Vidapinty (Steganura Rchb.)

Azokat az afrikai szövőpintyfajokat, melyeknél a hímek négy közép farktolla a nászruhában rendkívül hosszúra nyúlik, vidapintyek („özvegyek”) névvel közös nemzetségbe szokták foglalni. A hímek, amint ruhát cserélnek, szokásaikat is megváltoztatják. Amig díszruhájukat viselik, addig a hosszú és nehéz farok mozgásukat nagyon befolyásolja s egyébként is nagyon különös pozitúrákra készteti őket. Ültükben egyszerűen lelógatják a farkukat, de járás közben már magasra kell azt emelniök, amit egyébként nem szoktak megtenni. Hosszú farkuk leginkább repülés közben akadályozza őket s képtelenné teszi őket azokra a gyors fordulatokra, melyeket máskor sokszor meg szoktak csinálni. Szemmelláthatóan nehezen repülnek s még a közepes erejű szél is igen feltartóztatja őket. Az egyetlen – egyébként nagyon elterjedt - dominikánus vidapinty, Vidua serena L. az, amelyik hosszú farka ellenére is jól repül.

A vidapintyek tulajdonképpen földön járó madarak, mert itt találják táplálékuk javarészét. Egyéb földön szedegető rokonaik módjára a földön keresgélnek mindenfelé kihullott fűmag után, amely táplálékuk oroszlánrészét szolgáltatja. Közben persze felszedegetik az útjukba kerülő rovarokat is. Különösen nagy örömet szerez nekik, ha az emberi lakások közelébe hoznak nekik nehány nagy gombaalakú termeszfészket és azokat ott szétvagdossák. Erre az eseményre a szélrózsa minden irányából összegyülekeznek s ezen a legkedvencebb csemegéjükön pompás lakomát csapnak, miközben igen jól mulatnak.

A vidapinty-nemzetség hímjeinek négy meghosszabbodott középső farktolla igen széles s zászlójuk úgy oldalt van fordulva, mint a kakasé.

A paradicsom vidapinty (Steganura paradisea L.)

Régebbi neve: Vidua paradisea L. Díszruhájának főszíne a fekete. Széles nyakörve, nyaka oldala és begye fahéjszínbe hajló narancsvörös az alsótest többi része halavány rozsdasárga. A sötétbarna evezőtollak külső zászlóján fakóbarna szegély van. Szeme feketebarna, csőre fekete lába barna. A tojó és a téliruhában levő hím színezetre hasonlít a verébhez a feje fakóbarna, fejteteje két fekete csíkkal és fekete kantárral; a mell rozsdaverhenyes; a fekete evezőtollak szegélyezése rozsdaveres.

A paradicsom-vidapinty hazája Közép-Afrika s itt is főleg a steppék ritkás erdőségei. A falvak közelébe nem jön szívesen, ámbár semmi oka sincs rá, hogy az embert kerülje. Díszruháját az esős időszak alatt viseli, körülbelül négy hónapon át. Igen gyorsan vedlik és különösen a hosszú farktollak nőnek nagyon gyorsan. Négy hónap mulva a dísztollak már roppant kopottak, majd a szárazság kezdetével kihullanak. A költés ideje alatt is meglehetős békéstermészetű.