Calatores

eredetileg rabszolgák, kik uraik kiséretében voltak és hivásukra (calare, kalein) rögtön megjelentek. Később a szó a különböző papi testületkehez beosztott szolgákat jelölte. A nagy papi collegiumok minden tagjának volt egy calatora, a ki vallási teendőiben és otthon szolgálatára állott. Plaut. Merc. 5, 2, 11.