Csolnakfarkú (Quiscalus Vieill.)

A hókás madarakhoz tartozik még az a néhány madár, amelyre jellemző a madárvilágban sehol másutt nem található az a tulajdonság, hogy repülés közben farkukat készakarva szélesszájú V betűbe tudják formálni. A fark középtollai alkotják a V betű csúcsát, a szélső tollak alkotják a V betű két oldalát. Ebbe a csoportba tartozik egyéb fajok mellett csolnakfarkú madár, illetőleg a bíboros szerecsenmadár, ennek a madárnemzetségnek egyetlen faja.

A bíboros szerecsenmadár (Quiscalus quiscula L.)

[Régebben: Chalcophanus quiscalus]

Bíboros szerecsenmadár (

Bíboros szerecsenmadár (Quiscalus quiscula).

Kúpalakú csőre olyan hosszú, mint a feje, majdnem teljesen egyenes, mert orma is csak alig hajlott, csőre végén kis kampóval. A hóka nagyon rövid. A láb aránylag vékony, hosszúcsüdű, hosszú, vékony ujjakkal, hegyes, kevéssé hajlott karmokkal. A szárny középhosszú; a második és harmadik evező a leghosszabb; farka erősen kikerekített. A fej, nyak meg a test hasi oldala fekete és bíborlila, rézbarna vagy acélzöld színben ragyog; a hasi oldalon acélzöld foltok. A dolmány és vállak minden tollán a feketészöld alapszíntől erősen elütő, szivárványszínekben csillogó keresztsáv. Farcsíkja és a felső farkfedők bronzszínűek, a leghosszabbak bíboroslilák. Az evező- és kormánytollak külső zászlója acélkékes ibolyaszínben csillog. Szeme kénsárga; csőre és lába fekete.

Palmer szerint az Egyesült-Államoknak a Szikla-hegységtől keletre lévő államaiban fordul elő. Állandó madár, vagyis egész éven át található s egyike a leggyakoribb madaraknak. Szeptemberben valóban óriási csapatokba verődnek össze, s ha egy gabonatáblának nekiesnek, abból a termésből a gazda ugyan nem sok szemet csépel.

A bíboros szerecsenmadár étlapja nagyon változatos gabonaneműek, kukorica, gyümölcsök, mindenféle mag, továbbá más madarak tojásai és fiókái, sőt úgyszólván mindaz, ami megehető, minden megfelel nekik. Mihelyt a gazdák a kukoricát elvetették, gyerekeket küldenek a mezőre, akik vas kereplőkkel egész nap lármázva riogatják a hivatlan vendégeket; ezt a riasztási módot kődobálással, gúnyversikékkel, szidalmakkal stb. igyekeznek hatásosabbá tenni. A szerecsenmadarak megátalkodott tolvajok. A piacokon megfigyelik a süteményárusítókat s ha valamelyik csak egy pillanatra is elhagyja bódéját, már is ott terem a szerecsenmadár s biztos, hogy elvisz egy darabka süteményt. A mészárosbódék közelében a hulladék húsdarabkákat csenik el.

Ezzel ellentétben a Holoquiscalus luminosus Lawr., mely Grenada szigetén honos, Wells szerint, jótevője a marháknak; megtisztogatja azokat az élősdiektől.

Chapman szerint a Holoquiscalus gundlachi Cass. meglehetős esetlen, repülése közben nagyon hasonlít egy kis repülőgéphez.