Cylon

Kulwn, előkelő athenaei férfi, ki 640-ben Kr. e. (01. 35, 1) Olympiában győzött s apósa Theagenes, megarai tyrannus segélyével Athenaeben kezébe akarta keriteni a főhatalmat. A delphii oraculum azt tanácsolta neki, hogy Zeus legnagyobb ünnepén szállja meg az acropolist, a mit ő a következő olympiai ünnepek alkalmával meg is tett, holott az oraculum az athenaeiek legnagyobb Zeus-ünnepét, a diasiákat értette. A nemesség s parasztság aztán ostrom alá fogta az összeesküvőket: Cylon s testvére megszöktek, körülfogott párthivei a legnagyobb inségben megadták magukat s mint oltalomért esedezők (iketai) Athaneae Polias oltárához telepedtek. Kegyelemigérettel elcsalták menedékhelyükről, de az Alcmaeon nemzetségből származó archon, Megacles, legyilkoltatta mindnyájokat (az archon nevét Aristoteles útján tudjuk), némelyeket az Erinysek oltárainál, s így vérbűnbe keverte magát s követőit. C. többi párthiveit a pyrtanisuok 636 körül örökre száműzték. A szentségtörés (Kulwneion agoV) azonban bosszút kivánt s hosszas pártviszályok után 300 nemes emberből álló törvényszék döntött az ügyben, melynek a későbbi athenaei történetre messze kiható itélete következtében az Alcmaeonidák száműzöttek, halottjaik sirjaikból kiszórattak (enageiV kai alithrioi thV Jeou). E szentségtörést felhasználták még 508-ban Clisthenes, 432-ben Pericles ellen, mint a kik mindketten Almaeonidák voltak, bár utóbbi csak anyai ágon. Thuc. 1, 126. Plut. Sol. 12. Paus. 7, 25, 1–3. V. ö. Ed. Myer, Gesch. d. Altertums II. p., 636–640.