TARTALOMB

Brasidas

BrasidaV, Tellis fia, kiváló spartai hadvezér, ki először 431-ben vonta magára különösebben polgártársai figyelmét, midőn Messeniában megmentette Methonét, melyet már-már hatalmukba ejtettek az athenaeiek. Thuc. 2, 25. Pylus elveszte s a sphacteriai vereség után a spartaiakat rábirta, hogy fölhagyva védelmi politikájukkal, támadják meg ellenfelüket thraciai gyarmataiban, hol Athenae könnyen megsebezhető, hol ellene elégedetlenség keletkezett s hol szövetséges is kinálkozott Perdiccas, a macedoni király személyében, kinek a lyncestisi fejedelem ellen volt kivánatos Sparta szövetsége. B. csak 700 helotával s valami ezer, északki Peloponnesusban gyűjtött zsoldossal indult el vállalatára 424-ben. Útközben biztosította Megarát az athenaeiek támadása ellenében, majd sok ügyességgel átvágott az ellenséges Közép Görögországon és Thessalián. Perdiccas és ellenfele közt fegyverszünetet eszközölvén, ki rábeszélő tehetségével csakhamar megnyert egy pár chalcidicei várost, a 424/3 telén pedig reátámadt Amphipolisra, az athenaeieknek oly féltett és becses gyarmatára és elfoglalta. Csupán Eiont, Amphipolis kikötőhelyét sikerült Thucydidesnek, az athenaei strategusnak idejében megszállani és biztosítani. Thuc. 4, 78 kk. E veszteség békére hangolta az athenaeieket, kik annak érdekében meg is kötötték 424-ban a fegyverszünetet a spartaiakkal, kik a sphacteriai csapás óta állandóan óhajtották a békét. Nem így B., ki a fegyverszünet megkötése után pár nap mulva mellé állott Scione és Mende városokat nem akarta kezei közül kiadni. Ezért Cleon izgatására tovább folytatták a háborút az athenaeiek, s míg B. Perdiccasszal új vállalatra ment a lyncestisi fejedelem ellen, visszafoglalták Mendét s megszállották Scionét. B. nem akadályozhatta őket, sőt végleg meghasonlott Perdiccasszal, Potidaea ellen pedig sikertelenül intézett támadást. Most (422) Cleont küldték ki az athenaeiek egy tisztességes sereg élén. De a nagyhangú demagogus hamar kudarczot vallott a hőslelkű vezérrel szemben. Bár megvett több várost, B. Amphipolis alatt váratlanul ütközetre kényszerítve, súlyos vereséget mért hadaira. B. azonban vakmerő támadása közben megsebesülvén, nemsokára meghalt. Futtában Cleon is elesett. Thuc. 4, 78 kk. 120 kk. 5, 6 kk. Diod. Sic. 12, 72 kk. B. szónoki tehetsége, tevékenysége, ruganyos természete, vállalkozó szelleme által nagyon különbözött a spartai vezérek átlagos temperamentumától. Ezért s különösen önálló gondolkozásáért és cselekedeteiért féltékenyekké lettek reá a spartai hangadó körök s nem támogatták életrevaló vállalkozását olyan mértékben, mint az megérdemelte volna. Egyéniségét különös melegséggel rajzolja Thucydides. V. ö. Hengstenberg, Die Stellung des b. 1881.

V. I.