TARTALOMA

Aegis,

aigiV, Jupiter pajzsa Homerusnál. Vulcanus készítette (Il. 15, 309 s k.) neki, felékesítette a Borzalom, a Viszály, a Védelem, a Támadás képeivel és kiverte rajta a Gorgófejet (Il. 5, 738 skk.), a melynek látása megrémíti a halandó embert. Köröskörül 100 bojt csüng le róla, a melyek közül mindegyik 100 marha érő. II. 2, 448 sk. Az aegistartó aigiocoV, aigidoucoV Jupiter a halandók rémületére gyakran odaadja az a.-t legkedvesebb gyermekének, Minervának (II. 2, 446. 5, 738. 21, 400), néha Apollónak is (2, 229. 24, 20). Ezzel a halhatatlan védőpajzszsal (2, 447), a mely még a villámcsapásnak is ellenáll (21, 401), védelmezi Minerva magát Mars kardja ellen (21, 400). Apollo pedig Hector holttestét (24, 20). A név az aissw igéből származik, a melyből az aix, vadkecske neve is lett, s így gyorsan mozgót, viharost jelentene, mivel az a. a halandók előtt mint ijesztő viharterhes felhő látszott az égboltozaton, v. ö. Juppiter. Később az aix szóból kecskebőrre magyarázták, minthogy a legrégibb népek pánczélul épen kecskebőrt használtak. Jupiter erre a czélra a titánok elleni harczban az Amalthea nevű kecske bőrét használta fel (Schol. Hom. Il. 15, 229). Diodorus (3, 70) szerint a. egy szörnyállat volt, Chimaerához hasonló, sok országban pusztított, végre Minerva megölte és bőréből pajzsot készített. Ábrázolásokban Jupiter is látható villámmal és a.-szel felszerelve, de rendesen Minerva viseli, a kinek állandó attributumává lett. Néha balkarján pajzsszerűleg viseli (20. á., herculaneumi aegistartó Minerva-szobor), de rendesen pikkelyes bőrpánczél alakjában hordja, a mely vállán átvetve mellét és hátát takarja, szélein kigyók tekerődznek s melle közepén van a gorgófej. Herodotus (4, 189) szerint ez a viselet a lybiai szűzektől származik, a kik ily módon felöltött kecskebőrt viseltek a ruhájuk felett.

F. G.

20. Aegis.

20. Aegis.