Nyálkásfejűek (Beryx Cuv.)

A nyálkásfejűek, Beryx Cuv., nemzetségébe tartozó halaknak csak egy hátúszójuk van, amelynek tüskés része rövidebb, mint a puhasugaras. Fogazatuk az állkapcsokon, a szájpadlás- és az ekecsonton helyezkedik el. Orruk rövid, szájuk széles, álluk előre ugrik. Farokúszójuk erősen villás. Hazájuk az Atlanti- és a Csendes-óceán. Az európai tengerekben a nemzetséget egy faj képviseli.

Ausztráliai érdeshal (

Ausztráliai érdeshal (Trachichthys australis Shaw.).

A tízujjú hal (Beryx decadactylus C. V.)

A tízujjú hal, Beryx decadactylus C. V., a legritkább fajok közé tartozik nemcsak Európa partjai mentén, hanem mindenütt. Az eddig kihalászott legnagyobb példány 52 cm volt. Magashátú, lapos oldalú hal. Nagy fejének egy része pikkelyes, más része csupasz. Szeme nagy. Orra rövid és tömpe. Nagy szájában apró fogak vannak. Felső szemöldökcsontja fűrészes szélű, kopoltyúfedelén és fejének egyéb részein tüskék nőttek. Hátúszójának 4 és 18–19, hosszú alsóúszójának 4 és 27–29, mellúszójának 16, hasúszójának pedig 1 és 10 sugárból álló támasztéka van. Színe az oldalvonalig világospiros, a hasoldal vörössel futtatott ezüstfehér; az úszók pirosak. Szeme üveges tekintetű és világos borostyánszínű. Életmódjáról semmit sem tudunk. A Földközi-tengerben nagy ritkaság gyanánt néha Nizza mellett kerül hálóba. Az Atlanti-óceánban a Kanári-szigeteknél, az Azóroknál, Madeira és a portugál part mellett fogják, de többször megtalálták Norvégia mentén is. A legutolsót 1920-ban a Sogne-fjord bejáratában varsával halászták ki. Ez a 48.5 cm-es példány most a bergeni múzeum tulajdona.