| Tüskebujkáló (Agyrobates Sw.) | TARTALOM | Varrómadár (Sutoria Nich.) |
A szuharbujók nemzetsége több mint 50 fajt foglal magában, melyek a nádi poszátákra emlékeztetnek. A nemzetségnek mindenekelőtt egész Afrikában, beleértve Szokotorát és Madagaszkárt is, a Földközi-tenger környékén, Elő-Indiában és Ceylonban, Dél-Kínában egész Japánig, Malakkán, a Szunda- és Molukki-szigeteken, végül a Pápua-szigeteken egész Ausztráliáig vannak képviselői. Ismertető jeleiket a mérsékelten hosszú, hegyes, oldalt összenyomott, rendszerint gyengén ívelt csőr, az aránylag nagyon erős, hosszúcsűdű és nagyujjú láb, továbbá a dús és lágy tollazat, a rövid és lekerekített szárny, végül a költési idő alatt rövid, erősen kerekített, legyezőalakú, 12 tollú fark alkotja.
Az európai szuharbujó (Cisticola cisticola Temm.)
Nemcsak Dél-Európában, hanem egész Afrikában, – amennyiben annak szárazföldje tartózkodásának megfelel – továbbá egész Indiában, a Szunda-szigeteken és Dél-Kínában is előfordul. Tollazata felül – az egyöntetüen barnás nyaktáj és a rozsdabarna farcsík kivételével – világos és sötétbarnával foltozott.
| Tüskebujkáló (Agyrobates Sw.) | TARTALOM | Varrómadár (Sutoria Nich.) |