7. család: Sün-félék (Erinaceidae)


FEJEZETEK

Weber szerint nyilvánvaló, hogy a sündisznó-félék már az Eocén-tól kezdve külön útön jártak. „A legkorábban fellépő méhlepényes emlős családokhoz tartoznak; mert már a Quercy phosphoritjeiben találkoztunk egy valódi Erinaceus-szal, amely tehát a ma is élő emlősállat-fajok legrégibbjeihez tartozik.” (Leche.) Mindamellett Haacke a sünt tartja a legfejlettebb rovarevőnek, mert az ő fogazata a legkevésbbé egyenletesen éleshegyű, hanem inkább valódi széleskoronájú zápfogai vannak. Másfelől pedig a tüskék nagyon ősi jellegre vallanak, ami csak a csőrösemlősöknél és a rágcsálóknál ismétlődik: Az emlősállatok sokfelé ágazó törzsfája nem fejezhető ki egyenesen felfelé haladó vonallal, amelyen minden alak egy bizonyos magasságban és bizonyos helyen áll!