3. Satnyaujjú makik (Perodicticus Benn.)

A satnyaujjú makik vagy pottók nemzetségének törzsfaja a pottó (Perodicticus potto E. Geoffr.)

A potto (Perodicticus potto E. Geoffr.) alvó helyzetben.

A potto (Perodicticus potto E. Geoffr.) alvó helyzetben.

A potto (Perodicticus potto E. Geoffr.). Kothe, Berlin phot.

A potto (Perodicticus potto E. Geoffr.). Kothe, Berlin phot.

Karcsú termetű, kerekfejű félmajom. Arcorra előreugró, szemei középnagyok, kis fülei hártyásak. Karjai, lábai egyenlő hosszúak. A mutatóujja csökevényes, de azért még jól felismerhető, körmöt nem hord; második lábujján hatalmas, görbe, lapos, fölfelé álló karmot, míg a többi ujjon csak lapos körmöket találunk. Fogazata alul is, felül is 2 metsző, 1–1 szem, 3–3 előzápfogból és 3–3 utózápfogból áll; fogainak összes száma tehát 36. Alsó metszőfogai nagyok és rézsutosan előreugrók; az alsó szemfog hasonló helyzetű. Az alsó fogsor leghátsó zápfoga háromgumójú. Egészen különleges sajátság mutatkozik a gerincoszlop nyaki táján: a tövisnyujtványok azon a helyen annyira meghosszabbodtak, hogy a bőrt a magasba emelik és kiálló púpok benyomását keltik. Rövidszőrű bundája felül vöröses fakószürke, amelyhez fekete szín is elegyedik, fején, karjain és lábain vörhenyesebb, vállatáján egérszürke. Alsó testtájai világosabbak, élénk szürkék, farka szürkés, rozsdavörös, a szőrök hegye pedig feketés barna. A pottó mintegy 35 cm hosszú, ebből a hosszúságból azonban 6 cm a farkára esik.

A pottó nagy földrajzi elterjedése csak rövid idő óta ismeretes. Jelenleg öt faját ösmerik, ezek közül négy Afrika nyugati, egy pedig a keleti felén él. A legelőször leírt faj (P. potto E. Geoffr.) a legészakibb (Aranyparttól Sierra Leonáig); három másik Kamerunban (P. edavardsi Bouv.) a Niger és a Kongó vidékén, egy pedig Angol-Kelet-Afrikában fordul elő (P. ibeanus Thos.).