I. alosztály: Végénspórások (Telosporidia)


FEJEZETEK

Nevüket onnan nyerték, mert spórákat csakis ivartalan szaporodásuk végén, egyetlen alkalommal hoznak létre. Kifejlett állapotukban mindig egymagvúak s amennyiben több mag kezd bennük képződni, az már a spóraképzés jele. Fejlődésük mindig nemzedékváltással (metagenezis) kapcsolatos. A fejlődés körfolyamatának kezdetén két egyén egybeolvad, melyre spóraképzéssel a terjesztő vagy propagatív szaporodás következik. Az ennek végén keletkező egyedek új gazdaállatba telepszenek. E végett spóratokokba vannak többedmagukkal bezárva és sporozoitoknak neveztetnek. Az új gazdába benyomult spórozoit közvetlenül is átalakulhat ivarilag differenciálódott egyénné, melynek többszörös oszlásából a kész ivaros egyedek keletkeznek, ezek összeolvadván, a nemzedékváltásnak új kiindulási pontjává válhatnak. Rendszerint azonban a gazdaállatba behatolt sporozoit előbb ivartalanul szaporodik, hogy a gazdaállatban a fertőzést mentül jobban kiterjessze. (Multiplikatív szaporodás.)

Három rend tartozik a Telosporidák közé, úgymint a tagoltspórások (Gregarina), a magalakú spórások (Coccidia) és a vérlakó spórások (Haemosporidia). Doflein a Coccidiumokat és Haemosporidiákat azon az alapon, mert fejlődésük során csak a microgametocyta oszlik és képez nagyobbszámú mikrogamétát, viszont a macrogametocyta minden oszlás nélkül egyenesen makrogamétává lesz, Coccidium-alkatúak (Coccidiomorpha) néven egyűvé foglalja, megkülönböztetvén az ide tartozó két csoportot, mint alrendet következőképpen: a Coccidiákat jellemzik a spóratokba burkolt sporozoitok és a mozdulatlan zygota. Viszont a Haemosporidiák sporozoidjai mindig szabadok és a zygota, mint ookyneta, mozgásra képes.