TARTALOMA

Agrippina

– 1. M. Vipsanius Agrippának s Julináak, Augustus leányának gyermeke, Germanicus neje, uralomvágyó, származására büszke asszony, ki férje oldalán nem egyszer adta bizonyságát majdnem férfias bátorságának. Tac. ann. 1, 69. Követte őt Syriába is, halála után pedig visszatért Rómába, hol aztán részben a maga vigyázatlansága (Tac. ann. 4, 53. 54), részben Tiberius rosszakarata, de mindenekfölött az elvetemült Sejanus uralomvágya párthivei- s gyermekeivel együtt elbuktatta. Kr. u. 29-ben Pandateria szigetére száműzték, 33-ban pedig kivégezték (a 44. á. a római Museo Capitolinoban levő szobra a Kr. u. első század feléből; egyaránt kiváló nemes és büszke tartása, valamint a ruházat pompás mintázása miatt). Hat gyermeke közül legidősebb fia, Negro Kr. u. 31-ben számüzetésben halt meg Pontia szigetén, az ifjabbik, Drusus 33-ban a börtönben veszett el, Gajus Caesar (Caligula) pedig császár lett (l. a családfát Julii, 8. alatt). Tac. ann. 5, 3. 6. 25. 14, 63. Suet. Tib. 53. – 2. Julia Agrippina, az előbbeninek leánya, sz. Kr. u. 14 vagy 16-ban, először Cn. Domitius Ahenobarbus (l. domitii, A, I, 1), azután Crispus Passienus, végre 49 óta Claudius császár neje, 50-től Augusta czímmel. A nagy befolyású Pallas közreműködésével, ki már utolsó férjhezmenetelét is elősegítette, első házasságából származott fiát L. Domitiust, Nero Claudius Caesar név alatt Claudiusszal adoptáltatta s ennek első nejétől Messalinától született Octavia leányával eljegyeztette. Tac. ann. 12, 9.25.50-ben Afranius Burrusszal, kit praef. praetorióvá tett, megnyerte a testőrséget, L. Annaeus Senecával, ki 49 óta Nero nevelője volt, a közvélemény egy részét. Tac. Ann. 12, 8. 42. De mert Narcissus a senatus egy részével erősen védte Claudius Messalinától született fiának, Britannicusnak (l. e.) érdekeit s Claudius – noha 53 óta Nero Octavia férje volt – már-már ingadozott, A. Narcissus távollétében 54-ben a császárt megmérgeztette. Tac. ann. 12, 66. Suet. Claud. 43. Szertelen nagyravágyásával azonban csakhamar elidegenítette magától fiát; ellene fordúltak Burrus s Seneca is. Pallas pedig megbukott. Most A. Britannicusszal fenyegetőzött, mire Nero ezt alávaló módon megölette, majd 59-ben, hogy Poppaea Sabinát elvehesse, anyját is kivégeztette. Tac. ann. 14, 1. Suet. Ner. 34. Dio Cass. 61, 12. Emlékiratait Tacitus felhasználta. Tac. ann. 4, 53. V. ö. Schiller, Geschichte der röm. Kaiserzeit I, 1, 293–304. é. t. A Stahr. Agrippina, die Mutter des Nero 1880.2

T. K.

44. Agrippina (Róma)

44. Agrippina (Róma)