2. alcsalád: Kántormadárformák (Euphoninae)

Az idetartozó madarak általában kicsinyek. Fejük vastag, csőrük rövid, erős; a felső kávaéleken a csőr hegye közelében apró fog van. Farkuk igen rövid. Az emésztőszervek berendezkedése – amint azt Lund fölfedezte és Forbes behatóan megvizsgálta – nagyon sajátságos. Ugyanis nincsen zuzájuk, hanem mirigyes gyomruk. E között és a belső bolyhokkal ellátott nyombél között – írja Forbes – keskeny öv van, melynek fala egyáltalában nincsen megvastagodva, hanem egészen vékony, hártyaszerű. Gyomorcsukóberendezés sincsen. Hiányzik azonkívül az a kis és nagy hajlat, mely a legtöbb madárnál a gyomorszáj és a gyomorcsukó (pylorus) közötti részen világosan fölismerhető. Kétségkívül ez a keskeny, mirígynélküli öv helyettesíti nála a többi verébalkatú madárnál ismert zuzát. Egyébként nemcsak a zuza vastag, húsos fala hiányzik, hanem az egyéb magevők zúzájának belső falát bélelő, kemény szaruhártya is. Az előbbi alcsaládnál, a tangara-féléknél ez a rendellenesség nincs meg.

A kántormadarak hazája Dél-Amerika. Hangjuk kellemes, szépen csengő, sőt „valóságos oktáv változatok” is vannak benne; ezt a kedves éneküket lépten-nyomon hallhatjuk.

Elegendőnek tartom, ha az Euphonia Desm. nemzetségnek csak egy faját ismertetem. Valamennyien apró, rövidfarkú, szélescsőrű madarak. Szárnyuk hosszú, hegyes; ezekben a négy első széles evező a leghosszabb. Tollazatuk igen lágy, selymes.

A kántokmadár (Euphonia violacea L.)

Kántokmadár

Kántokmadár (Euphonia violacea L.)

Hazájában „gutturámá”-nak is nevezik. Ennek a szép madárnak a homloka és egész alsó teste tojássárga, hátoldala a homlokától kezdve ibolyás acélkék, a szárnyfedőkön és a tövük belső oldalán fehérszélű evezőtollak külső szegélyén fémzöld színjátékkal. A farktollak felül acélkékeszöldek, alulról feketék; a két szélső toll belső zászlója és szára fehér. Hossza 10, szárnyhossza 6, farkhossza 4 cm. A tojó háti oldala zavaros olajzöld, hasi oldala alul sárgásszürke; evező- és kormánytollai szürkésbarnák. A fiatalok a tojókhoz hasonlítanak. A hímek átmeneti ruhájukban felül acélkékek, alul sárgán foltosak.