Bűzös lazacok (Osmerus Art.)

A bűzös lazacok, Osmerus Art., köztes állkapcsán egy sor igen finom fog van. Az alsó állkapcsot a külső sorban igen apró, a belsőben pedig nagyobb fogak szegélyezik. A ekecsontot, a garat- és az ékcsontot szintén erős fogak fegyverezik fel. Közepes nagyságú halpénzeik vékonyak és könnyen lehullanak.

A viaszlazac (Osmerus eperlanus L.)

Bűzös lazac (

Bűzös lazac (Osmerus eperlanus L.).

A viaszlazac, Osmerus eperlanus L., pikkelyeiről az ezüstös réteg hiányzik, úgyhogy az izomzat színe átlátszik rajtuk. E miatt az egész test áttetsző, mintha viaszból volna, a színe pedig világossárga, vagy pirosas. Csupán a háta és az oldalvonala mentén levő sáv kékeszöld. Német neve: Stint. Nagysága és alakja lakóhelye szerint változó. Hossza 10–30 cm. A viaszlazac Észak-Európa és Észak-Amerika keleti partjain sok helyt közönséges. Európában az Északi- és a Keleti-tengerben tömegesen él, de nem ritka a La Manche-csatornában sem és a haffokban is épp annyira gyakori, mint a nagyobb édesvizű tavakban. A tengeri viaszlazac nemcsak jelentékenyen nagyobb termetével, hanem életmódjában is különbözik az édesvizitől. A kétféle alak a kuri haffban találkozik. Ebben ugyanis a folyami viaszlazac is előfordul, holott máshol nem hatol be a tengerbe. A kuri haffban mind a kettő csapatosan él. Télen mélyebbre húzódnak, márciusban vagy áprilisban mutatkoznak újra és ívás céljából akkor kezdik meg felvándorlásukat a folyókba.

Felhatolásának ideje alatt gyakran hihetetlenül nagy tömegben fogják és viszik piacra. Húsa ízletes volna, de kellemetlen, poshadt ugorkára emlékeztető szaga miatt nem mindenki fogyasztja szívesen. Sokszor annyit halásznak, hogy az élelmiszerpiac nem tudja fölvenni és így trágyázásra vagy angolnafogáshoz csalétekül használják fel.

A gyertyahal (Thaleichthys pacificus Rich.)

A viaszlazacnak a magas északon több atyjafia van, amelyek szintén töméntelen mennyiségben népesítik be a tengert és nagy gazdasági jelentőségük van. A Csendes-óceán északi részében például a gyertyahal, Thaleichthys pacificus Rich., él, amelyet a bennszülött halászok oulachan névre kereszteltek el. A gyertyahal nevet azzal érdemelte meg, mivel nagy zsírtartalma miatt kiszárított állapotban világításra használják. Húsa nagyon olajos ugyan, mindamellett igen ízletes és kapós. Állítólag a pisztráng húsánál is jobb.