2. Ásó viperák (Atractaspis Smith)

Mintegy 23 fajuk Afrikára és Ázsiára szorítkozik. Fejük rendes pajzstakarója révén az előbbi nemzetséghez csatlakoznak, viszont azonban szemük határos az alatta levő felső ajakpajzsokkal s fejük két oldalán a pajzsok száma csekély, ami gyakori jelenség a földlakó fajoknál. Arcorruk ásásra van berendezve, ezért az arcorrpajzs gyakran igen nagy. Pikkelyeik símák, 17–37 sort alkotnak, farkuk rövid és farkpajzsaik gyakran csak egysorosak. Az ásó viperák kicsiszemű, lassú kígyók, melyek igen hosszú méregfogakkal vannak fegyverezve, ezzel szemben azonban fogazatuk általában gyönge. Színük fekete, ritkábban teljesen, vagy pedig fehérrel keverve. Tojásokat raknak. Csak kivételesen nőnek meg 1/2 m-nél hosszabbra. Legtöbb fajuk ritka, ezért nem mondhatók kártékonyaknak sem; csak Macleaud írt egy harapást a nyugatafrikai Atractaspis aterrima Gthr. rovására, amely azonban 4 1/2 nap alatt gyógyult. Európa nagy múzeumaiban ritkaságuk folytán nagyon keresettek.