Cluentius.

– 1. Lucius (Eutrop. szer. Aulus), a Drusus halála után felkelt szövetséges italusok egyik vezére, kit végre Sulla 89-ben Kr. e. Pompeji mellett, majd Nola mellett levert, mely alkalommal Cl. maga is elesett. Eutr. 5, 3. App, b. c. 1, 50. Val. Max. 1, 6, 4. – 2. A. Cl. Habitus, egy római lovag fia, kit Cicero borzalmas családi bűnpörében sikeresen védelmezett Kr. e. 66-ban. Cic. pro Cluent.