Tengeri vaskók (Pomatomus Risso)

A tengeri vaskók, Pomatomus Risso, nemzetségét a nyúlánk termet és a két hátúszó jellemzi. Fogazatuk bársonyosan vonja be az állkapcsokat, a garat- és az ekecsontot. Ez a nemzetség nem tévesztendő össze a Pomatomus Lacép.-nemzetséggel, amely az álmakrahalak családjába tartozik.

Az ízzószemű hal (Pomatomus [ Epigonus ] telescopium Risso)

Az ízzószemű hal, Pomatomus (Epigonus) telescopium Risso, tudományos fajneve nagy szemére vonatkozik, amely első pillantásra elárúlja, hogy a mélytenger állatvilágához tartozik. Testét nagy; de könnyen leváló halpénzek fedik. A legnagyobb példányok 55–60 cm hosszúak. Kopoltyúfedőjén két kis tövis nőtt. A pikkelyek egészen a szájig érnek és az úszókra is átterjednek. Első hátúszójában a hártya hét tüskesugarat kapcsol össze. A második hátúszó támasztékát egy kemény és tíz osztott, az alsó úszóét két tüske és három puha, a mellúszóét pedig egy kemény és öt lágy sugár alkotja. Teste feketésibolya, vagy többé-kevésbbé ibolyásba játszó barnaszínű. A fiatalok szeme aránytalanúl nagyobb, kopoltyúfedelükön csak egy tövis van, színük pedig barnássárga.

Ez a faj a Földközi-tengerben és az Atlanti-óceánnak vele szomszédos részeiben nem tartozik a ritkaságok közé, de mindig csak magányosan fogják. A Tirréni-tengerben igen ritkán kerül hálóba. Griffini Szicilia, Nápoly, Genova és Nizza mellől említi meg. Az Atlani-óceánban 150–350 m közt él, s idáig a Fäeröer-padnál, továbbá Írországtól nyugatra, legújabban (1928 januárjában) Bergen magasságában 230 m-nyi mélységből halászták. Ezt a példányt egy halászgőzös kapitánya a hamburgi állattani múzeum halászati élettudományi osztályának ajándékozta. A hal még elevenen került a fedélzetre és a kapitány állítása szerint nagy szemei olyan fényben izzottak, mint a szénszálas villanykörte.