HETEDIK ALREND: Nyelvetlenek (Aglossa)

Az elülkopoltyús csigák e csoportjának a legjellemzőbb sajátsága az, hogy radulájuk és állkapcsuk nincsen; házuk, ha megvan, tojásdadalakú vagy hegyes, tornyos, síma felületű vagy különbözőképpen díszített, kanyarulatainak a száma kevés, egy részük élősködő s ezeknek nemcsak a házuk csenevészedett el tökéletesen, hanem részben szervezetük is annyira átalakult az élősködés következtében, hogy csigavoltuk csak a leggondosabb vizsgálatokkal ismerhető fel.

Közülük a magas, tornyosházú Eulima Risso nemzetség fajai, s ilyen többszáz van, részben szabadonélő állatok, azonban tekintélyes részük már élősködővé lett, és pedig néhány faj kagylókon – Pelseneer egyet a közönséges feketekagylón fedezett fel – legnagyobb részük azonban tüskésbőrűek külsején élősködik, ormányukat befúrják azok testébe egészen a testüregig és testnedveiből táplálkoznak. De ezek élősködő voltuk ellenére is megőrizték a csigák legjellemzőbb vonásait, ami azt jelenti, hogy csigavoltuk első pillanatra is azonnal felismerhető. De vannak más nemzetségek, amelyek annyira átalakultak, hogy sok szervük elcsenevészedett vagy egészen eltűnt, mint pl. érzékszerveik a fejükről, a lábuk a héjfedővel együtt, a bélcsatorna egyes részei a nyálmirigyekkel és a májjal, azután a szív és a vesék, viszont helyettük új szervek fejlődhettek, mint pl. a vissza nem húzható ormány tövéből kiemelkedő köpenyszerű szerv, az ú. n. álköpeny, amely az egész állatot beburkolhatja (Stilifer Brod., Megadenus Rosén, Mucronalia A. Ad. stb.). A legelőször fölfedezett élősködő csiga az Entoconcha mirabilis J. Müll. volt, amelyet Müller Johannes, a nagy berlini fiziológus és zoológus a földközitengeri Synapta (Lapidoplax) digitata Mont. nevű tengeri ugorkában talált meg már a mult század ötvenes éveiben. Teste hosszú, féregalakú, csavarodott; egyik végével a gazdaállat bélcsövéhez van erősítve, a másik pedig szabadon lóg annak a testüregében, ahol egyébként könnyű megtalálni azért, mert barna színével áttűnik a gazda áttetsző testén. A cső két végén nyílást találunk, melyek egy-egy belül kitáguló, vakon végződő üregbe vezetnek. Szervei közül csak az ivarszervek vannak jól kifejlődve, de azok is annyira módosultak, hogy a többi csiga ivarszervéhez alig hasonlítanak. Az ivarszerv abba az üregbe nyílik, amelynek nyílásánál fogva a csiga a gazdaállat testéhez van tapadva. Az ivarszervekben, ill. a petetokokban már fiatal csigákat lehet találni, azonban teljes átalakulásuk még egyáltalában nem ismeretes, és nem ismeretes a gazdaállatba való bejutásuknak a módja sem. A fiatalok kiszabadulását talán az segíti elő, hogy a tengeri ugorka öncsonkítás útján könnyen több darabra válik szét, viszont az úszó lárva alkalmasint az egészen fiatal tengeri ugorkába hatol be.

Tengeri ugorka, tengeri sün, tengeri csillag