1. Alligátorteknősök (Chelydra Schw.)

Szemeik felfelé és oldalt irányulnak, farkukat alul nagy pajzsok fedik. E nemnek hét faját ismerjük, melyeknek lakóterülete Észak-Amerikától Közép-Amerikán keresztül délfelé Ecuadorig terjed.

Az alligátorteknős (Chelydra serpentina L.)

Alligátorteknős (

Alligátorteknős (Chelydra serpentina L.).

Alakjára és természetére valóságos szörnyeteg, teknőspáncélba bujt krokodílus az alligátorteknős, az északamerikaiak snappingturtle-ja. Gyengén domború háti páncélján három sorban középnagyságú dudorok vannak, amelyek közül azonban a csigolyalemezek sora néha nem fejlődik ki. A nyaklemez megvan, a farklemez pedig kettős. A mellpáncél keskeny, keresztalakú és tíz lemezből van összetéve; mindkét oldalon három lemez köti össze a hátpáncéllal. A hátpáncél középső részét 13 lemez alkotja. Alakjuk csaknem négyszögű, a négy-négy oldallemez, de legalább az elsők, szabálytalanok, többé-kevésbbé ötszögűek. A hátulsó szegélylemezek olyan hegyesek, hogy 6–8 erős fűrészfogat alkotnak. A fej nagy, lapos és háromszögű, az orr rövid és hegyes s rendkívül izmos és széles, fogatlan; a hegyükön kampós állkapcsaik vannak. A szem kifelé s egyszersmind a magasba néz. A nyak, mely a pihenő állatnál rövidnek látszik, messze előrenyujtható. Ha az állat a fejét visszahúzza, úgy látszik, mintha azt egy nagyon széles, redős nyakfodorba rejtené. A lábak izmosak, a mellső lábak, melyek igazi medvemancsok, ötujjúak, a hátulsó lábak négyujjúak s jól fejlett úszóhártyájuk van. A fark hosszúsága szembetűnő, a páncél hosszúságának kétharmadával egyenlő; jelentékeny vastagságú, felső részén hosszant futó csontos, hegyesen csipkés taraja van; a csipkék oldalt összenyomottak és nagyságuk hátrafelé fokozatosan csökken; alsó felét két hosszanti sorban elhelyezett négyszögű pikkelyek borítják. A páncéllal körül nem zárt testrészeket szemölcsös, a hasi oldalon petyhüdt, érdes és ráncos bőr takarja, amelyet mindenütt apró szemcsék fednek. Az alkart és az alsó láb külső részét egyes elszórt, meglehetősen nagy keresztpikkelyek borítják. Az állról két nagyon apró és rövid szakállszál lóg le. A bőr színezetét nehéz meghatározni: erősen változó olajzöld. A hátpáncél felül inkább szennyesbarna vagy feketésbarna, alul sárgásbarna, s mint rendesen, a fiatal állatoknál világosabb színezetű, mint az időseknél. A felnőtt egyedek hosszúsága 0.9–1 méter is lehet és mintegy 20 kg-ot nyomhatnak.

Az alligátorteknőst egyetlen más fajjal sem lehet összetéveszteni, kivéve a vele rokon keselyűteknőst (Macroclemys temmincki Holbr.)