Fekete sügérek (Micropterus Lacép.)

A díszsügérek családjából egyesegyedül a fekete sügéreknek van nagyobb gazdasági jelentőségük. Ebbe a nemzetségbe két faj tartozik. Nálunk is meghonosodott:

Az amerikai pisztrángsügér (Micropterus salmonoides Lacép.)

Eredeti hazája a Mississippi és vízrendszere. A lassú és az álló vizeket kedveli. A másik fajtól főképp mély bemetszésű szája különbözteti meg. Felső állkapcsa messze a szem mögé nyúlik. Hátúszójában 10 és 12–13, az alsóban 3 és 10–11 sugár csatlakozik egymáshoz. Sötétzöld alapszíne a hasa felé megvilágosodik. Kopoltyúfödelétől a farka tövéig sötét pászta húzódik, amely az idősebbeken széttagolódik. A fejen feketés pettyek és sávok vannak. Súlya nem ritkán 3.5–4 kg, de újabb adatok szerint 10–12 kg-os példányok is előfordulnak. Húsa fehér és ízletes. Hazánkba Németországból telepítették be. Vutskits 1909-ben a Balatonból is leírta. A sárdi tógazdaságból jutott oda, de nem szaporodott el, mint a naphal, mivel, Répássy szerint, („Édesvízi halászat és halgazdaság”) a pisztrángsügér alkalmazkodó tehetsége igen csekély. A Drávába jól érzi magát és ott annyira elszaporodott, hogy „drávai pisztráng” név alatt a környék halpiacain is árulják. 1912-ben a lágymányosi felső tóba (holt Duna) is betelepítették, s ott az ivadékok súlya 1 1/2 év alatt 500 grammnyira gyarapodott. Amerikában nemcsak a legfontosabb asztali, hanem kedvelt sporthal is.

Egy szobi halászmester a Dunában 1927 október havában körülbelül 40 dekás halat fogott, amely amerikai pisztrángsügérnek bizonyult. Elevenen szállították a fővárosba és egy darabig az állatkert akváriumában élt. Ez a példány vagy a tatai tógazdaságból szökött meg, lehet azonban, hogy messzebbről, osztrák területről jött. Unger szerint (Állatt. Közl., 1916, 268. l.) a lágymányosi tóban is él.