28. 1596. évi bártfai Neue Zeitung és más, korabeli magyar vonatkozású tudósítások

Magyar Könyvszemle 1980. 76–89.

Az információk mai özönében nem könnyű elképzelni azokat az időket, amikor a világ eseményeiről szóló tudósítások bizony igen ritkák és hézagosak voltak. A mai technika segítségével ugyanis mind képben, mind hangban nemritkán egyidejűleg, de legfeljebb csak minimális időeltolódással – szinte perceken belül – a TV-n és a rádión keresztül tájékoztatást nyerünk minden lényeges eseményről, történt is az a világ bármelyik pontján. Fegyveres összecsapások, természeti katasztrófák mellett beszámolót kapunk kevésbé tragikus, inkább csak érdekes dolgokról is, mint amilyen az időjárás szeszélye, vagy a természet furcsasága (pl. nagyszámú többesszülés).

Ugyanezek a témák természetesen a múlt idők emberét is nagymértékben foglalkoztatták. A kisebb-nagyobb közösségek (család, falu) zömmel erősen izoláltan élték életüket. Így a hírtovábbítás akkori primitív körülményei között hírigényüket még leginkább az utazók szóbeszédére támaszkodva elégíthették ki, természetesen csak igen szűkösen. Úton békeidőben főleg a kereskedők, háborúban pedig a katonák voltak. Az említett szóbeli közlés mellé idővel felzárkozódott a levélbeli tudósítás. Üzletemberek és harcosok küldtek haza magukról, és ezzel kapcsolatban a körülöttük zajló eseményekről beszámolókat. Mind a kereskedelemben, mind a hadviselésben rendkívül sok múlott mindig a minél gyorsabb és teljesebb hírszerzésen, ezért idővel mindkét területen kiépültek ezek rendszeres hálózatai. Eltekintve az államok nemritkán rendkívül fejlett hírszerző tevékenységétől (gondoljunk csak a velencei Signoria kitűnően szervezett diplomáciai és kémhálózatára) a helyközi kereskedelem és az ezt egyre nagyobb mértékben finanszírozó korai tőkések (pl. az augsburgi Fuggerek) rendszeres tájékoztatást küldő levelezőkkel tartottak kapcsolatot. Az így beérkező információk azonban általában csak szűk kör részére voltak hozzáférhetők. Az érdeklődők híréhsége továbbra is zömmel kielégítetlenül maradt. A könyvnyomtatás feltalálása és ezzel az olcsó szövegtöbbszörözés ezen a téren is döntő fordulatot hozott, mert már korán felismerték a régóta fennálló értesüléssel szembeni keresletet és az azt immár a nyomtatással könnyen kielégíthető kínálat között adódó anyagi haszon lehetőségét. Még Gutenberg századában számos levél formájában íródott tudósítás hagyta el a sajtót, szólott az akár a Magyarország déli határait ostromló török elleni harcokról, akár a legújabban felfedezett, „indiai” szigetekről, azaz Amerikáról. Ezek az újságlevelek, latinul „relatio”-k nemritkán a címükben is hordták elnevezésüket. A nemzetközi latintanítás mellett – különösen a 16. századtól – mind jelentősebb szerephez jutottak az élő (mindenekelőtt az olasz és francia) nyelvek is. Közép-Európában legelterjedtebb volt azonban a német, amely ilyen esetekben a „Neue Zeitung” megjelölést adta, ami a magyar „újság”, „levélújság” kifejezésnek felel meg.[1]

Magyarországon, a szinte szüntelen csatározások színterén, a viszonylag gyengén fejlett nyomdászat – az irodalom körébe tartozó, tudósító, históriás énekek mellett – természetesen a haditudósítások megjelentetésével is foglalkozott a 16. század utolsó két évtizedében, de csak igen szerény keretek között. A magyar nyelv izolált volta a szélesebb körben történő terjesztésnek erős akadálya volt, így nem csoda, hogy e nyelven írt és nyomtatott újság csupán egyetlen egy ismeretes (RMNy 785). Két latin, háborús beszámoló (RMNy 491 és 780) mellett fennmaradt egy német is (RMNy 599), amely hazánkban hagyta el a sajtót.

Külön kell szólni arról a „Zeittung von Zengg, dass Ibrahim Beg auff das Haupt geschlagen” című tudósításról, amelynek utánnyomata az „Erstlich gedruckt in Ungern anno 1595” megjelölést viseli (RMNy 768). Miután a kiadványról megállapítható volt, hogy az Bécsben Franz Kolb műhelyében készült, jogos a feltételezés, hogy első alkalommal, ahogy ezt az előbb idézett megjelölés is közli, Magyarországon nyomtatták.[2]

A szakirodalomban hosszú ideig bizonytalanság mutatkozott az ilyen „Erstlich gedruckt” megjelölés értelmezésében. Volt olyan álláspont, amely szerint ezzel az első kiadást kívánták megjelölni azzal a közlési szándékkal, hogy a híradás eredeti, nem átvétel. Tehát azt abban a városban, ill. műhelyben nyomtatták, amelyet az „erstlich gedruckt” szavak vezetnek be. A másik álláspont szerint az említett fordulat arra utal, hogy a közlés átvétel abból az első kiadásból, amelyet az utánnyomaton „erstlich gedruckt”-tal jelöltek. A kérdés korábbi eltérő megítélését ma már egyértelműen a második álláspont elfogadása váltotta fel. Erre ugyanis számos bizonyíték utal.

Szolgáljon ehhez például éppen a kevés hazai „Neue Zeitung”-ok egyike. Johannes Manlius 1587-ben Monyorókeréken jelentette meg Zrínyi György titkárának, Erhard Pöckhl-nek beszámolóját a szigetvári Sasvár pasának az év augusztus 9-i portyázásáról és a sárkányszigeti összecsapásról. E kiadványból példányok is maradtak fenn (RMNy 599). Apponyi Sándor gyűjteményében őrzik ma az OSzK-ban ennek utánnyomatát, amely pontosan feltünteti mind az eredeti, mind a másodközlés impresszumát: „Erstlich gedruckt zu Eberaw in Ungern, jetzt aber nachgedruckt zu Grätz, durch Hansen Schmidt. Anno MDLXXXVII.”[3]

A közelmúltban a fentebb említett zenggi újsághoz hasonló jellegű nyomtatványra hívta fel a figyelmet Helmut Lang a bécsi Nationalbibliothekból, akinek ezúton is köszönetemet fejezem ki segítségéért. A „Gewisse Newe Zeittung” kezdetű levélújság az „Erstlich gedruckt zu Bardfeldt in Ungern 1596” megjelölést viseli címlapján. A fentiek alapján tehát bizonyosra vehető, hogy szó szerint kell venni azt, amit a kiadvány magáról hirdet: első alkalommal ezt Bártfán nyomtatták ki. Miután 1596-ban e felvidéki városban működött David Gutgesell sajtója, amelynek betűi különben nem egyeznek az említett „Newe Zeittung” típusaival,[4] semmi ok sincs arra, hogy a fentiekben kételkedni kelljen. Ezek szerint RMNy első kötetét újabb leírással kell kiegészíteni abban a reményben, hogy egyszer majd talán példány is fog az eredeti kiadványból előkerülni:

RMNy S 769A              
»GEWISSE newe Zeittung, wie jetzo newlich die Inwohner zu alt Ofen umb Hülff und Erledigung vom Türcken beym Herr Balfy angehalten, und nochmals selber in der Nacht ein blinden Lermen gemmacht, und herauss zu den Christen auff Gran zu aussgefallen, viel Gütter mit sich begracht und von den Unserigen in Schutz und Schirm angenommen worden. In diesem 1596. Jahr den 22. Ianuarii. Dessgleichen wie die Unserigen von Gran den 26. Ianuarii auff den Streiff aussgezogen und 3. Meil under Ofen kommen, 966. Schaff sampt etlichen Türcken ubernommen, und dieselben gliklich darvon gebracht haben etc. Gedruckt zu Bardfeldt 1596 [Gutgesell].«               
»A4 = [4] fol.«               
Haditudósítás. – Az első tudósítás címe „Aus Gran vom 2. Januarii anno 1596”, a másodiké „Gleich jetzt und kommt Zeitung aus gran vom 26. Januarii anno 1596.” A legterjedelmesebb a „Gebet wider den Türken” című imádság, amely a kis kiadványt zárja.

Tartalmilag a két híradás több részében újnak tűnik a viszonylag számos, korabeli, magyar vonatkozású tudósításokkal összevetve. Az első beszámoló egyes mondatai és fordulatai visszacsengenek abban a Newe Zeyttungban, amely a Pálffy Miklós által szervezett 1596. eleji óbudai rajtaütésről számol be ugyancsak nyomtatásban, de a bártfainál jóval részletesebben.[5] Erre támaszkodhatott az ugyanannál az augsburgi Georg Kress-nél készült „Fünfferley Zeitungen” első tagja.[6]

Összevetve most már a három tudósítást Pálffynak a portyáról Esztergom 1596. január 22-i keltezésű és Bécsben írt hivatalos beszámolójával,[7] a konkrét számadatokban ezek között a következő azonosság, ill. eltérés tapasztalható. Pálffy 2066 óbudai kimentéséről tett jelentést 175 kocsival amelyeket 12,10, 8 vagy 6 ökör vont. A bártfai híradás 2–3000 emberről, 130 kocsiról és két hajóról tud. Az augsburgi Newe Zeyttung 2160 főről és pontosan a Pálffy által említett számú és vonatkozású szekérről, továbbá két hajóról számol be. Az augsburgi Fünfferley Zeitungen már a nyilván nem csak Óbudáról, de más helységekből is kiszabadítottak 5380 léleknyi seregéről, 375 kocsiról és 20 hajóról tudósít, amelyek 1596. február 12-ig mind szerencsésen meg is érkeztek Esztergomba. Az óbudaiak kiszabadításának esete még évekkel később is foglalkoztatta az összefoglaló tudósítóirodalmat. Így Samuel Dilbaum „Eiconographia” c. több kiadást is megért beszámolója,[8] amelyhez Wilhelm Peter Zimmermann még rézmetszetes illusztrációkat is készített, többek között erről az óbudai epizódról is.[9] Dilbaum beszámolója az augsburgi Newe Zeyttung adatait vette át, azokat mindössze három szekérrel toldotta meg.

A bártfai levélújság másik híre 1596. január 26-án kelt ugyancsak Esztergomból. Ez is pontosan megfelel Pálffy hivatalos beszámolójának keltezésével.[10] Pálffy 180 huszár és 300 gyalogos – közötte 36 vallon zsoldos – akciójáról írt, akik két törököt és 1400 birkát zsákmányoltak. A bártfai híradás 200 huszárról és 40 gyalogosról tudósított, valamint a két török mellett 966 juhról. Úgy tűnik, hogy az augsburgi beszámolók közvetlenül támaszkodtak Pálffy első jelentésére, a bártfai – bár sokszor azonos szavakkal – inkább csak közvetve értesülhetett az ő írásáról, esetleg a hadvezér környezetének közvetítésével, de mindkét esetben pontosan az esztergomi hivatalos jelentés napjával keltezve.

A bártfaihoz hasonló, levélújság formájában történő alkalmi hírterjesztés volt az uralkodó a 16. és 17. században. Feladatkörét csak a későbbiekben és fokozatosan vették át az immár rendszeresen és mind gyakrabban (hetente többször, majd naponta) megjelenő egyre inkább a maihoz hasonló hírlapok. Az említett két évszázad fordulójának nagy eseménye az 1591 és 1606 között a keresztény seregek és a törökök között dúlt tizenötéves, ún. hosszú háború volt.[11] Magyarország volt zömmel a színtere ezeknek a küzdelmeknek, amelyek hazánknak olyan rendkívüli veszteségeket okoztak emberben és anyagiakban egyaránt, amelyhez fogható előtte a tatárjárástól és utána a második világháborúig nem érte országunkat. Az erről szóló nyomtatott, alkalmi tudósításoknak se szeri se száma. Egyedül a hazai szakirodalom[12] ezek közül már több százat ismertetett, nem beszélve a külföldi bibliográfiákról.[13] A számtalan híradás és azok utánnyomatai azonban az eseményeket követően – különösen azért, mert azokat időnként összefoglaló formában is megjelentették – hamarosan érdektelenné váltak, így példányainak túlnyomó részét – akárcsak a mai hírlapokat – nem őrizték meg. Ennek tudható be, hogy ezek ma már többségükben ritkaságszámba mennek.

A fentiek után nem érdektelen azt is megvizsgálni, hogy a bártfai levélújság utánnyomata hogyan maradt fenn. A példányt a moszkvai Lenin Könyvtár őrzi egy nem kevesebb, mint 65 további tagot számláló gyűjteményben, amelyek mindegyike magyar, ill. török vonatkozású.[14] A nagyjából időrendben összekötött nyomtatványok az 1595 és 1622 közötti korszakot ölelik fel. A 66 kiadványból mindössze 20, tehát 30 százaléka volt eddig ismeretes a hazai szakirodalomban. Érdekes, hogy az arány erősen eltér a két évszázadból: a 16. századból származó 45-ből mindössze hét, tehát alig tizenöt százalék, a további 17. századi 21-ből I4, vagyis a kétharmada ismeretes. Ennek az a magyarázata, hogy míg a 16. századból származók túlnyomó részben igazi levélújságok, amelyek mindenekelőtt a harci eseményekről tudósítottak, addig az említett gyűjtőkötetben fennmaradt 17. századi kiadványok többsége politikával foglalkozik (békekötés, diplomáciai levelezés stb.). Ez utóbbi csoportba tartozó nyomtatványokat a múltban időtállóbbnak tekintették, és ezért jobban megőrizték, mint az előző kategóriába tartozókat.

A fenti arányszámok jól megvilágítják, hogy milyen nagyon a kezdetén tart a hazai szakirodalom a tartalmilag magyar vonatkozású, régi nyomtatványok bibliográfiai feltárása területén. Félelmetes, hogy még a nyomtatványok ezreinek, sőt tízezreinek felkutatására lesz idővel szükség, de ugyanakkor rendkívül vonzó is ez, mert hiszen bizonyosan számtalan új, forrásértékű adat kerül majd elő ennek során. Az azonban leszögezhető, hogy ezek rendszeres összesítésére, ill. publikálására még nem jött el az idő. Feltehetően generációk rendszeres és tervszerű munkájára lesz szükség ahhoz, hogy a külföldi nyomdatermékeket magyar szemmel szakterületként végignézzék, a reánk vonatkozókat pedig egységes, de ma még pontosan ki nem alakított szempontok alapján kivonatolják és regisztrálják.

Visszatérve a moszkvai gyűjtőkötetre, az abban megőrzött nyomtatványok könyvészeti ismertségének aránya már nem olyan kedvezőtlen, ha a külföldi szakirodalmat is figyelembe vesszük. Göllner „Turcica”-bibliográfiájában ugyanis 15 művet éppen a Lenin-könyvtári példány alapján írt le (3, 5–13, 15–19. sz.). Három további esetben is ismerte a kiadványt, de más gyűjteményből.[15] Ugyanakkor azonban érthetetlen, hogy ugyanennek a kötetnek a 19. tag utáni további 27 nyomtatványát a 16. századból Moszkvából egyáltalában nem (4, 20–45. sz.), más könyvtárból is csak öt esetben közölte.[16] A gyűjtőkötet korábbi őrzőhelyének nyomtatott katalógusa viszont mind a 66 tag pontos adatait felsorolja.[17] A kötet tehát mai összetételében került Moszkvába, ezért sem világos olyan sok és fontos turcica mellőzése Göllner részéről.

A gyűjtőkötet minden tagjának jobb felső sarkában áll a nyomtatott katalógus által is feltüntetett sorszám.[18] Az esetek többségében azonban a bal felső sarokban is látható egy, ugyancsak kézzel írt, de régebbi sorszám, amely minden alkalommal eltér a másiktól. A régi sorszámozás segítségével megállapítható, hogy a 66 kiadvány közül 50 korábban egy, a mainál is nagyobb gyűjtőkötet része volt, amelyhez legalább 84 kiadvány tartozott.[19] Ebben a nyomtatott tudósítások – a maihoz hasonlóan – az évszámok rendjében követhették egymást. Jelentős hiány (67–79. sz.) tapasztalható azonban az 1602. és 1606. évek között. Ekkor a kiadványok jellege megváltozik a mai gyűjtőkötetben: amíg 1602-vel bezárólag (1–49. sz.) – kettő kivételével (41–42. sz.), amelyek nem is a régi kolligátumból származnak – mindegyik hungaro-turcica haditudósítás, addig 1606-tól a jelentések diplomáciai jellegű eseményekről adnak hírt (50–65. sz.). Ez utóbbiak is két korcsoportra oszthatók: az 1606–1608. év közöttiek (50–54a sz.) az 1606. évi bécsi, ill. zsitvatoroki békeszerződésekhez, az 1619–1622. közöttiek (55–65. sz.) pedig Bethlen Gáborhoz fűződnek. Ezek közül mindössze négy korábbi származik egy másik, beszámozott gyűjteményből,[20] feltehetően ugyanabból, mint a 16. századiak többsége. A mai kötet többi 14 tagja (49, 53–65. sz.) máshonnan eredhet, mert azokon nem látható régebbi sorszámozás. A kiadványok műfajai (hadi, diplomáciai) megoszlása tehát pontosan igazodik eredetük szerint.

A mai gyűjtőkötet összeállítására a nyomtatott katalógus tanúsága szerint[21] legkésőbb a múlt században került sor. Ennek szempontjai egyrészt – mint majdnem minden kolligátum esetében – formai (negyedrét alakú), másrészt tartalmi. Ez utóbbi a fontos számunkra, mert ez a magyar, ill. a német nyelvterület számára hazánkon keresztül érintkező török vonatkozás volt. A különböző forrásokból ugyanis kizárólag ezzel kapcsolatos híradásokat szedtek össze túlnyomó részben német, kisebb számban latin nyelven. A korábbi őrzési helyén a felállítás szakrendben történt, ahol is a történelmen belül külön csoportot alkottak a Magyarországgal kapcsolatos kiadványok. Elképzelhető tehát, hogy még e gyűjteményben került sor a mai kolligátum kialakítására, amely helyenként (pl. 1595-ben) még az esztendőn belül is érvényesítette az időrendet.

Az említett, nyomtatott katalógusban[22] több mint száz további, régi, magyar vonatkozású nyomtatvány leírása található, amelyek közül több tucat a hazai bibliográfia számára ismeretlen. Ebből is az a tanulság vonható le, hogy még milyen sok publikált katalógus és bibliográfia átnézésére lesz szükség, hogy teljesebb kép alakuljon ki a régi, tartalmilag magyar vonatkozású nyomtatványokról, nem is beszélve a többszörözött formában közzé nem tett gyűjteményi nyilvántartásokról.

Ha a moszkvai kolligátumban fennmaradt 66 régi magyar és török vonatkozású kiadványt impresszum szerint csoportosítjuk, úgy megállapítható, hogy 29 közli a megjelenési helyét, 27 esetben szerepel „erstlich” megjelöléssel az eredeti kiadás nyomdahelye, míg 11 kiadvány hely nélküli.[23] Feltűnő és egyben jellemző, hogy a hely nélküliek közül nem kevesebb, mint nyolc kiadvány az 1619–1621. évekből való.[24] Ebből is jól érzékelhető, hogy a harmincéves háború elején a nyomdászok óvatosabbakká váltak, és a politikai tartalmú kiadványokon óvakodtak feltüntetni nevüket, ill. városukat.

A Lenin Könyvtár gyűjtőkötetében a helynevek közül messze kimagaslik Prága, amely nyolc eredetin és 16 utánnyomaton olvasható. Jóval kevesebb esetben, négy eredeti és öt utánnyomat viseli Bécs nevét. Harmadik helyen áll Nürnberg négy eredeti kiadvánnyal és egy utánnyomattal. Az összes többi 11 város neve[25] egyenként már legfeljebb csak egy-két tudósításon szerepel. Ezek szerint a kiadványok jelentős része tehát Prágára utal, ami jól magyarázza az 1619–1621. évi kiadványok közötti feltűnően sok hely nélküli nyomtatványt, hiszen ezekben az években Európának éppen ebben a városában zajlottak legviharosabban a politikai és katonai események. A kolligátumban fennmaradt tudósítások egy része is éppen a cseh rendekkel és azoknak Bethlen Gáborral folytatott tárgyalásairól szól. Jogos volt tehát az itteniek elővigyázata a politikai jellegű kiadványok közreadása kapcsán.

Mindezek alapján feltételezhető, hogy a gyűjtőkötetben fennmaradt és a nyomtatási helyet fel nem tüntető tudósítások közül – akárcsak a megjelöltek esetében – többeket a cseh fővárosban nyomtattak. Számításba vehető ez az eredetileg Bártfán készült levélújság esetében is. Az ebben található két szövegtípus – meglehetős primitív módon – bekezdésen belül váltja egymást, ami igénytelen, kis műhelyre utal. Hasonló jelenség tapasztalható a kolligátum 32. tagjánál is, amely megjelenési helyül Prágát tünteti fel. A bártfai tudósítás utánnyomatában látható szövegtípusok a moszkvai kolligátum számos más tagjában is felismerhetők, ill. az azokban található metszetek alapján további kiadványokkal hozhatók kapcsolatba (6, 7, 8, 11, 13, 26, 27, 35, 46. sz. stb.). Ezek kivétel nélkül utánnyomatok, ráadásul egy kivételével (7. sz.) mind prágai nyomdák – túlnyomó részükben a Schumann-műhely – termékei. Ezek alapján arra lehet gondolni, hogy a bártfai újságlevél utánnyomata egy kisebb prágai sajtó alól került ki. A 66 nyomtatvány viszonylag jó áttekintést ad három időkör magyarországi eseményeivel kapcsolatban. A legrészletesebb és sokszor szinte személyes hangvételű tudósítást az 1595–1602. évek közötti hadieseményekről szóló több tucat levélújság nyújt (1–49. sz.). Többségük könnyen és jól szembesíthető az akkori idők magyar hadi krónikájával.[26] Az egyes újságlevelekben olvasható részletek kiértékelésére e cikk keretein belül nincs lehetőség, így e helyen legyen elég csupán utalni arra, hogy azokban nem is egy esetben igen fontosnak tűnő adatokra lehet bukkanni. Így csak példálózva említhető most a visszafoglalt Esztergom (15. sz.) és Győr (40. sz.) városában látott feliratok, épületek stb. ismertetése, Buda és Pest egy eddig ismeretlen 1599. évi látképének leírása – sajnos a hozzá tartozó metszet nem maradt fenn – amely Albrecht Dürernek e városokról készült, de ugyancsak teljesen ismeretlen korábbi rajzára hivatkozik.[27]

A további részletek feltárásának megkönnyítésére és az összkép elnyerése érdekében helyesnek tűnt az alábbiakban a moszkvai gyűjtőkötetben levő valamennyi nyomtatvány legalább sommás ismertetése a legfontosabb bibliográfiai hivatkozásokkal.

1. Bericht vnd ║ Kurtze Erzehlung deβ He-║roischen gemüts, auch herrlichen vnd löblichen ║ Thaten welche der Hochgeborne Fürst vnd Herr, Herr Sigismundus ║ Batori, Fürst in Sibenbürgen, Herr baider Walachen, vnd Moldaw, etc. ║ wider den Türcken, mannlich bewisen hat. ║ … Durch Samuel Dilbaum, Burger in Augsburg, auβ man-║cherley Missiuen fleissig zusammen getragen. ║ 1596. (München, Adam Berg).     
A4 = [4] fol. (Csak az „A”-ív van meg, hiányzik B4–F4 G3 levél.)         
Kertbeny 1182 – Apponyi 588 – Ballagi 961 – Hubay 378 – Göllner 2191.

2. Vom Türkischen Reich. Bericht, was es für ein zu-║stand vnd gelegenheit in der Türkey jtziger zeit ║ habe, Aus einer vorrede Ioannis Lewenklaw von Amelbeurn, die er vber ║ seine Lateinische Türcken Chronik gestellt, … ║ Sampt einem Prognostico Antony Torquati Von Ferrar, ║ so er hiruon Ano 1480 dem damals regierenden ║ König in Vngern Herrn Matthias ║ vbergeben. ║ Mit einer Vorred des Ehrwirdigen vnd Hochgelerten ║ Herrn D. Ioannis Olearij, Superintendenten in der ║ Kirchen zu Hall In ║ Sachsen. ║ Zu Magdeburgk bey Iohann Francken, ║ Anno 1595.    
A4 B4 C4 = [12] fol.        
Göllner 2046.

3. Türkische Beschneidung. ║ Warhaffte kurtze Be-║schreibung, wie Amurath, der jetzt regierende Türkische ║ Keiser, seinen Sohn Mohameten, so er von Cricassa, einer Natolia-║nerin, seinem Kebβweib erzeuget, vnd nu mehr bey funfftzehen iaren alt, ║ im vergangenem monat iunio, dieses lauffenden Iares, mit ║ grossem Pomp vnd herrligkeit, zu Constantinopel ║ beschneiden lassen. ║ … ║ Sampt einer sonderlichen meldung etlicher Wunder-║werck zu Constantinopel. ║ M. D. LXXXXV
A4 = [4] fol.    
Ø 1582. évi kiadása: Göllner 1750.

4. Warhaffte ║ Kurtze Beschreibung des ║ gantzen Proceβ, was gestalt mit Graff Ferdi-║nanden zu Hardegk, gewesten General ║ Obristen zu Raab, ║ Vnd mit Nicolaum Perlin de Forli, gewesten Obristen ║ Wacht: vnd Bawmeister daselbst, im Rechten ║ procedirt, dieselben damnirt, ║ Vnd ║ Hernacher auff, beschehene der Römisch Kays: ║ May: etc. vnsers Aller genedigsten Herrn, genedigste Re-║solution vnd Begnadung, den 15. tag des Monats ║ Iunij, dieses 1595. Iahres, allhie in Wien ║ vom Leben zum tode gerich-║tet worden. ║ … ║ Erstlich Gedruckt zu Wien in Osterreich, ║ Georg Hieber Formschneider. ║ 1595.

A4 = [4] fol.    
Ø – Az eredeti bécsi kiadás: Borsa 5.

5. Warhafftige Newe Zeitung, ║ Wie die Siebenbürger, Moldawer Walachen, vnd Kosacken funff-║tzig tausent Tartern, so dem Türkischen Ferrat Bas-║sa haben zuziehen wollen, erschlagen, vnd auffs Haupt erleget. ║ … ║ Item, Was sich von dem 14. Iulio an, biβ daher vor ║ Gran, vnd in Nider Vngern ferner zugetragen. ║ Gedruckt zu Leipzig, Im Jahre, ║ M. D. XCV.      
A4 = [4] fol.    
Göllner 2177.

6. Warhafftige Zeittung. ║ Von Eroberung Gockern ║ vnd was sich von Anfang des ersten biβ auff den Vier ║ vnd zwantzigsten Julij des 95. dabey fürgelauffen ║ vnd zugetragen. ║ Auch was sich zuuor bey Gran vnd Gockern zugetragen. ║ Erstlich Gedruckt in der Alten Stadt Prag, in deβ ║ Hans Schuman Druckerey. ║ 1595.      
A4 = [4] fol.

Göllner 2172. – Az eredeti prágai kiadás: Ballagi 955.

7. Newe Zeittung, ║ Vnd gründtlicher Be-║richt, was massen abermaln durch schi-║ckung deβ Allmächtigen Gottes, deβ Durchleuch-║tigen vnd Hochgebornen Fürsten vnd Weyda in Sieben-║bürgen Kriegβvolck, darüber der hochberümbte vnd streit-║bare Heldt Herr Barbil Georg Obrister, dem Erbfeindt Christliches Namens vier Festung oder Granitzheuser ab-║gedrungen darzu den Themeschwari Bassa auf das ║ Haupt geschlagen, vnd demselben grosse ║ Peut erlangt vnd bekommen. ║ Erstlich Gedruckt zu Wienn in Osterreich, ║ bey Frantz Kolben. Anno 1595.
A3 = [3] fol.    
Göllner 2164.

8. Gott allein die Ehre. ║ Warhafftige Zeittungen ║ von Eroberung der Stadt Babotsch, vnnd er-║haltenen Victoria vber de Ianitscharn ║ vom letzten Iulij. ║ Item ║ Vom Scharmützel, Welcher zwischen Gran ║ vnd Ofen geschehen, auch erlangten Beuth der Cameel, ║ Gezelt, Geschütz, vnd vielen andwern sachen, so die ║ vnsern darinnen vberkommen vom 4. Augusti, ║ dieses 95. Jahrs. ║ Erstlich Gedruckt in der Alten Stadt Prag, Bey ║ Hans Schuman. ║ 1595.               
A4 = [4] fol.    
Göllner 2112.

9. Von eroberung der Vestung Fagiat, ║ Vñd vom Scharmützel, ║ welchen das Siebenbürgisch Kriegβheer mit ║ den Türcken, bey ermelten Vestung Fagiat den 13. Augusti ║ diesel 95. Jahres gehabt. Auch wie durch Gottes hülffe der Beeg ║ von Lippa vnd Gienco sampt andern fürnemen Türcken ║ von den Vnsern gefangen vnd weg║gefüret worden. ║ Item, Was im verlauffenen Monat in Crabaten gesche║hen: Vnd was für beuth von Vieh die vnserigen in Oberhungern ║ bey Hatwan bekommen haben. ║ … ║ Erstlich Gedruckt zu Prag, bey Hans Schuman.           
A4 = [4] fol.    
Göllner 2105.

10. Beschreibung, ║ Vnd gründtlicher Be-║richt, von der Eroberung der Haupt Ve-║stung Grann in Hungern, … nach auβ-║gestander langer Belägerung, durch hülff deβ Allmächtigen ║ Gottes den ersten vnd anderen September diβ 95. Iar, ║ endtlich in der Christen gewalt gebracht, vnd mit ║ streitbarer Handt erobert ║ worden. ║… ║ Gedruckt zu Wienn in Osterreich, bey ║ Frantz Kolben, in der Lilien Burschen.   
A4 = [3] fol.    
Göllner 2092.

11. Von eroberung Gran. ║ Vnnd was sich dabey von ║ anfang des ersten Julij biβ auff den 2. Septembris ║ zugetragen, auch was für beuth vnd anders die ║ vnsern darinnen vberkommen ║ haben. ║ … ║ Erstlich Gedruckt in der Alten Statt Prag, in ║ des Hans Schumans druckerey. ║ 1595.         
A4 = [4] fol.    
Göllner 2106. – Az eredeti prágai kiadás: Apponyi 1921.

12. Soli Deo gloria ║ Gutte Zeitung aus Vn-║gern, Wie vnserigen durch Gottes hülff, die ║ Vestung Gran erobert vnd eingenommen … Item, ║ Was man in der Vestung gefunden vnd ║ bekommen, Neben andern Zeittungen ║ aus Grätz. ║ … ║  
[A4] (levágva) = [4] fol.               
Borsa 6 – Göllner 2111.

13.  Beschreibung, ║ Vnd gründtlicher Bericht ║ von der Eroberung der Haupt Vestung Grann in ║ Hungern, … von an-║fang des ersten Iulij biβ auff den 2. Septem-║bris zugetragen, auch was für beuth vnd ║ anders die vnsern darinnen vber ║ kommen haben. ║ Warhafftige Zeitung, Wie der Sinan Bassa mit ║ Heereskrafft an die Muldawische Grentze, vber den Fuβ die Tonaw ║ Gesetzt, die Muldawische Landtschaft erstlich anzugreiffen, Deme ist ║ der Weidaw aus Siebenbürgen, … den Sieg er-║haltern, vnd etlich Tausent Türcken erleget, Vnd deβ fal-║schen Propheten Mahomets Fahne bekommen ║ haben, etc. ║ … ║ Erstlich Gedruckt in der Alten Stadt Prag. in ║ des Hans Schumans druckerey. ║ 1595.  
A4 = [4] fol.    
Göllner 2091.

14. Manβfeldische Historia, oder Particular ║ Erzehlung alles was ║ Fürst Carol vom Manβfeldt in Vngern ║ auβgericht, von Anfang seines Anzugs, biβ zu seinem ║ Todt vnnd Begrebnuβ, was sich weitter von Tag zu Tag mit ║ Scharmützeln, Schlachtern, Eynnehmungen etlicher Stätt vnd ║ Blochhäauser verlauffen, biβ ihre Fürstliche Durchleuchtigkeit, ║ Ertzhertzog Matthias endtlich den 1. Septembris 95. die ║ Vestung Gran einbekommen, … biβ auff der Ve-║stung Gran, alles in 3. Kupferstücken nach dem Leben ab-║gerissen, vnd durch die Buchstaben hierinn ║ auβführlich erkläret. ║ Gedruckt erstlich zu Nürnberg, durch Leonhart Heuβler. ║ Anno M. D. XCV.     
A4B4C2 = 20 pag.          
Apponyi 1910 – Göllner 2114.

15. Warhafftige, ║ Eigendliche vnd Gründt-║liche beschreibung, von eröberung der herrlichen ║ vnd starcken Vestung Gran, … ║ Deβgleichen Von der Schlacht, welche das ║ Siebenbürgische Kriegβvolck, mit dem Sinan Bascha ║ gehalten, Geschehen den 23. Augusti dieses ║ 1595. Iahres. ║ Item, Von eröberung des Festen am Wasser ║ gelegenen Berg Schlosses vnd Städtleins Vitzegrad oder ║ Plindenburg, welches die vnserigen durch Gottes hülffe den 22. Septem-║ber jetzt lauffenden Jahres, eingenommen … ║ In Summa, Was sich vom 4. Augusti bis auff ║ den 22. Septembris im Feldläger allenthalben ║ verlauffen, gründtlich be-║schrieben. ║ Erstlich gedruckt zu Wien, bei Georg Hieber. ║ [Anno 1595.] (levágva)    
[)(4] = [4] fol. (ívjel levágva)       
Borsa 8 – Göllner 2096.

16. Gute Newe Zeitung aus Sieben-║bürgen, Ober vnd Nieder Vngern, ║ Wie die Siebenbürger, ║ Moldawer vnd Walachen, den Sinan Bassa mit seiner grossen Türckischen macht, durch des ║ Allmechtigen hülffe geschlagen… ║ Item, Wie auch Gran, vnd nach dem Visegrad oder ║ Plindenburgk. vnd andere Türkische feste Heuser, durch ║ die vnserigen eingenommen wurden etc. ║ Erstlich Gedruckt zu Dreβden, ║ Anno, 1595.              
A4 = [4] fol.    
Göllner 2158.

17. Newe Zeittung ║ Vnd Warhaffter Be-║richt, was massen das Christliche Kriegβ-║Volck, in der Crabatischen Refier, die starcke vnd ║ wolerbawte Vestung Petrinia gestürmbt, vnd durch ║ deβ Almächtigen Gottes Hülff hernacher in jhr gewalt sampt dem Schloβ Crastobitz gebracht, der ║ Rustan Begg erschossen … Geschehen den 23. Septembr. Anno 1595. ║ Gedruckt zu Wienn in Osterreich, bey ║ Frantz Kolben, in der Lilien Burschen.        
A3 = [3] fol.    
Göllner 2165.

18. Copey eines Graffen Brieffs aus ║ Gran vnd Offen vom ║ Nouemb: 95. Darin vermeidet wirdt, ║ was sich biβher mit der Stadt Offen, vnd ander vmb-║liegenden orten, auch Schlachten vnd Erobe-║rungen, biβ heut dato zugetragen… ║ Sampt ║ Eim Schreiben aus Transalpina, des jtzi-║igen Fürsten Siebenbürgen Cantzlers, Herr ║ Stephanus Iozia genandt, darinnen die letzte grosse Victoria ║ des gemelten Fürsten von Siebenbürgen, so er wider den ║ Sinan Bassa, vor der Vestung Torgouista ║ erhalten, vnd gar in die Flucht ge-║schlagen, erzelt wirdt. ║ Erstlich Gedruckt zu Wien, anno 1595.   
A3 = [4] fol.    
Göllner 2098.

19. Richtige Antwort, ║ Auff des Mahometh ║ Bassa, vnd des Beeglerbegen aus Griechen-║landt Werbung an Graffen Ferdinanden von Hardeck, ║ vor seiner Gefengnuβ, wegen eines Frieden oder Stillstands, mit dem Türkischen Sul-║dan auffzurichten. ║ Sampt angehengter ernstlicher Vermahnung, ║ des Hochgelehrten vnd weitberühmpten Herren, Hein-║rici Stephani an die Röm. Kay. May. Rudol-║phum 2. … Gedruckt zu Prage, durch Iohan To-║lotzqui, Im Jahr, 1595.       
A4B3C3 = [11] fol.         
Apponyi 1915 – Hubay 366 – Göllner 2075.

20. Aussag Fünff gefange-║ner Türcken so von Türcken jtzigen zu-║stand einen jeder insonderheit gefraget, auch was sie da-║rauff geantwortet wie folget, mit andern Beut ║ zu Gran einbracht, den 8. dieses Win-║termonats. ║ Sampt der Siebenbürischen Confirmation ║ vnd Particularitet der Victorien wider den Sinan Bassa ║ vom 22. Wintermonat. ║ Auch wie sich vnser Kriegsvolck… vor Wei-║nachten, 96 ins Winterlager begeben haben. ║ Gedruckt zu Wien bey Greger Hübener ║ Anno 1596.             
A4 = [4] fol.    
Ø

21. Eygentliche Erzehlung, ║ Wie Sigismundi Bathori, Fürst in Sie-║[ben]bürgé, Moldaw vnd Walachey, dem Türkischen Sultan ist abgefal║[l]en, … [W]ie Machomet des Dritten dieses Namens, jtziger Türkischer Sul-║tan, seine neuntzehen Brüder Tyrannischer weiss hat stranguliren… ║ Auch, ║ Eigentliche Beschreibung Fürst Carll von Mansfeld herkomen, Leben ║ vnd ritterliche Thaten, so er nicht allein im Niederland vnd Frankreich verricht, sondern auch ║ in Vngern, vnd wie er nach behaltener Victori vor Gran, Kranck worden, sein Geist auff-║geben vnd zur Erd bestadtet worden ist. ║ … ║ Itzo Nachgedruckt an der Oder, H. ║ im Jahr 1596.          
A4B3 = [7] fol.               
Ø

22. Gewisse Newe zeittung, ║ Wie jetzo newlich die ║ Inwohner zu alt Ofen vmb hülff vnd erle-║digung vom Türcken, beym Herr Balfy angehal-║ten, … Vnd von den vnserigen in schutz vnd ║ schirm. Angenomen worden, In diesem ║ 1596. Iahr, den 22. Ianuarij. ║ Deβgleichen wie die vnserigen von Gran, ║ den 26. Ianuarij, auff den Streiff auβgezogen, ║ Vnd 3. Meil vnder Ofen kommen, … ║ Erstlich Gedruckt zu Bardfeldt, in ║ Vngern. ║ 1596.      
A4 = [4] fol.    
Ø

23. Newe Zeitung. ║ Von dem Bascha aus ║ Temetwschwar, Wie er mit Fünff vnd ║ Siebentzig wolbeladener Wägen seines Haab vnd ║ Guts nach Griechischen Weissenburg im abzug gewesen: … auffs Häupt erlegt … Darnach sein Kopff mit grosser Auβ-║beut gen Lippa gebracht ist ║ worden. ║ Von dem 4. Februarij, dieses ║ 1596. Iahr. ║ Erstlich gedruckt zu Prag, bey Vldrich Walda, ║ In diesem 96. Iahr. Den 23. ║ Februarij.         
A4 = [4] fol.    
Ø Másik kiadás: Hubay 388 – Göllner 2267a.

24. Nawe Zeitung. ║ Was diesen Monat ║ Aprilis in Siebenbürgen, Polen, Ober ║ vnd Nieder Vngern sich zugetragen vnd der-║lauffen, Auch von der grossen Kriegsrüstung des Türkischen Keysers. ║ Item, Prophecey vnd Aussage, eines ║ alten acht vnd achtzig Jährigen Bawern, welchen ║ etliche Vngerische Herrn auff den jetzt gehaltenen Landtag ║ gen Preβburgk haben fordern lassen … ║ Im Iahr, ║ M. D. CXVI.                
A4 = [4] fol.    
Ø

25. Vom Glückseligen Sieg ║ vnd zerstrewung vieler Tausent Tartarn vnd ║ Turcken bey der Stadt lippa, welche als sie dieselben ║ verwichenes Monats Aprilis, diβ Sechs vnd Neuntzigisten Iares, ║ belegert… ║ Item, ║ Welcher gestalt die wolverwarte Stadt Teme-║schwar, vnd von den vnsern angezündet… so wol was sich newlichen ║ bey Setschin vnd Filleck verlauffen hat. ║ Auch von einem Newgebornen Kindt, welches ║ an dem Venediger Meer gefunden worden, vnd was für ║ wunder sich damit zugetragen. ║ … ║ Erstlich Gedruckt in der Alten Stadt Prag, durch ║ Hans Schumans Erben. ║ 1596.                
A4 = [4] fol.    
Ballagi 993 – Hubay 393 – Göllner 2252. – Az eredeti prágai kiadás: Apponyi 1933 – Hubay 393a.

26. Von Eroberung dreyer Vestungen, ║ In Ober Hungern der ║ Stadt Wacen, In der Wallachey der Stadt Klaudi, ║ vnd in Dalmatia der Vestung Casta Nauico, … Item Wie die Türcken an dreyer örtern erstlich bey Gran, ║ zum andern zwischen Stulweissenburg vnd Rab vnd zum ║ dritten bey Ofen von den vnsern beraubt vnd ge-║schlagen sind worden. ║ Item, Welcher gestalt die Türcken Clissa widerumb ein-║nemen wöllen … ║ Erstlich Gedruckt in der Alten Stadt Prag, durch Hans ║ Schumans Erben. 1596.   
A4 = [4] fol.    
Göllner 2237.

27. Von Einnemung der ║ Stadt Wacyen: Vnd vom Haubtsturm ║ welcher zu Temeschwar geschehen, … ║ Item: Wie die Christen gen Erla vnd, ║ bey der Stadt Wacyen eine grosse Beuth den Türcken ge-║nommen, vnd die Türckische Solgaten zu Adriano-║poli viel Heuser in Brand gesteckt haben. ║ … ║ Erstlich gedruckt in der Alten Stad Prag bey ║ Anna Schumannin. Anno 1596.
[4] fol.             
Ø

28. Warhafftige ║ Beschreibung, mit was ║ Herrlicher Pracht vnd Solnnitet, jetzt ║ regierender Türkischer Käyser Mehemet Sultan, ║ den 6. Iulij, dieses lauffenden 1596. Iahres, wi-║der arme Christenheit, dieselbe zuuertilgen, ║ aus Constantinopel in eigner Person ║ ausgezogen. ║ Gedruckt zu Prag, Im Iahr ║ M.D.XCVI.   
A3 = [3] fol.    
Göllner 2229.

29. Victoria. ║ Warhaffte Beschreibung ║ wie es sich bey der Eröberung der Vestung Hattwan in öber Vngern, welche den 3. Septemb. ║ das ist, Dinstag nach S. Egidj dieses 1596. Iahrs, … ║ Sambt angehenckter Christlicher Dancksa-║gung nach erlangtem Sieg … ║ Erstlich gedruckt in der Alten Stadt Prag, ║ durch Nicolaum Straus. ║ 1596.            
A4 = [4] fol.    
Ø

30. Particularitet ║ Wie die Festung Pe-║trinia, von dem Erbfeinde ║ der Christenheit dem Türcken, belägert, vnd durch Gottes hülffe beystand von ║ den vnserigen entsetzet vnd saluiret … ║ Gedrukt zu Bresslaw, durch ║ Georgium Bawman. ║ 1596.      
A4 = [4] fol.    
Ø

31. Adi den 23. Octobris, Anno 1596. ║ Warhafftige erzelung, was ║ sich vnder dem Christlichen Kriegβvolck vnnd dem ║ Erbfeind Türcken vor Keredes verloffen, … ║ Erstlich Gedruckt in der Alten Stadt Prag, ║ Durch Ulrich Walda. ║ 1596.     
A4 = [4] fol.    
Ø

32. Erschreckliche ║ Tyranney, vnd vnmensch-║liche grawsame Thaten der türcken, ║ gegen vns Christen Kriegsvolck in Eroberung ║ der Vhestung Erlaw. ║ … ║ Gedruckt zu Prag, Im Iahr, ║ M.D.XCVI.         
A4A4[!] = [8] fol.           
Ø

33. Belegerung Erlau vnd darauff folgende Schlacht, zwischen den ║ Christen, Türcken vnd Tartarn, in obern Vngern geschehen, ║ Sowoln kurtze vorgehende Beschreibung, was ║ sich nach vberwindung vnd einnam Hattwan, von tag zu tag ver-║loffen … ║ Dergleichen was hernach, mit den Scharmützeln vnd der Schlacht bey Kerestes, … alles von dem Mo-║nat Septemb. diβ auff den jetzigen Decemb. dieses 1596. beschrieben, ║ vnd mit schönen Figuren gezieret, ║ [metszet] ║ Zu Endt mit zweyen schönen Kupfferstücken, Als die belegerung der Vestung ║ Erlau, auch den Scharmützeln vnd der Schlacht bey Kerestes ergangen. ║ (Gedruckt zu Nürnberg, In verlag ║ Ioachim Lochners.)            
A4B4C4D4E4 = [20] fol.
Kertbeny 1221 – Apponyi 599 (vari.) – Ballagi 956 – Hubay 377 – Göllner 2227.

34. Warhafftige ║ Newe Zeitunge ║ von Raab. ║ Wie diese weitberümbte Fehstung, Durch ║ Gott des Allmechtigen hülff vnd beystand, von den ║ Christen widerumb eröbert, … Erstlich Gedruckt zu Leipzig, Bey Abra-║ham Lamberg. ║ Anno M.D. XCVIII.
A4 = [4] fol.    
Ø

35. Gründtliche Particularia ║ Von glücklicher einne-║mung vnd eroberung der gewaltigen Fe-║stung Raab, in Hungern: welche die Türcken ║ mit list vnder sich gebracht, Vnd in die vierd-║halb iahr in ihrer macht gehabt. ║ … ║ Erstlich Gedruckt zu Prag, in der Alten Stadt, ║ durch Georg Jacob von Datschitz. ║ Im Iahr: ║ M.D.XCVIII.    
A4 = [4] fol.    
Ø – Az eredeti prágai kiadás: Apponyi 1941 – Göllner 2365.

36. Die ander fröliche Newe Zeitung. ║ Wie die mechtige Vehstung ║ Raab, durch Gottes Gnedige schickung ║ vnd hülffe, von dem Wolgebornen Freyherrn Adolff ║ von Schwartzenberg eingenommen … ║ Erstlich Gedruckt zu Dressden durch ║ Matthes Stöckel. Anno 1598.      
A4 = [4] fol.    
Ø

37. Soli Deo Gloria. ║ Von Sigreicher ║ Eröberung der Vestung ║ Rab, vnd Ritterlichem Sig wider die ║ Türcken daselbst, welchen Gott der Allmechtig sei-║nem Christlichen Volck, dieses Acht vnd Neuntzigist Iahr ║ inn der Nacht am Sonntag Quasimodo, ║ verliehen hat. ║ … ║ Gedruckt zu Olmütz, durch ║ Georgium Händl.       
A4 = [4] fol.    
Ø

38. Gründtlicher Particular ║ Von Glücklicher ║ einnemung vnd eröberung der ge-║waltigen Vestung Raab, in Hungern: ║ Welche die Türcken mit list vnter sich ge-║bracht, Vnd in die vierdhalb Iahr in jhrer macht gehabt haben. ║ [metszet] ║ Gedruckt zu Bresslaw, durch ║ Georgium Bawman. Im Iahr. ║ M.D.XCVIII.             
A4 = [4] fol.    
Ø

39. Türkisches tranck gelt wegen verlusts Raab. ║ Das ist, ║ Ein ausfürliche Erzeh-║lung, was sich zum theil noch in einnehmen Raab ║ mit den Türcken begeben, … ║ Gedruckt zu Walstadt, im jahr ║ 1598       
A4 = [4] fol.    
Göllner 2376 – Utánnyomata: Apponyi 1946 – Göllner 2376 jegyzet.

40. Schatz vnd Vorrhats Erzehlung, ║ Von allerley ║ Goldt, Solber, Muni-║tion, Meel, Saltz, Honig, Türkischem Ge-║tränck, zwygebackten Brod, vnzehlichen Vorrath an ║ allen Dingen, so nach Einnemung Raab nach den ersten ║ viertzehen Tagen in heimlichen vnter der Erden ║ verwareten Gewölbern gefunden ║ worden. ║ … (Gedruckt zu Walstedt, Im Iar 1598)     
A4 = [4] fol.    
Ø

41. Lob vnd Danck Predig, ║ Wegen Glückseli-║ger vñ Riterlicher Eroberung ║ der hauptvestung Raab, gehalten zu ║ Wien in Osterreich, in der Thumbkir-║chen bey S. Stephan, den 2. ║ Tag Aprilis, Anno ║ 1598. ║ Durch ║ Georgium Scherer, Societatis Iesv ║ Theologum. ║ … ║ Gedruckt in der Alten Stadt Prag, ║ durch Nicolaum Strauβ. M.D.XCVIII.     
A4B4C4D4 = [16] fol.     
Ø

42. Pannonia ║ Divo ║ Rvdolpho ║ Secvndo: Impe-║ratori Romano, S. A. ║ Suo ║ Regi Archidvci, & Domino &c. ║ & ║ Illustriβimis ut & Illustribus ║ Jmperii Romani ║ Ordinibus, ║ A. D. ║ M.D.IIC. ║ Ratisbonam ║ ad ║ Comitia Imperialia evocatis, ║ Supplex: ║ Habitu ex laciniis Maronis contexto producta ║ ab ║ Othone Gryphio: Goarino: Catto: ║ Gymnasij poëtici Ratisponensium Rectore. ║ Noribergae ║ Excudebat Paulus Kaufmannus.     
A4B4 = [8] fol.               
Apponyi 1940.

43. Siebenbürgische Zeitung. ║ Warhaffter Bericht, welcher ║ massen der Durchläuchtige Hochgeborne ║ Fürst vnd Herr Sigismundus Fürst in Sieben-║bürgen, Walachey vnd Moldaw, Grafe der Zeckler, etc. Die Käy-║serlichen abgesandten empfangen vnd anghört, sein gantzes Land vbergeben, ║ jhnen… ║ Sampt einer Verzeichnuβ der Ordnung, so der Wol-║geborne Herr, Herr Adolph, Freyherr zu Schwartzenburg, ║ seinem Kriegsvolck die herrliche geschwinde Einnam, Raab ║ betreffend, fürgehalten, vnd sich derselben ║ gebraucht. ║ Gedruckt zu Nürnberg, im Iahr. ║ 1598.           
A4 = [4] fol.    
Ø – Más nürnbergi kiadások: Kertbeny 1282 – Apponyi 1945 – Kertbeny 1283.

44. Schreiben. ║ Des jtzigen Türkischen Keysers Machomet ║ aus Constantinopel, ahn. ║ Heinricum IIII. König ║ in Franckreich vnd Nauarra, etc. darinne ge-║meldet wirt aus was motiuen gedachter Türkischer ║ Keyser, mit Ihr Key. Mayest einen newen friede vnd ║ anstandt auffrichten wollen. ║ Sampt einer wiederholung, vnd bestetigung, der vorigen ║ Bündnissen, vnd Frieden, so zwischen jhm, dem König von Franckreich, ║ Mechtiger Meer herscherin von England vnd Venetianer ║ vor diesem gemacht worden. ║ [metszet] ║ Gedruckt erst in wien bey Greger Hübner, Anno 1598.    
A4 = [4] fol.    
Borsa 12.

45. Contrafactur ║ Der gewaltigen Stadt ║ puda oder Ofen, auch die Festung Pest, so ║ vber der Thonaw gelegen, Erst von dem weitberümpten ║ Albrecht Düerer, Darinn zu sehen, diese letzte Belagerung, ║ vnd wider Abzug der Christen, … ║ Beneben der frölichen Zeitung vnd wahren ║ Bericht, von Entsetzung der gewaltigen Siebenbürgi-║schen Häuptfestung Wardin, sampt andere verlauffene Sieben-║bürgische vnd Vngerische Kriegs Sachen, so sich von Tag ║ zu Tag zugetragen, biβ in vnser jtziges Win-║terläger, Anno 1599. ║ [metszet] ║ Erstlich gedruckt zu Augspurg, bey Georg Kreβ, ║ in der Jacober Vorstadt.      
A4 = [4] fol.    
Ø

46. Warhafftige Zeitung, ║ Von der Schlacht Sigis-║mundi Bathori, mit dem Michael Wayda, auβ der Wallachey vnd Georgen Basta, welche dieses lauffen-║de Sechzehenhundert vnd Erste Iar, den dritten tag des ║ Monats Augusti, An der Siebenbürgischen vnd Vngri-║schen Gräntzen beschehen: Allda gedachter Bathori mit ║ grossem spot vnd verlust seines Volcks auffs ║ haupt geschlagen worden. ║ [metszet] ║ Erstlich gedruckt in der Alten Stadt Prag, bey ║ Hans Schumans Erben, 1601.               
A4 = [4] fol.    
Ø

47. Gründtliche vnd ║ Warhafftige Newe zeitung ║ von Eroberung der ansehenlichen Vestung ║ Stul Weissenburgk, wie dieselbe von Ihrer Fürstlich: ║ Genaden Duca de Mercuri, Feldobristen in Ober Vngern be-║lägert, gestürmt, vnd hernach de 20 Septemb: im 1601 Iahr ║ eigenommen, …         
A4 = [4] fol.    
Ø

48. Beschreibung ║ Von des Türkischen ║ Kaisers Macht vnd Sterck mit welcher er jetz und aus sonder verhencknus Gottes, vnserer ║ Sünden halben, zu den Christlichen Gränitzen sich nahet, ║ … ║ Item, Von erlangter Victoria in Siebenbürgen wieder ║ Moyses Tschaxel vnd sein anhang, so sich der Key. May ║ gantz vngehorsamlichen erzeigen wollen. ║ … ║ Erstlich Gedruckt in der Alten Stadt Prag, bey den ║ Schumanischen Erben. ║ 1602.              
A4 = [4] fol.    
Hubay 432.

49. Appendix Relatio: ║ I: Fra. ║ Kurtzer Bericht, was ║ sich in newlicher zeit in Vngern, Siebenbür-║gen, vnd mit Stulweissenburg, auch im Niderland, ║ Spannien, Holland, Seeland, Ambsterdam, Dantzig, Mey-║land, Muscaw, Frankreich, Augspurg, Nürnberg, vnd sonst in ║ Deutzland, hin vnd wieder zugetragen, so in der vorigen Relation ║ nicht kommen können, … Neben zu Ende angehenckten Bericht der Churfürst-║ lichen zu Dreβden gehaltener Heyrath. ║ Geschrieben vnd Continuiret ║ Durch ║ Iacobvm Framen: H. ║ der Historien liebhaber. ║ [záródísz] ║ Gedruckt zu Magdeburg bey Iohann: ║ Bötchern, Anno 1602.
A4B4 = [8] fol.               
Ø

50. Duellum Glöselianum. ║ Das ist, ║ Zwey vterschiedliche, vnd ║ darzu wiederwertige Bedencken, vber der ║ Frag, Ob den Ungrischen Landständen ║ die Freyheit der Religion zu ║ zulassen sey. ║ Eines, ║ Doctoris Melchioris Gloselii, Weihe Bischoffs ║ zu Wien, vnd Administrators des Bisthumbs ║ Newstadt, welches Negative streitet. ║ Das ander, ║ Doctoris Polycarpi Leisers, Churfürstlichen ║ Sächsichen Hoffpredigers, vnd verordneten ║ zu Kirchen vnd Schulsachen, ║ Welches Affirmativè schleusset. ║ … ║ in den Druck verfertiget, durch ║ M. Theopilum Philalethen Christopolitanum. ║ Leipzig, ║ In Vorlegung Abraham Lambergs. (Anno ║ M.DC.VIII.)      
A4B4C4D4E4F4G4H2 = [4]+54 [recte 46]+[1] pag.      
Ø

51. Exemplar ║ reconcilia-║tionis cum Hun-║garis factae 23. Junij, ║ Anno 1606. ║ [metszet] ║ Cum Graia Superiorum. ║ Pragae, ║ Typis Othmarianis.          
A4B4C4D4 = [16] fol.     
Ø – Címlapváltozata: RMK III. 1048 (1) – Hubay 442 (1)

52. Abdruck ║ Der Reconciliation vnnd ║ Vergleichung mit den Hungerischen ║ Stenden, geschehen zu Wien in Osterreich, den 23 ║ Junij. Anno 1606. … Erstlich Gedruckt in der Alten Statt ║ Prag, durch Iohan Othmar Iacobi. (Nachgedruckt zu Nürnberg durch ║ Christoff lochner.)           
A4B4C4D4 = [16] fol.     
RMK III. 1030 – Apponyi 691 – Hubay 439a.

53. Abdruck ║ Der Friedens Handlung ║ vnd Vergleichung mit den Hungerischen ║ Ständen. ║ Insonderheit auch von des Herrn Botschkay ║ seiner Person, Tittel etc. vnd gantzen ║ Befriedung. ║ [metszet] ║ Erstlich Gedruckt in der Alten Stadt Prag, ║ durch Iohan Othmar Iacobi. M.DCVII.       
A4B4C2 = [10] fol.         
Ø – Más utánnyomása: RMK. III. 1031.

54. Conditiones ║ Pacis Inter Roma-║norum Et Turcicum Impe-║ratorem, … Pragae, ║ Typis Othmarianis ║ 1607              
A6 = [6] fol.    
RMK III 1048 (2) – Hubay 442 (2).

54. a. Friedens Conditiones. ║ wie dieselben zwischen dem Römischen ║ vnnd Türckischen Keyser, Rudolpho dieβ Namens ║ dem andern, vnd Hehomath Sultan dem er-║sten… ║ Erstlich gedruckt in der alten Stadt Prag durch ║ lohan Ottmari Iacobi. 1607.
A4 = [4] fol. (csonka, hiányzik B3]             
RMK III. 1047 – Hubay 444. – Más utánnyomata: RMK. III. 1051 – Hubay 443.

55. Schreiben ║ Fürsten Gabriel ║ Betlehem in Sieben-║bürgen, ║ An die Herren Directorn ║ deβ Königreichs Böhemb. ║ … ║ Gedruckt im Jahr 1619.          
A4 = [4] fol.    
RMK III. 1269 – Apoponyi 743 – Hubay 478.

56. Antwortschreiben, ║ An den Fürsten in ║ Siebenbürgen, von den ║ löblichen Herren Directorn in ║ Böhemen abgegangen, ║ Den 9. Septemb. 1619. Jahrs. ║ … ║ Gedruckt im Jahr, wie obstehet.    
A4 = [4] fol.    
Hubay 476.

57. Legationis, ║ In regiis ║ Vngaror. Comitiis ║ Proximis, Nomine Evange-║licorum Regni Boemiae ║ Ordinum, ║ A Doct. Iessenio, obitae, ║ Renvnciatio. ║ … ║ Pragae, ║ Excudebat Paulus Sessius, Academiae Typographus. ║ Anno M.DC.XIX.            
A4B4C4D2 = [14] fol.     
Apponyi 1993.

58. Qvere-║la Hvnga-║riae. ║ Anno ║ M.DCXX.                
A4B4C4 = [12] fol.         
RMK III. 1314 – Apponyi 2001 – Hubay 494.

59. Fedus ║ Ungaro-║Bohemicum, An-║no Salutis M.DC.XX. ║ Aprili mense, Pragae, ║ … ║ Nec-Non ║ Articuli A Serenis-║simo Dn. Dn. Gabriele Bethlen, &c. ║ … ║ Cosmopoli, ║ MDCXX.             
A4B4C4D4E4F4 = 48 pag.              
RMK III. 1309 – Apponyi 779 – Hubay 509.

60. Extract der Resolution, ║ So den Kayserlichen ║ Gesandten den 12. Ianua-║rii zu Preβburg von den Vngari-║schen Ständen ertheilet worden. ║ [záródísz] ║ Gedruckt im Jahr ║ Christi 1620.              
A4 = [4] fol.    
RMK III. 1308 – Apponyi 1997.

61. Deβ Königreichs Hungarn ║ Offene Klagschrifft. ║ An die gantze Christen-║heit, … ║ Im Jahr Christi M.DC.XX:       
A4B4C4 = [12] fol.         
RMK III. 1312 – Hubay 498.

62. Der Röm.Kayserl. ║ auch zu Hungarn vnd Böhmen, etc. Kö-║nigl. Majest. Edictal-Cassation, der vnbillichen, ║ vermeynten vnd von Rechts wegen nichtigen ║ Wahl Gabriel Betlehems zum Kö-║nig in Ungarn. ║ … ║ Item Copey eines Schreibens, so der Graf von ║ Mansfeld an den Bethlen Gabor soll ge-║than haben. ║ Gedruckt im Jahr M.DC.XXI.               
A4B4C3 = 21 pag.          
RMK III. 1324 – Apponyi 2619 – Hubay 546.

63. Sacratis-║simae Caesa-║reae, Ac Germa-║niae, Hvngariae, Bohemiae ║ &c. Regiae Majestatis, Edictalis Cassatio, Iniquae, ║ Praetensae, & ipso jure nullae Electionis Ga-║brielis Betlen, in Regno ║ Hungariae. ║ … Augustae Vindel: ║ Recusa per Andream Apergerum. ║ Anno M.DC.XXI.    
A4B4 = [8] fol.               
RMK III. 1319 – Hubay 544. – Más kiadása: RMK. III. 1285, 1286, 1342.

64. Drei vnderschiedliche Tractätlein. ║ I. ║ Der Römischen Keyser-║lichen, auch in Germanien, zu Hungern vnd ║ Böhmen kön. May. Edictal Cassation, der vnbilligen ║ vermeinten, vnd von rechtswege nichtigen Wahl Gabriels ║ Bethlen, im Königreich Vngern. … ║ II. ║ Chur Sachsens, dem Pfältzischen Gesandten, Georg Friedrichen, Gra-║uen zu Hohenloe, etc. gegebene Resolution, zu Dreβden im Monat ║ Ianuario 1621. ║ III. ║ Eynfältig vnd wolmeinender Discours mit inserirter trewhertziger Warnung ║ vnd adhortation, … gedruckt im Iahr, 1621.         
A4B4C4D4E4 = 39 pag.  
RMK III. 1345 – Apponyi 792.

65. Newe ║ Huldigungs Predigt: ║ Bey ║ Des Durchlauchtigen ║ Hochgebornen Fürsten vñ Herren, ║ Gabrielis, Fürsten … ║ Gehalten ║ Durch Michaelem Lyresium N.S. ║ Ietziger zeit Evangelischen Pfarrern ║ vnd Predigern zu Oppeln. ║ Den andern Sontag nach Trinitatis, ║ war der fünffte Junij In diesem 1622. ║ lauffenden Iahre. ║ Gedruckt in der Fürstl. Stadt Olsse, ║ Bey Iohann: Bössemessern.       
A4B4C4D2 = [14] fol.     
Ø


[1] A magyar sajtó története. I. Budapest 1979. 19–21.

[2] Magyar Könyvszemle 1963. 120–121.

[3] Apponyi, Alexander [von]: Hungarica. Ungarn betreffende im Ausland gedruckte Bücher und Flugschriften. I–IV. München 1903–1927. 1877. sz – További utánnyomata, amely nem tünteti fel az eredeti kiadás adatait, Nürnbergben készült Leonhard Heussler műhelyében: RMK III. 761. sz.

[4] RMNy 424, 448, 590, 654, 771. sz.

[5] Ballagi Aladár: Buda és Pest a világirodalomban. Budapest 1925. 979. sz. – Hubay Ilona: Magyar és magyar vonatkozású röplapok, újságok, röpiratok az Országos Széchényi Könyvtárban. Budapest 1948. 389. sz. – Göllner, Carl: Turcica. Die europäischen Türckendrucke des XVI. Jahrhunderts. II. Bucureşti–Baden-Baden 1968. 2268. sz.

[6] Kertbeny Károly: Magyarországra vonatkozó régi magyar nyomtatványok. 1454–1600. Budapest 1880. 202. sz. – Ballagi Aladár: Buda és Pest a világirodalomban. Budapest 1925. 968. sz. – Göllner, Carl: Turcica. II. Bucureşti–Baden-Baden 1968. 2278. sz. – A nyomdász neve ezen Gressként áll. Az ő gondozásában számos magyar vonatkozású híradás jelent meg: Gutenberg Jahrbuch 1962. 353–359.

[7] Jedlicska Pál: Adatok br. Pálffy Miklós életrajza és korához. Eger 1897. 592–594.

[8] Augsburg 1604 és 1605. – Apponyi, Alexander [von]: Hungarica. Ungarn betreffende im Ausland gedruckte Bücher und Flugschriften. I–IV. München 1903–1927. 677. sz.

[9] Folia Archaeologica 9 (1957) 192. – Rózsa György: Budapest régi látképei (1493–1800). Budapest 1963. 161.

[10] Jedlicska Pál: Adatok br. Pálffy Miklós életrajza és korához. Eger 1897. 594.

[11] A magyar sajtó története. I. Budapest 1979. 19–21.

[12] Hammer–Purgstall, Joseph von: Geschichte des osmanischen Reiches. X. Pest–Wien 1835. –Továbbá Kertbeny, Apponyi, Ballagi és Hubay fentiekben már említett munkái.

[13] Az e témával foglalkozó első, általános összefoglalás: Weller, Emil: Die ersten deutschen Zeitungen. Tübingen 1872. – Festschrift Josef Stummvoll. Wien 1970. 661–666 (Borsa). – A legutóbbi, speciális bibliográfia Göllner  műve. – Göllner, Carl: Turcica. I. Bucureşti – Berlin 1961; II. Bucureşti – Baden-Baden 1968. Ezek sajnos mind csak a 16. századi kiadványok feltárására vállalkoztak.

[14] Moszkva, Biblioteca SSSR imeni V.I. Lenina: Цkb MK VII. 4328–4370, 4412, 4380–4384, a leltári számozása 60 989–61 000, 63 000–63 0052. Az egész kötetről mikrofilmet kapott az OSzK.

[15] Göllner, Carl: Turcica. II. Bucureşti–Baden-Baden 1968. 2191. sz. (1. sz.), 2046. sz. (2. sz.), 2114. sz. (14. sz.).

[16] Göllner, Carl: Turcica. II. Bucureşti–Baden-Baden 1968. 2252. sz. (25. sz.), 2237. sz. (26. sz.), 2229. sz. (28. sz.), 2227. sz. (33. sz.), 2376. (39. sz.).

[17] Reichsgraeflich von Hochberg'sche Majorats-Bibliothek zu Fürstenstein. IV [recte VI.] Geschichte. Breslau 1892–3. 30–37, 41–42. – Jelzete ott „ung.Q.5.” volt.

[18] 1–65. sz. – Az 54. sz. két önálló bibliográfiai egységet tartalmaz.

[19] Ez a legmagasabb sorszám az 50. tagnál látható.

[20] 80. sz. = ma 51, 81. sz. = ma 52, 82. sz. = ma 54, 84. sz. = ma 50. sz.

[21] Reichsgraeflich von Hochberg'sche Majorats-Bibliothek zu Fürstenstein. IV [recte VI.] Geschichte. Breslau 1892–3.

[22] Reichsgraeflich von Hochberg'sche Majorats-Bibliothek zu Fürstenstein. IV [recte VI.] Geschichte. Breslau 1892–3. 27–47.

[23] Ez utóbbiak közül egy – 59. sz. – a „Cosmopoli” koholt helynevet viseli. Egy alkalommal – 52. sz. – mind az eredeti, mind az utánnyomat adatait feltüntették.

[24] E három esztendőből ezzel szemben mindössze két további kiadvány közli a megjelenés helyét: 57, 63. sz.

[25] Augsburg, Bartfeld, Breslau, Dresden, Frankfurt a.d.0., Leipzig, Magdeburg, München, Olmütz, Öls és a koholt „Walstadt”.

[26] Horváth Jenő, Rónai: Magyar hadi krónika. II. Budapest 1897. 116–148.

[27] E helyen is megköszönöm Rózsa György ezzel kapcsolatos tájékoztatását.




TARTALOM KEZDŐLAP