TARTALOMC

Cestii

plebejus nemzetség. – 1. C. Cest., római lovag, epulo, praetor, tribunus pl., kit Cicero többször említ (pro Flacc. 13, 31. ad Att. 5, 13, 1), talán azonos a Kr. e. 44. év praetorával (Cic. Phil. 3, 10, 26), ki Antoniusnak ellenfele volt. Halála valószínűleg már a 43. évi proscriptiók alatt bekövetkezett. Örökösei pompás síremléket emeltek neki, mely egy egyedül maradt fenn épségben az összes római síremlékek közt; ez a via Ostiensisen traventin kockákból épült 37 méter magas pyramis kívül márványlapokkal volt fedve, belsejében festés nyomait mutatja oldalán s padlatán (184. á.). – 2. Cest. Gallus, Nero alatt Syria helytartója, Kr. u. 64-ben 30,000 emberrel indult a procuratorok hallatlan lelkiismeretlensége miatt fellázadt zsidók megfenyítésére, lassankint egész Gibeonig nyomult előre s ott tábort ütött; a zsidók azonban meglepték és egész Bethoronig visszaverték. Ezután Jeruzsálem ostromához fogott, melyben a zsidók magok közt is harczoltak s csakhamar bevette az alsó város északi részét; nem sokára azonban visszavonult Bethronig, mi közben a zsidók harczi pártjától üldözve nagy veszteséget szenvedett. Itt meg bekerítették s csak nagynehezen menekült meg hátrahagyva 440 embert, hogy a tábor ott létének látszatát fentartsák. Tac. hist. 5, 10. 13. Suet. Vesp. 4. Joseph. antiqu. 20, 11, 1. b. Jud. 6, 5. – 3. L. Cest. Pius, smyrnai származásu rhetor Augustus korában. Mocskos nyelvétől valósággal rettegtek, még a sírban nyugvót sem kimélte, pl. Cicerót, kinek fia aztán derekasan elpáholtatta. Sen. suasor. 3. Mint szónok nagy tekintélyben állt, az ifjúság Cicero beszédei helyett az övéit tanulta s tanítványai egész a majmolásig utánozták, a forum azonban nem neki való volt, úgy hogy egyszer ott helyben kellett kisegítőt keresnie. Lindner, De L. Cestio P. 1588.

SZ. I.

184. Cestius síremléke (Róma).

184. Cestius síremléke (Róma).