Haris (Crex Bechst.)

A nemzetség jellemző vonásai: testük magas, oldalt erősen összenyomott, nyakuk középhosszú, fejük meglehetősen nagy, csőrük rövid, erős, magasormú és összenyomott. Középhosszú lábuk majdnem a sarokizületig tollas.

A haris (Crex crex Linn.)

Felül feketésbarna alapon olajszürkén foltozott, mivel az egyes tollaknak széles szegélyük van. Torka és nyaka eleje hamuszürke, oldalt barnásszürke, vörhenyesbarna harántfoltokkal. Csőre vörhenyes barnásszürke, lába ólomszürke.

A haris Észak-Európában és Közép-Ázsia nagy részében van elterjedve. Vonuláskor Dél-Európát rendszeresen érinti. Nálunk májusban jelenik meg és augusztus végén kezd visszaköltözni, miután átesett a vedlésen, de még október közepén is akad egy-egy példánya.

A haris szintén inkább éjjeli, mint nappali madár, legalább is a forróság óráiban csendben marad. Amilyen szép és takaros madár, éppen olyan barátságtalan természetű fajtársaival és más gyengébb állatokkal szemben.

A haris – hars, harismadár, kétkés-madár – Magyarország nedves kaszálóin, bokros rétjein, lucernásaiban rendesen előfordul, ha nem is éppen gyakori. Egyáltalában nincs a vízhez kötve, hanem a víztől távol is megtelepszik, így pl. még erdei vágásokban is. Előfordulása nem szorítkozik csupán az alacsonyabb vidékekre, hanem a magasabb hegyvidéken is fészkel. Ertl G. liptó megyében kb. 700 méter magasságban találta a fészkét. Nagyon későn érkezik hozzánk; az Alföldön legkorábban április végén, de a magasabb vidékeken csak május közepe táján. Szeptemberben és októberben vonul el.

Gazdaságilag hasznos, mert rovarpusztító, de nem védett, hanem vadászható madár. Hasznos voltára való tekintettel az új vadászati törvény tilalmi idejét január 1-től július 31-ig terjesztette ki.