TARTALOMB

Burgus.

E szót a rómaiak a szomszédos germán népektől kölcsönözték kisebb erődítmények, őrtornyok megjelölésére. Veget. 14, 10: castellum parvulum, quem burgum vocant. Mint Idiatus (or. XI 4) következő szavaiból: burgarii a burgis dicti, quia crebra per limites constittua habitacula burgos dicunt, kitünik a burgusok a római birodalom határán épültek, sűrű egymásutánban a nagyobb táborok között. Első sorban ugyan az volt a rendeltetésök, hogy az ellenség portyázó csapataitól megvédjék a római területet, de a kereskedelem ellenőrzésére is szolgáltak, melyet a rómaiak a szomszédos barbárokkal folytattak. Battáról egy (CIL III 3385) s Duna Penteléről két (CIL III 10312. 10313) azonos tartalmú felriat ismeretes, melyek szerint Commodus Kr. u. 185-ben ripam omnem burgis a solo extructis item praesidis per loca opportuna ad clandestinos latrunculorum transitus oppositis munivit. A Valentinianus császár által a quadusok területén épített erődítmények egyikére vonatkozik az esztergomi felirat (CIL III 36719, melyből megtudjuk, hogy 371-ben Foscanus, a legio I. Martiorum parancsnoka, hunc burgum cui nomen commercium qua causa et factus est a funcamentis et construxit et ad summum manum operis in diebus XXXXVIII… fecit pervenire. Ily rövid idő alatt legfölebb őrtornyot lehetett építeni, a minő a káposztásmegyeri csárdánál is állott, melynek átmérője 30 méter. Az esztergomi feliratban az erősség vonatkozása a kereskedelemhez világosan jut kifejezésre, de idézhetjük a CIL III 3617 feliratot is. Rákos Palotáról, mely egyebek között a kereskedés geniusának is szól, a ki pedig készítette, nem más, mint a II. segédlegio egyik beneficiariusa, vagyis az az altiszt, kit a helytartó a közigazgatási teendők ellátására távolabb eső pontokra kirendelni szokott (l. Beneficiarii).

K. BÁ.