TARTALOMA

Aegeus

AigeuV (v. ö. aigeV = hullámok), Pandionnak fia és Cecrops unokája. Atyja Pandion eleinte Athenaeben uralkodott, de a Metionidáktól elüzetvén, Megarába menekült, a hol Pylas király leányát feleségül vevén, A. atyja lett. A. atyja halála után visszakövetelte Athenaet, mint őseinek örökét, de csak testvéreivel folytatott kemény harcz után érhetett czélt. Pausanias, I, 5, 3. Alig uralkodott egy ideig, midőn testvérének, Pallasnak fiai, a Pallantidák, trónjától megfosztották, és A.-nak csak hős fia Theseus tudta azt visszaszerezni, a ki apja harmadik házasságából Aethrától született. Plutarch. Theseus, 13. Midőn aztán Theseus Cretába ment, hogy a Minotarusu nevü szörnyeteget megölje, atyjával úgy állapodtak meg, hogy kedvező eredmény esetén a hajón levő fekete lobogót fehér színűvel fogja helyettesíteni. Ámde a diadal örömében megfeledkezett igéretéről és fekete lobogó alatt vitorlázott vissza. A., a ki egy magas szirtfokról türelmetlenül leste a visszatérő hajót, azt hitte, hogy fia elveszett és búbánatában a tengerbe ölte magát. Plutarch. Theseus, 22; Pausan. I, 22, 5; Catull. 64. 207. Ettől az időtől fogva az illető tengert A.-ról nevezték (v. ö. Aigaion pelagoV). Az athenaei nép halála után rendkívüli tiszteletben részesítette, a phylék egyikét róla nevezték el; szobrot és szentélyt emeltek neki, melynek nyomai állítólag az Acropolis délnyugati lejtőjének alapfalazata alatt keresendők. Paus. I, 5, 2; 22, 5. A. tulajdonképen Posidonnak egyik mellékalakja, a mely a tengeristennek melléknevéből alakult ki és mint ilyen már az ókor mythologiai köztudatában is előfordul. A képzőművészetben többnyire mint a Theseus-mondakör egyik alakja fordul elő, mindazonáltal volt külön szobra is, melyet Pausanias (I, 5, 2) Athenaeben még látott. V. ö. Preller, Griechische Mythol. I.3 472 és Heydemann, Analecta Thesea, Berlin, 1865.

L. M.

19. Az aeginai templom nyugoti oromfalának középcsoportja.

19. Az aeginai templom nyugoti oromfalának középcsoportja.