II. CSOPORT: Abroncsos izmúak (Cyclomyaria)

Az abroncsosizmú szalpák (Cyclomyaria) csoportjába tartozik a már többször is említett Doliolum Quoi et Gaim-nemzetség, amelynek egyik legközönségesebb tagja a fogacsos hordószalpa, D. denticulatum Q.-G.

Mind a két csoportba tartozó szalpák az összes tengerek felszínén élnek. Főkép a meleg tengerekben gyakoriak, s ezekben mindenütt előfordulnak. A legtöbb faj az Atlanti-, az Indiai- és a Csendes-óceánból ismeretes. Egynéhány faj a sarki jegestengerekben is él, s ezek az alakok 1000 m-nél mélyebb rétegekbe is leszállhatnak, míg a meleg tengerekben élő fajok a felszínen, vagy legfeljebb 100–200 m mélységig élnek. A farkos zsákállatokhoz hasonlóan, a szalpák is gyakran olyan töméntelen mennyiségekben jelennek meg, hogy valóságos állatpépet alkotnak, amelyben az egyes állatok lélekzésükhöz és mozgásukhoz alig kapnak elég vizet. Kicsinységük ellenére az ivaros egyének kb. 1 cm-es nagyságot érnek csak el, a dajkák nagyobbak; óriási tömegeik következtében a tenger háztartásában mégis fontos szerepet töltenek be.

A zsákállatokat (Tuniciata) az újabb rendszerezők a makkférgekkel (Enteropneusta) együtt önálló állattörzsnek tekintik és ősgerinchúrosok (Prochordata) néven foglalják egybe.