegyezése következtében a társaság könyveit fölajánlja a tanoda könyvtárának s azok átvehetésére fölhatalmazást küld. A tanoda átvette; czímtár szerint 774 mű, de az átadáskor csak 654 találtatott, 120 elveszett, vagy a tagoknál maradott. XII. 5942-6626. sz. a. magyar irodalmi könyvek közé vannak beosztva.

l) Dósa Elek (makfalvi) jogtudor, m.-vásárhelyi tanár, 1867-ben országgyűlési képviselő a magy. szabadságharcz alatt viselt kormánybiztosságért börtönre és vagyonvesztésre ítéltetvén, könyveit 1854. jan. 27-én lefoglalták s elárverezték. A 9 frt és 16 krra becsült 453 kötet és füzetből álló könyvtárt a volt tulajdonos megbizásából Szász István tanár vette meg 16 pgőfrton. Dósa kiszabavúlván a börtönből, Szásznak megtérítette a 16 frt vételárt s könyveit átadta a tanoda könyvtárának 1854-ben. XVI. 7169-7457. k. sz. A szakértő idegen jogtudósok nem feledkeztek meg magukról is: kiválogatták és megtartották maguknak a legjelesebb műveket, melyeket Dósa többé nem tudott visszakeríteni.

m) 1856. Bolyai Farkas bolyai, m.-vásárhelyi tanodánál mennyiség- és természettan tanára, a Tentamen halhatatlan emlékű írója, könyveit iskolánknak hagyta, hol 50 évnél tovább működött. 145 mű 239 kötetben. XIII. 6627 - 6750 sz/I

A könyvtár legújabb része XVII-XXIX. elhunyt tanárainak, gondnokainak, vagy a tanoda egykori növeltjei hálás megemlékezésének köszönheti gyarapodását. Álljanak itt egyszerűen a kegyeletes hagyományozók nevei és adományaik száma:

a) Ercsei János (téglási) előbb székudvarhelyi, 1837-től 1852-ig m.-vásárhelyi tanár hagyott 171 művet.

b) Incze Ferencz (m.-solymosi) gr. Kemény Sámuel nevelője 1845. irt végrendeletében 184-et. (Meghalt 1853.)

c) Moos István ügyvéd 645-öt. (+1859.)

d) Szász István (ilenczfalvi) m.-vásárhelyi tanár 548-at. (+1859.)

e) Péterfi Pál (kibédi) orvos-doktor, m.-vásárhelyi ev. ref tanoda algondnoka (+1861. könyveit, 90 mű 240 kötet, Péterfi Károly és József testvérei a maguk és több testvéreik nevökben 1868. április 22-én adták át a tanodának. Orvosi művek.

f) Ercsei József (téglási) »ifjabb korában lelkész, majd bölcsész, öregségében költő; megpróbálta a mérnökséget, építészetre vállalkozott; lett vármegyei, végre kamarai erdész Tordán« (+ 1868.) 182 művet.

g) Bod Péter, ki 1846-ban a maros-vásárhelyi tanodához megválasztatott volt tanárnak, de nem fogadta el ez állomást (+ 1868.) 427 művet.

h) Magyarósi Szőke József székelyudvarhelyi tanár, 1871-ben irt végrendeletében 104 művet 156 darabban.

i) Péterfi Károly (kibédi) 1818-l837-ig m.-vásárhelyi tanár, később tordosi, dévai, végre maros-vásárhelyi pap, könyveit, 173 mű 287 kötet, gyermekei átadták a tanodának 1873. febr. 5-én; túlnyomólag bölcsészeti művek.

k) 1875. augusztusban az erdő-szentgyörgyi gr. Rhédei, most Würtenberg, könyvtárból is nyert 63, többnyire régi magyar művet könyvtárunk.

Rendezés

1850-ig a könyvtár csak egy termet foglalt el és I-XI-ig terjedett. A XII-XVI-ig történt gyarapodás a könyvtár nagyobbítását tette szükségessé s így nyittatott újból egy kis-terem közvetlen a régi könyvtár mellett, hova a hellen és latin remekírók X-XI, áttétettek s a forradalom után gyűlt könyvek is XII-XVI. berendeztettek és czímtároztattak 1858-ban. A könyvtári szám 1-7457-ig terjedett s egy bezárt egészet képezett. A X., XI., XII., XIII. és XIV. számoknál üresen maradott könyvpolczokhoz mérten a czímtárban is üres lapok hagyattak későbbi beékelhetés tekintetétből. Nem levén azonban ugrás a sorszámokban, a beékelés csak a szám mellé ragasztott a. b. c. betűk segélyével volt eszközölhető a czímtárban, mint ezt az 5587.a/46, 5941.b/28, 6626 W/42, 6750 sz/1. és 6894 111 számok mellett álló betűk mutatják.

1858-1872-ig gyűlt könyvek rendezése és czímtározása XVII-XXVIII-ig egyöntetűség tekintetéből az előbbi mintájára folytatólag történt 1872-ben, azon különbséggel, hogy a betöltetlen maradott térhez mérten a folyó sorszámban is ugrás van; a betűsoros czímtárban pedig az átellenes lapok tisztán hagyattak a később gyülendő könyvek illő helyre való beigtathatása tekintetéböl.

Ezek a kisterembe vezető folyósó elrekesztett részében és a nagyterem közepén fölállitott 2-ik oszlop polczain stb. helyeztettek el, mely alkalommal térszűke miatt a II. és V. sz. kisebb és mozdítható könyvpolczok a folyósóra tétettek át a nagyteremből.

Hogy a kegyeletes megemlékezők hagyományai megkülönböztessenek s a szakrendezés is eszközölhető legyen, rendező a hagyományozók műveit külön-külön jegyzékbe vette és számozta különböző színű papírra nyomott kis számokkal s ezeket a könyv sarkára fölül ragasztotta, ezután kiválogatta és rendezte szak és alak szerint s a számot a könyvek sarkának alsó részére tette.

A több kötetből álló műnek csak első kötetére van ráillesztve a könyvtári szám s megjelölve a kötet mennyisége a könyvtári szám után tett a. b. c. stb. betűk alatt álló kisebb számok segélyével. Így 9083 a/1-2 sz. a. (Benkő Transsilvania) mű két kötetből áll; belől azonban a könyv tábláján vagy czímlapján ki van írva veres tintával mindeniken, hogy ugyanazon szám alatt álló műnek hányadik kötete - 9083 a/2 Transsilvania 2-ik kötete.

Az 1858-ki rendezés alkalmával a könyvek táblájának belső oldalára az oskola tulajdonát jelölő kis lapok ragasztattak »A maros-vásárhelyi ev. ref. főiskola könyve« irattal. 1872 óta bélyegző használtatik e czélra.

Czímtár

1. Legrégibb a Csulai-féle anyakönyvben, ez azonban inkább gyarap-lajstromnak tekinthető.

2. Sárospataki anyakönyvben.

3. A Kis-Éri György által 1707-ben írott.

4. Szilágyi József és Mihály által 1762-1765-ben készített.

5. Alphabeticus catalogus kettő, évszám nélkül 1778-on innen eső korból, a mint a papírba nyomott évszámból következtethetni.

6. 1780. a Zilahi Sámuel által kezdett és 1826-ban Fogarasi Sámuel által folytatólag irt catalogus.

7. 1832-ben Albert Márton irt catalogust, két darab.

8. 1858-ban Szász István tanár és könyvtár-felügyelő vezetése alatt Koncz József könyvtárnok rendezése szerint Albert Márton által írott két vastag kötet hely és alap s egy kötet betüsoros czímtár.

9. 1872-ben Koncz József folytatta az előbbi rendezés nyomán az újabban gyűlt könyvek czímtározását, 2 kötet.

Gyarap-lajstrom 1872. óta; ebben megjelölve a könyvszerzés neme.

Többes példányok czímtára betűrendben; 570 mű tömb kötetben. Az átellenes lapok tisztán hagyattak, hogy a szaporodás alkalmával az illető betűkhöz be lehessen iktatni a könyveket.

Régi magyar nyomtatványok lajstroma 1711-ig betűsor- és időrendben is.

Kéziratok jegyzéke.

Pénzért vagy cserében adott könyvek s a cserében kapottak czímjegyzéke.

Értekezések és vitatkozások

a) A 16- és 17-dik században külföldi egyetemen járt magyar ifjak s azok által irt s ugyanott kiadott, nagyrészint vallásos tartalmu értekezések és vitatkozások betűrendes jegyzéke.

b) Az említett egyetemi ifjak, kiknek ajánlották műveiket? - és

c) kik írtak hozzájok üdvözlő verseket? szintén betűrendes jegyzékbe szedve.

d) Papok és tanárok mikor és kik fölött tartottak halotti prédikácziót vagy oratiot: kijegyezve betűrendben a halotti aktiokból.

e) A könyvtárban levő régibb könyvek mikor és kiknek voltak birtokában? kijegyezve a könyvek táblái- és czímlapjairól.

Ősnyomtatványok

5604. k. sz. a. kötetben következők

1. Appiani Alexandrini sophistae Historia romana. Impressum Venetiis per Bernardum pictorem et Erhardum Ratdolt de Augusta - una cum Petro Loslein de Langencen correctore et socio 1477. 2-r.

2. Aegesippi historiographi... Historia a divo Ambrosio Mediolanensi Antistite e graeca latina facta. Cum ejusdem Anacephaleosi, praemisso iam primum indice. In aedibus Ascensianis 1511.

127. szám alatt.

1. Eusebius de evangelica praeparatione a Georgio Trapezuntio e graeco in latinum traductus. Venetiis 1501. per Bernardinum Vercellensem. 2-r.

2. L. Coelii Lactantii Firmiani Divinarum institutionum adversus gentes de falsa religione. Venetiis per Simonem Beuilaquam papiensem 1497. 2-r.

3. Joannes Reuchlin phorcensis in libros Capnion, vel de verbo mirifico. Kiadási hely és idő nincs kitéve. I-III. k. 2-r.

Az első levél 2-ik lapján ez áll: In laudem disertissimi... Joannis Reuchlin, librorumque, quos de verbo mirifico nuper edidit commendaticia Conradi Leontorii epistola. Spirae 1494.

679. k. szám alatt:

1. F. Baptistae Mantuani De patientia libri tres. Impressum est denuo hoc aureum opus in inclyta Parrhisiorum academia 1505. Venundatur parrhisiis ab Joanne parvo. 8-r. A+a- i.

2. Fratris Baptistae Mantuani Carmelitae theologi Dialogus de vita beata; jam dudum ab Authore editus, nuper vero recognitus et cum Augustini Dathi Senensis opusculo de re eadem emendatissime impressus. Datum nélkül 8-r. A. F.

3. In hoc libello continentur:

Athenagoras De resurrectione.

Xenocrates Platonis auditor De Morte.

Cebetis thebani Aristotelis auditoris Tabula. Impressa Parisiis a magistro Gvidone Mercatore. Anno 1498. die 18. Augusti 14 levél 8-r. Jehan Petit.

4. Contenta. Theologia Damasceni.

I. De ineffabili divinitate.

II. De creaturarum genesi, ordine Moseos.

III. De iis que ab incarnatione usque ad resurrectionem.

IV. De iis que post resurrectionem usque ad universalem resurrectionem. a-p. 8-r.

Joannis Damasceni De orthodoxa fide liber. Interprete Jacobo Fabro Stapuliensi, consummatus est et absolutus efformatusque. Parisiis per Henricum Stephanum. Anno 1507.

5. Crater Hermetis adjectus Pymandro et Asclepio Mercurii Trismegisti. Parisiis in officina Henrici Stephani 1505. 8-r. a-1.

6. Hesiodi Ascrei opera et dies. Venundatur Parrhisiis Jehan Petit I-XX. Fol. = 20 levél. Ascensius az olvasóhoz pár szót ír 1503.

1600-ig megjelent régi magyar könyv 12

1. Székely István Krónika. Krakkó 1559. Két példány.

2. Dávid Ferencz Rövid magyarázat 1567. Gyula-Fehérvár.

3. Dávid Ferencz Útmutatás 1567. Gy.-Fehérvár.

4. Dávid Ferencz Szentirás fundament 1568. Gyula-Fehérvár.

5. Verbőczi Decretum 1571. Kolozsvár.

6. Heltai G. Cancionale 1574.

7. "Chronika 1575."

8. Beythe István »KÖRÖZTYÉNI TVDOMANNAK reuid Summaya, az tíz parancholatrol, Euaugeliomrol, imadsagrol, Köröztségröl, es Vr vachorayarol, az gyermökcheknek Isteni felelömben valo neueködesökert iratot Beythe Istuan Predicator altat. Nyomtatot Velágos Varat Manlius Ianostul, M.D.LXXXII.«

9. Beythe István »MIKEPPEN AZ KÖRÖZTYÉNI gyeuleközetben az Köröztségöt, Vr vachorayat, hazasok esköttétését, oldozatot, gyontást, &c. Zolgáltassanak az egy házi tanijtok, arról iratot Könyuechke, Beythe Istuan altat. Nyomtattatot Gyzzing Varasában Manlius Ianostul. Anno M.D.LXXXII.«

10. Bornemisza Péter: Prédikácziók 1584. Detrekő.

11. Kulcsár György: Postilla 1597. Bártfa.

12. Sós Kristóf: Postilla 1598.

1600-1711-ig megjelent magy. nyomtatvány 176.

Még eddig egyetlen példány (unicum):

Beythe István előbb említett két műve. Ismertette Fabó András akademiai székfoglaló értekezésében 1864. Megjelent külön füzetben is, mint megbővített lenyomat a »Magyar akademia értesítő«-ből, »Beyte István életrajza« czím alatt. Pest, 1866. 8-r.

Redmeczi János. »Az Felseges Bethlen Gábornak, Magyarorszaghnak Horvath és Tothorszagnak, Dalmatiának, Diczéretes valásztot Királlyának, Erdelynek Feiedelmenek, az Szekelyek örökös Ispanniának. Eöt rendbeli Halhatatlan es örök emlekezetre mélto Isten Anya Szentegy hazaval cselekedet jo tetemenyerül minden kéresztyén fö népeknek tánuságokra tükörül irattatot rövid könyvetske. Redmeczi T. Ianos által. Cassan, Festus Ianos altal, 1622.« 4-r. Csonka, a 70-ik lapon megszakad Ismertette Szabó Károly »Budapesti Közlöny« 1873. 168-ik számában 1384-ik lapon.

Apáczai Csere János. Magyar logikátska. Fehérvárat 1654. Ismertetését lásd Sárospataki füzetek 1859. II. 316. Erdélyi Jánostól; m. akad. ért. nyelv- és szépt. osztály közl. I. 1860-1861. 446. Szilágyi Sándortól és Budapesti Szemle XVII. k. 490 lap. 1863. F. Szabó Sámueltől.

Hártyanyomat és kézirat

1. Des Erzherzogthumbs Kharndten, aufgerichte Mullner, Pecke, Gewicht, Ellen, Und Masz, Ordnung. Ez írás alatt Karinthia címere. Anno 1562. A molnárokról 13 levél; a sütőkről 8 levél és egy lap; a mérték- és rőfökről 1 lap, itt; megszakad. 4-r, hártyára nyomtatva.

2. Latin biblia a 14-ik század utolsó, vagy a 15-ik század első feléből, hártyára írva. 8-r.

3. hártyatekercs (=volumen, roule, megila) zsidó írással, 7 egyenlő darabból összeragasztva. 4 meter és 50 cm. hosszú, 12 cm. széles. 10 képpel:

1. Mihály angyal. (Micháél=kicsoda olyan, mint az Isten?) A kép derekán levő táblán az isten képét jelölő négy betű: Jud-hé-vavf hé.

Ezután következik közönséges ima.

2 Áron képe, füstölő edényt tart kezében, mellén tábla az Izrael 12 törzsét jelölő drágakővel, fején infula (=micznéfet.)

Az ima folytatása.

3. Gábor angyal képe (Gabriel=erősségem az isten.)

Az ima folytatása és vége.

Kabbalistica, mikép tisztelik az angyalok istent?

Emberfő, az isteni szellem kisugárzása (emanatio) az emberből. Kabbalistica, tiz gömb (-Sphaera) 1. korona; 2. okosság; 3. bölcsesség; 4. magasság; 5. erősség; 6. fényesség; 7. örökkévalóság; 8. dicsőség; 9. erkölcsi világrend alapja; 10. erkölcsi királyság.

Isten tulajdonságai és ígéretei. Jó és rossz angyalok névsora (=nomenclatura.)

Talizmánok (-kamea) Ádám, Éva és a gonosz szellem. Az angyalok megeskettetnek, hogy az embereknek segélyt nyújtsanak és óvják azokat a rossztól.

5. Rafael angyal képe (Rafáel-gyógyíts isten.)

72 betű ugyanannyi számot jelölve, minden betű után következik egy zsoltárvers és minden vers az istennek egy szent nevét foglalja magában.

6. Mózes képe két kőtáblát tart jobbjában a 10 paranccsal, baljában a csudatevő vesszőt.

7. Akatriel angyalképe (Akatriel vagy Akasriel=koronám az isten).

8. Uriel (vagy Áriel=világosságom az isten) angyalképe.

9. Petakhie (=kapum az isten) a kegyelem kapuit megnyitó kulcsokkal. (Pesachje.)

10. Ráchmiel (=irgalmam az isten) irgalom angyalképe, mellén keresztbe tett kezekkel imádkozik a bűnös emberekért istenhez.

Kéziratok 250 mű

A kéziratok nem voltak külön választva, hanem a könyvtárba a többi művek közé beosztva szak szerint s ezek némelyike nyomtatásban is megvan.

1. A theologiai könyvek között van 57 mű; fontosabbak ezek: Venema, Vitringa, Schultens, Kirchmeyer stb. theologiai művei; a heidelbergi káté magyarázatja Posaházi Jánostól, Rimaszombati Sámuel, Kaposi Sámuel és Nádudvari Sámuel maros-vásárhelyi tanárok isk. cursusai, Jezsuiták titkos utasítása előkelőbb jezsuiták számára. Kivonatja azon czikkek és diplomáknak, melyek a vallás dolgában n.-magyarországban hozattak 1606-1715-ig. Szathmári Ötvös János napló-könyve 1700.

2. Történelmiek között 53 mű.

Szamosközi, Apor Péter, Bethlen Farkas, Bojthi Gáspár, Kemény János, Rozsnyai Dávid, Szalárdi János, Benkő József, Transilvaniae pars posterior seu specialis, Kovásznai Sándor, Királyi Erdély- és Magyarország története. Cserei M., Székely István, Bethlen Miklós, Forgács Ferencz, Inczédi Pál: Historica narratio quorundam gestorum Sigismundi Báthori excripta ex. Schedis vetustis opera et manu Laurentii Veidenfelden, ecclesiae Michaelis montanae pastoris 1747.

3. Bölcsészeti 18.

Id. Péterfi Károly bölcsészeti művei 12 Filosofusok és filosofia historiája II-III-ik rész; az első rész; megjelent nyomtatásban 1833-ban. Népszerü filosofia, Logika. Metafizika, Jus naturae, Tapasztalati lélektan, Erkölcstan stb.

4. Orvosi kéziratok, naplók Mátyus István, Szotyori József és Péterfi Pál orvosoktól 16.

5. Vegyes kézirati művek 30.

a) 10213. könyvtári és 1. levéltári szám alatt a sárospataki oskola régi anyakönyve, bőrtáblával. 2-r.

Elől 46 tiszta levél; ezután következik 1-624 lapra terjedő tulajdonképi anyakönyv; végül megint 52 tiszta levél; hasonlóan a 85-ik lap után egy lap és 5 levél s az 574-ik lap után is 6 tiszta levél.

1-85. lapig terjedőleg a) a sárospataki oskola tanulóinak (studiosi) nevei 1617. január 23-1671. július 24-ig és b) a Gyulafehérvártt beirottaké 1672 január 17-1701. június 17-ig, következő változatok és megjegyzésekkel:

A 46-ik lap első szélén e jegyzet: »Albae subscripserunt sequentes«; a 2-ik szélén: »Hactenus Patak«. Patakon Sepsi Sámuel volt az utolsó, Fehérvártt Miskolczi István az első bejegyzett.

Az 59-ik lapon 1687. aug. 6-án bejegyzett Kaposi Pál s utána közvetlen ugyanazon aug. hó 28-án beirt Györi Pál neveik között e jegyzés olvasható: »Usque sunt nomina studiosorum Patachino (?) intrantium port secundam exturbationem.«

A 70-ik lapon Ablonczi van beírva utoljára 1701. junius 17-dikén.

A 71-dik lapon: »Continuatio seu fragmenta catalogi nobilium studentium Collegii Patakini« jegyzet van s a bejegyzett nevek terjednek a 85-ik lapig.

1617-től 1701-ig ez anyakönyvben befoglalt neveket Pataki Nagy Mihály szedte rendbe és újította meg a régi szakadozott és zavaros anyakönyvből, ki 1684. ápril 24-én írta be nevét az anyakönyvbe, Fehérvártt a poesis és rhetorica tanitója volt, azután seniorrá tétetett 1688. január 29-én.

Az írás a 67-70-ig terjedő lapok kivételével egy és ugyanaz. Némely nevek után be van jegyezve, hogy hol, mikor és minő állásba jutott az illető. Így p. o. az első lapon, hogy Gönczi S. György collaboratorrá tétetett 1617. május 25-én, ugyanazon év szeptember 6-án seniorrá, végre 1615. junius 28-án Szerencsre vitetett s azután Bethlen Gábor fejedelem írnoka lett. A 3-ik lapon: Kaposi L. Istvánt megölte Patakon 1618-ban Szőcs Lukács, az oskola szabadságának védelmezéseért.

97-134. lap. A sárospataki iskola régi törvényei; Rákoczi György megtalálása és kérésére újból átvizsgálta és bővítette az ekklesia 1621. január 8-án.

Az igazgatók kötelességeiről XXV. pont.

Az alumnistákról XVI. "

Az erkölcsökről XXIX. "

A senior kötelességéről II. " továbbá esküformája.

A praebitor, collaboratorok, cantor oeconomus, paedagogusok és custosok kötelességei; a törvény áthágóinak büntetése; könyvtárnok teendői és esküformája s a primariusok esküformája.

135-288. 1. Sajátkezű névbeírások vannak 1743-ig; az iskolába belépés ideje nincs kitéve 1630-ig. Itt a legelső név Simándi János, mely a tisztázottban a 4-ik lapon van s utána jegyezve 1617. deczember.

A 182-dik lapon széljegyzetek, egyfelől: »Hactenus Patachini«, másfelől: »Jam. Albae Juliae.«

A mely nevek elől tisztázva vannak, azok itt az eredetiben 201. lapon végződnek Ablonczi Gáspárral 1701. jun. 17.

A 226-ik lapon 1722. ápril 26-án megszakad a közönséges névbeírás és kezdődik a nemeseké 1627-től 1715-ig. 226-257. lap.

257-288. lapokon ismét közönséges névbeírások 1722. máj. 6.-1743-ig.

A 253-ik lapon Szilágyi József 1760. nov. 8-án e széljegyzést tette Vetési Sámuel nevével kapcsolatba hozva: »Ab hoc Samuele Vetési continuatae sunt subscriptiones: Titt. Dom. Subscribentium in alio ill. Coll. Albo.« Ez albumról a b) pont alatt bővebben. A continuatioról annyit jegyzünk meg, hogy az ott tisztázott leírása az eredetinek.

289. 1. A pataki oskola pártfogói (patroni et patronae.)

29-1422. Seniori számadások 1631- 1671. szeptember 3-ig Sáros-Patakon; 1672. május 15.-1715. november 27-ig Fehér-vártt és 1717. július 11.-1738. május 9-ig M.-Vásárhelytt.

423-438.1. Sajátkezű névaláírások 1757. május 24.-1769. június 5-ig.

440-441. 1. Pataki oskola pártfogóinak névsora.

442 - 456. lapon. 1654-1673-ig elő vannak sorolva a patrociniumok.

457-463. 1. Sárospatak-fehérvári collegium pártfogói névsora és azok adományai 1690-1696-ig.

Ugyanitt a 461-ik lapon van bejegyezve a Keszei pohara is.

465-469. A nemesek sajátkezű névbeírásai 1720. szept. 21.-1763. január 28-ig.

471-490. 1. Közönséges sajátkezű névbeírások 1744. jan. 23.-1755. nov. 27-ig.

491-574. I. Könyvek czímtárai.

NB. 504. lapon névbeírások 1756. ápril 3-tól ugyanazon év november 13-ig.

575-624 1. Névbeírások 1769. június 9-től 1800. március 31-ig.

A sajátkezű névbeírások, úgy ezeknek tisztázott másolatai az eddig jegyzettek után időrendbe szedve ekép állanak

Sajátkezű névbeírások:

1617-1722. ápril 26-ig 135-226. lap.

1722. máj. 6 -1743. deczember 10-ig 257-288 lap.

1744. jan. 23.-1755. nov. 25-ig 471-490. lap.

1756. ápril 13. ugyanazon év november 13-ig 504. lap.

1757. május 24.-1769. június 5-ig 423.-438. lap.

1769. jun. 9.- 1800. márczius 31-ig 575-624. lap.

Pataki Nagy Mihály által tisztázott és rendezett másolatja az eredetieknek:

1617. január 23.-1701. június 17-ig 1-70 lap.

1686. július 27.- 1701. június 17-ig még egyszer tisztázva vannak a fehérvári 1711-én másolt anyakönyvben 5765. lap.

1701. június 17.-1800. március 31-ig ugyan a fehérvári anyakönyvben tisztázva másolatban 65-172. lap.

Nemesek sajátkezű névbeírásai:

1627-1715. 226-257. lap, pataki anyakönyv.

1720. szept 21.-1763. január 28-ig 465-469. 1.

1722. márczius 25.-1767, a fehérvári anyakönyvben 10244. sz. a. 51-56 1.

1768. szept. 12.-1776. március 20-ig ugyanott 47. 1.

Nemeseké tisztázva:

1617-1664. ápril 26-ig 71-84. lap, pataki anyakönyvben.

b) 10,214. k. sz. és 16. levéltári szám alatt a sárospataki oskolának Gyula-Fehérvártt 1711-ben ismét megújított törvényei és anyakönyve. 2-r. Bőrkötésben 1-192. lap s utána ugyanannyi tiszta lap.

5-30. 1. Törvények, mint az előbbi a) pont alatt leirt anyakönyv 97-134. lapjain.

31-39. Pótlék a törvényekhez.

41-46-ig újabb szabályok 1777. évről magaviselet, öltözet, magán- és köztanítás, bennlakás és pénzkezelésre vonatkozólag; továbbá: hogy minden tógás diák bibliát szerezzen és szorgalmasan olvassa; »akademiákra ne bocsáttassék senki, míg magát nem kötelezi, hogy a kollegiumnak egy arany ára könyvet hoz«

47. 1. Nemesek sajátkezű névbeírása 1768-1776-ig

51-56. 1. Nemesek sajátkezű beírása 1722-1767-ig.

57-65. 1. Tisztázott másolata azon neveknek, melyek a sárospataki anyakönyv 1-70-ig terjedő lapjain már egyszer le voltak tisztázva és rendbe szedve Pataki Nagy Mihály által, 1686. jul. 27.-1701. július 17-ig lehozva.

65-172-ig tisztázott másolatban azon nevek, melyek a pataki anyakönyvben eredetileg és saját kezűleg vannak beírva 1701-1800-ig.

174-186 1. A fehérvári és maros-vásárhelyi collegium tanárainak rövid életrajza 1671-1837-ig Buzinkai Mihálytól Török Jánosig.

188. 1. A maros-vásárhelyi kollégium gondnokainak névsora 1718-1818-ig.

190-192. 1. Névjegyzéke a fehérvár-vásárhelyi kollégium azon növendékeinek, kik az előbb említett idő folyamában tanárok és orvosok lettek: tanár 23, orvos 15. Beírták nevöket az anyakönyvbe, diákok lettek:

c) A m.-vásárhelyi iskola (particula) Csulai-féle régi anyakönyve 4084. könyvtári szám alatt 4-r. bőrkötésben.

1-256. lap; a 146-ik üres lap után 293 tiszta levél és a 208-ik lap után is 28 tisztán hagyott levél.

A könyv táblájának belső lapjára Csulai saját kezűleg írta: »Mittit hunc librum in usum scholae M.-Vásárhelyen. Georgius Csulaji superintendens Ecclesiarum Reformatarum in Transsilvania existentium.«

Az első levelen e czímirat: »Liber scholae Marus-Vásárhellyensis, in quo nomina docentium et discentium annotantur. Anno Domini 1653 die 4-a mensis martii.«

A czímlevél 2-ik lapján Fogarasi Mátyás és Hunyadi Pál igazgatók jelmondatai.

1-2. 1. Tételek (Thesis) a jogtanból, kiadta megvitatás végett tanítványainak Fogarasi Mátyás igazgató, 1664. júniusban, midőn a törvényeket magyarázta. Meg vannak nevezve a vitatkozók is, mint Csernátoni T. István senior és első segédtanító (collaborator) a héber- és hellén nyelvben, Zaláni Miklós 2-ik segédtanító a syntactica- és poética osztályban; továbbá háromszáz neutralista. Ezek mint opponálók, Zágoni Péter 4-ik segédtanitó a rudimenta osztályban, egyszersmint contrascriba és Gidófalvi Basil 3-ik segédtanító az etymologia osztályban, mint felelők (respondentes).

3. lap. Elő van adva Fogarasi Mátyás rector beiktatása 1662. május 22-én. Tanított előbb etymologiát és syntaxist, ezek bevégzése után tanítókat állítván ezen tárgyak a előadására, ő maga poésist és rhetorikát kezdett tanítani. Miután ezeket is bevégezte, tanítókat állított megint azok tanítására. Ezekhez hozzáadta a technikát, catechesist; az auctorok közül Terentius Christianust, Virgilius evangelizanst, nehány zsoltárt Buchananból, a profan Virgiliusból is némely helyeket; Amesius beszédét (paraeneticam), valamint héber- és hellen nyelvet. Később ezek előadására is tanítókat állítván, maga logikát kezdett tanítani.

5-6. 1. Tanrend 1663-ban; az órák beosztása az egyes osztályokban. Osztályok: 1. Classis rudimentaria. 2 cl. etymologicae. 3 cl. syntacticae et poeticae. 4 cl. rhetoricae, logicae et theologicae.

7-8. lap. Tételek a theologiából 1664-ben Fogarasi Mátyástól.

11-36. 1. Az iskola újból összegyűjtött törvényei I-XII.; a törvény áthágóinak büntetésre I-XII.; Senior kötelességei I-VI.; Contra scriba kötelességei I-IV.; Oeconomus kötelességei I-V. és függelék.

37-43. 1. A diaecesis seniora (esperes), a vásárhelyi papok és polgárok s a rektor és tanulók között 1652-ben támadott viszály kiegyenlítése (complanatio) I-XV. p.

44-49. 1. Fogarasi Mátyás beköszöntő beszéde, melyet tartott először 1659. május 22-én, midőn a deési iskola rectorságát fölvette; másodszor 1662-ben május 22-én, mikor a maros-vásárhelyi iskolában az igazgatói hivatalt elfoglalta.

51-155. 1. Tulajdonképi anyakönyv 1653-1715-ig.

147-234. 1. Szerződések, kötlevelek, (credationales) másolatban.

235-248 1. Az iskola részére adott könyvek katalogusa megújítva 1653-ban.

249-256. 1. Az iskola részére tett adományok és egyéb segélyek.

d) A maros-vásárhelyi iskola törvényei. A helyesirási hibáktól újból megtisztította leírta Gidófalvi Balázs rector 1674-ben. 2-r. 1-86. 1., bőrkötésben, 3835. k. szám alatt.

1-6. 1. Czím és az ó-klassikusokból vett jelmondatok a törvényekre vonatkozólag.

7-17. I. Törvények I-XII. p. a.

18-27. 1. A törvényáthágók büntetése I-XII. p. a.

28. 1. Epilogus.

29-43. 1. Senior, contra-scriba, oeconomus, collaborator, explorator és szakács kötelességei.

44-54. 1. Függelék. Senior és contra esküformája. Az iskola új tagjai, a Bethlen János alumnusai közé felveendő tagok és az esküdtek részére kötelezettségi formula.

55-64. Az 1652-ben támadott viszály kiegyenlítése IX-V. p.

66. 1. Követek (legatus) esküformája.

67-85. Az iskola könyveinek czímtára, irta Kis-Éri György rector 1707-ben.

e) 4083. k. sz. a. A maros-vásárhelyi iskola anyakönyve. 4-r. 1-144. lap, a 68-ik lap után 32 levél tiszta.

102-ik " " 5 " "

142-ik " " 50 " "

Foglalatja:

1-55. 1. Az iskola törvényei, újból leírattak Kis-Éri György rectorsága alatt 1702-ben, a d. pont alatt leirt 3835. szám a könyv 1-54. lapjaival egyezőleg. Hozzá van adva még a gyakornokok elnökének írott esküforma.

57-63. 1. Az iskola tagjainak névsora 1703-1718-ig Erdődi V. István, Szentsimoni János, Kis-Éri György és Köpeczi Mihály rectorok idejében.

64. 1. Ez anyakönyvet az egyesülés után 1718-on kezdve a patronusok nevei megörökítésére és adományaik feljegyzésére fordították s 65-68. lapokon ugyanezek vannak följegyezve.

71. 1. Seniorok névsora 1700-on kezdve 1715-ig.

77. 1. Contra-scribák névsora ugyanazon idő alatt. 83. 1. Juratusok névsora " " "

87-142. 1. A fundatiókról való számolásnak normája. 1768; elöljárósági határozatok a törvényes viselet- vagy ruháról 1764; a könyvtár részére leendő könyvvásárlásról 1774; a collegiumbeli korcsmára gondot viselőnek fizetése a nyereségnek 1/8-ad része, a papirosárulónak pedig a nyereség 1/5-öd része legyen; temetésre az alsó 4 osztály apró erőtelen kicsiny gyermekei sáros és rossz időben ne vitessenek, hanem csak az erősebbek. Gyakornokok elnökeinek (praeses frequentantium) esküformája és számadásai 1728-1773-ig.

144. l A parajdi sóbányától a. collegiumnak évenkint járni szokott 32 mázsa só rendes taxája.

f ) 10214 a/1. sz. a. Anyakönyv (liber memorialis) 1777-1831. nov. 16-ig terjedőleg 1-252. lap, 2-r.

A grófon, bárók, köznemesek sajátkezűleg irták be neveiket; a nem nemesekét a senior vagy jegyző.

g) 3440. levéltári szám alatt. Anyakönyv, az előbbeni folytatása 1831. nov. 16 -1877. augusztusig. 1-187 lap és 188 tiszta levél.

h) 512. levéltári szám alatt. Anyakönyv, melybe beirták nevöket azon ifjak, kik felvétettek a felsőbb tudományokat hallgatók sorába - diákok lettek 1800-1877-ig. 1-161 lap és 99 tiszta levél.

i) 10210. könyvtári és 64. levéltári szám alatt. Liber memorialis 1-93. lap. 2-r.

1-64. t. Előljárósági gyűlések jegyzőkönyve 1743. decz. 16-tól 1748. május 23-ig.

67-93. l Bethlen János legátumának jegyzéke s folytatólag kötlevelek czímei.

k) 10211. könyvtári és 186. levéltári szám alatt. A tanoda jövedelmének, kötleveleinek és drágaságainak jegyzéke 1760-ban. 2-r.

l) 10212. k. szám alatt. Számadás a pártfogóktól kapott búza és kamatokról 1708-1717-ig. 4-r.

m) 4082. k. sz. a. Rationarium. Búza, bor, pénz és más vegyes bevételek és kiadások naplója 1714. július 6-dikától 1719-ig. 4-r.

n) 3449. levéltári sz. a. Kimutatás a gabona- és borjövedelemről 1791. és 1835-1850. években. 2 r.

6. Törvény és jogi kéziratok 76.

Országgyülési tudósítások Pozsonyból, 1832. deczember 17-től 1836. május 2-ig. 1-344. szám és toldalék az utolsó számhoz 345 Pestről. Szerkesztő Kossuth Lajos. 1833. nov. elejétől, 1834. február végéig Orosz József.

Törvényhatósági tudósítások. Kossuth Lajos levelezése 1836. júliustól 1837. május 9-ig. 1-23 levél. (1, 2, 7 hiány.)

Országgyülési tudósítás Pozsonyból, 1839. június 7-1840. május 13-ig, 1-91. szám. Szerkesztő Stuller Ferencz, a 73-ik számon kezdve Bodon Ábrahámmal.

1832-iki pozsonyi országgyülési tudósítások 1833. márcz. 25-ig. Szerzője ismeretlen.

Kolozsvári tudósítások (az országgyűlésről) 1834. máj. 26-nov. 17-ig. 1-40. szám. Ennek folytatása »Erdélyi országgyülés« czímen 1-ső hónap (deczember) 1-8. szám. 2-ik hónap 1835. január, 9-16. szám. 3-ik hónap február, 17-18. szám, Szentivánitól.

Országgyűlési tudósitások Szebenből 1837. ápril 17- jun. 16-ig. 1-14. sz. Szerkesztő Virág Károly.

Erdélyi országgyűlési lapok Szebenből, Farkas János és Kuthy Lajos levelezése 1837. ápril 18-án kezdve, 1-10 levél =10 ív.

Kövi Sándor sárospataki tanár »Historia et Institutiones juris hungarici« műve olvasása közben tett jegyzetek. Dósa Elek kivonatai jogi cursusokból.

A Colosvariak tractatusa a successioról 1603. magyarul íratott most 1705-ben.

Extractus articulorum diaetalium 1542-1743-ig.

Okmánytár 1-175. lap

a) Szamosközi István donatios levele, adta Rákóczi Zsigmond 1607. október 5-én Gy.-Fehérvártt; eredeti.

b) Szerződés 1000 frtról, arab nyelven, hártyára írva. Drinápoly, 1209. (=1792.) Juptuaz adott Azánbor Alexandernek 10,000 hatost (=1000 pengőforint) hat hónapig; ha meg nem fizeti ez idő alatt, akkor a török kormány kényszeríti a megfizetésre.

c) A Talmud 12 kötetben foglalt 36 tárgyalásából egy kis rész, a 9-ik kötetből »Eduth« név alatt: szól a tanuk igazolása-, kihallgatása- és vallomásairól. A szöveg héber, a magyarázat rabbin írás, mely hasonlít a perzsához. 14 levél, 8-rét, hártyára írva.

d) A fehérvári kollegiumnak és tanárainak Rabutin generáltól adott védelmező irat, másolatban, 1704. Fehérvártt.

e) Az ausztriai ház maximája a magyarok forradalmi törekvése ellen, 34 pont. Készítette Grossinger ex Jezsuita 1779.

f) Gyalakuti gr. Lázár János magán és hivatalos levelei, kérelmei és beszédei 1724-1772-ig.

g) A könyvtár gyarapodását mutató lajstromok és okmányok 1749-1874-ig.

h) Könyvtárnoki számadások 1765-1871-ig.

Hírlapok 1848- és 49-ből

Journal des Debats julius-deczember 1848. Kossuth hirlapja 1848. jul.-decz.

Közlöny 1848. junius-deczember és 1849. január 14.-junius 30.

Kolozsvári Híradó 1848. jan. 1.-nov. 7. Ellenőr 1848. máj. 2.-nov. 1.

Népelem, Ábrázolt folyóirat, Képes újság, Mulattató képes újság, Márczius tizenötödike, Esti lapok, Honvéd, Reform.

Wiener Zeitung 1848. jul. 1.-decz. 29.

Hadi lap. Csíkszereda 1849. 2-ik szám.

Székely Hírmondó. Kézdi-Vásárhely 1849. 1-5. szám.

Brassói lap 1849. 1-2. szám.

Könyvtáralap

Ezen 11,184 mfrt 73 pénz = 3728 frt 24 1/2 kr. pgfrt = 3914 fut 65 kr. osztrák érték összegből mennyi fordíttatott könyvszerzésre, tisztán kimutatni nem lehet a hézagos adatok miatt. A könyvtár alapítás 1765. körül veszi kezdetét, az alapítványok nagyrésze akkor tétetett a könyvtár alaptőkéjére; a könyvtár nagyobb terme is a nagy hallteremmel (auditorium) együtt ez időponton 1777-1784. építtetett s az alapítók némelyike éppen intézkedett is az iránt, hogy alapítványa kamatja bizonyos ideig az építtetést költségei fedezésére fordíttassák. Nem lehetetlen, hogy még a tőke egy részét is fölemésztette a költséges építkezés. Ebből kimagyarázható, hogy az említett alaptőke jövedelmével nem áll arányban a könyvszerzésre fordított kiadás s a fönnebb közlött »szerzés« után ítélve 30 év alatt 1765-1795-ig évenkint alig 80-100 magyar forint fordíttatott a kitűzött czélra.

E század első felében még homályosabb a könyvtár gyarapítására fordított kiadások története: igen kevés a mi e tekintetben tétetett. Kire nehezedik a mulasztás vádjának súlya? Az ügyvezetők- vagy a körülményekre? az 1811-diki devalvatio, vagy később az 1848-49-iki mozgalmak után bekövetkezett zavaros pénzviszonyokra? nehéz eldönteni. Szolgáljon a kárpótlásért vigasztalásul az, hogy a tanodai előljáróság a múlt mulasztásaiból eredett hiányokat 1858. óta a legbuzgóbb törekvéssel igyekszik kiegyenlíteni, a mennyiben 300-400 frtig terjedő összeget fordít minden évben könyvszerzés és köttetésre. Hozzávéve még ehhez a könyvtárnoki 52 frt évi fizetést; továbbá a könyvtárhelyiség bővítésére, új könyvpolczok készíttetésére és kéziratok másoltatására koronkint fordított és fordítandó nagyobb-kisebb összegeket, az említett 300-400 frtot könyvtári költség jóval meghaladja a 3914 frt régi bizonytalan alaptőke törvényes évi kamatját.

A könyvtár gyarapodása eszközöltetik még

a) Cserevásár útján.

b) A magyar tudományos Akadémia és Kisfaludi társaság kiadványai által.

c) A könyvárusok, kiadók és szerzők által küldetni szokott példányok által.

d) Egyesek adománya által.

e) A tanári kar részére hozatni szokott e folyóiratok és lapok által:

Budapesti szemle
Századok
Magyar könyvszemle
Magyar nyelvőr
Magyar tanügy
Philologiai közlöny
Természet
Természettudományi közlöny
Tanáregyleti közlöny
Erdélyi múzeum
Protestáns egyházi és iskolai lap
Erdélyi protestáns közlöny
Egyházi és iskolai szemle
Néptanítók lapja
Ausland
Litterarisches Centralblatt
Zeitschrift für mathematischen und naturwissenschaftlichen Unterricht

f) A tanodai ifjuság olvasó-egyletének lapjai által.

g) A helyi casino szépirodalmi lapjai és folyóiratai által.

Könyvtárnoki hivatal és könyvtárnokok névsora az egyesülés után 1718

Könyvtárnokok rendesen az osztálytanítók jelesbei közül választattak és tétettek s ezek a tanodából kilépésök idejéig folytatták e hivatalt is a köztanítóság mellett egy rendes tanár felügyelete (thecae inspector) alatt 1858-ig. Ekkor kezdődik az állandó könyvtárnokság Vajna S. s. tanárral. Átadás alkalmával az új könyvtárnok két biztos jelenlétében vette át elődjétől a könyvtárt, megszámítván czímtár szerint a könyveket és leltár szerint a könyvtárban elhelyezett más tárgyakat, valamint a külön álló levéltárt és az oda biztonság végett letett idegen tárgyakat is. Hivatala végével beadta számadását a tanári karnak s a talált hiányokat köteles volt megtéríteni s csak azután adatott ki részére a fölmentvény.

Könyvkiadásra vonatkozólag következő szabályok vannak czédulákra nyomtatva a könyvtárnok részére:

Kiadatnak könyvek:

1. A tanodai tanároknak, rövidebb vagy hosszabb ideig.

2. A tanodai ifjaknak, (kezdve az 5-ik középosztályon) kik minden szorgidő végével, sőt előbb is, bármikor a könyvtárnok felszólítására, kötelesek beadni a kivett könyveket. A városról kivinni vagy falura kiküldeni, úgy a tanodában kézikönyvül használni, tilos.

3. Idegenek csak térítvény és egy rendes tanár jótállása mellett 15 vagy 30 napra, a könyv terjedelméhez mérten; de két hónál hosszabb időre semmi szín alatt nem.

4. Kéziratokat, ritkaságokat, unicumokat csak a tanodai előljáróság beleegyezésével adhat ki a könyvtárnok.

5. A kivevő, a könyvben okozott kárt, vagy az egész könyvet, ha azt elveszti, köteles megtéríteni.

6. Könyvkiadás ideje Szentgyörgynaptól Szentmihálynapig, szorgidőn minden csütörtökön és szombaton délután 2-4 óráig; Szentmihálynaptól Szentgyörgynapig minden szombaton délután 2-4 óráig.

A czédulák második lapjain térítvények vannak a könyvkivevők részére.

A könyvtárnokok névsora csak 1765-től kezdve kimutatató pontosan a könyvtárnoki számadásokból; a megelőző évekről nincsenek számadások s így a könyvtárnokok is 1765. előtti időből csak az anyakönyvben neveik után később tett »thecarius« jelző nyomán ismeretesek; de hogy mely évek alatt szolgáltak, bizonytalan, kivéve azon négyet, kik a hivatali idejök alatt szerzett könyvekbe neveiket bejegyezték. Időrendben eképp következnek: