1. alcsalád: Daru-formák (Gruinae)


FEJEZETEK

Az idetartozó 19 fajt a család legnemesebb tagjainak tekintjük. Jellemző vonásaik: testük aránylag hosszú, majdnem hengeralakú, de erős és oldalról nem lapított; nyakuk hosszú és vézna; fejük kicsi, szép alakú; hegyes csőrük közepes erősségű, egyenes, oldalt némileg összenyomott, laposormú, körülbelül olyan hosszú, mint a fejük, vagy kissé hosszabb; tőfele puha, de hegye kemény. Lábszáruk igen hosszú és erős, lábfejükön négy ujj van. Nagy, hosszú és széles szárnyukon 11 evezőtoll van, melyek közül a harmadik a leghosszabb. Szélső harmadrendű evezőik a többinél hosszabbak és sarlóalakúan hajlottak, azonkívül igen sajátságos alakjuk által tűnnek ki. Meglehetősen rövid, kerekített farkuk 12 tollból áll.

A légcső alakja és elhelyezése rendkívül sajátságos. Némelyik fajnál, pl. a pártás darunál csak a szegycsont felső részébe hatol be, más fajnál, pl. a szürke darunál a szegycsont egész gerince üreges a nagy légcsőhurok befogadására. A darufélék erős hangja kétségtelenül összefüggésben van a légcső ilyenforma alkotásával. Csak a koronás darvaknál nem hatol bele a légcső a szegycsontba.

A darvak földrajzi elterjedésének néhány sajátságos vonása van. Mindegyik világrésznek megvannak a maga külön fajai, de a legtöbb faj Ázsiában él.