TARTALOMH

Helvii.

– 1. Gallus néptörzs a Rhodanus jobb partján az Isara torkolatától Délnyugatra, Alba Augusta fővárossal, kitünő bortermeléssel. Caes. b. g. 7, 8. b. c. 1, 35. – II. Plebejus nemzetség neve. – 1. M. Helv., mint hadi tribunus esett el Kr. e. 209-ben Marcellus vezérlete alatt a Hannibal elleni harczban. Liv. 27, 12. – 2. Cn. Helv., Kr. e. 203-ban a pún Magóval való harczban esett el mint hadi tribunus. Liv. 30, 18. – 3. C. Helv., Kr. e. 198-ban praetor Catóval, gallia kormányzója. Liv. 32, 8. – 4. M. Helv. Blasio, Kr. e. 198-ban aedilis, majd praetor a tulsó (ulterior) Hispaniában, heves küzüdelmeket folytatott a hispaniaiakkal. Tartományába visszatérve Illiturgis mellett legyőzte a celtiberusokat 195-ben. Liv. 32, 27. 34, 10. – 5. Helv., Manica, rútságáról híres, C. Julius Caesar Strabo ki is csúfolta. Cic. de or. 2, 66, 266. 68, 274. Quint. 6, 3, 38. – 6. C. Helv. Cinna, Kr. e. 44-ben tribunus, Caesar híve, a kinek temetése alkalmával az elkeseredett nép őt Cornelius Cinnával összetévesztve megölte. Plut. Burt. 20. Tévesen rendszerint ugyanegynek tartják vele a hasonló nevű költőt, Catullus és Vergilius barátját, a ki ama propempticon Pollionis czímű költeményt írta, a mely Asinius Polliónak Kr. e. 46-beli görögországi útazásával függ össze, valamint azt az alexandriai költők modorában írt Smyrna czímű epost, a mely Myrrhának atyja Cinyras iránt való természetellenes szerelmét tárgyalta. Tiz évig dolgozott rajta (Catull. 95, 9), de ezzel csak még érthetetlenebbé tette. A költészet más terén is tett kisérletet. L. Weichert A., Poët. Lat. rel. 147 sk. Bährens, fragm. poët. Rom. 323. Kiessling A. értekezése (commentat. Momms. 351). – 7. Helv. Blasio, D. Brutus barátja, öngyilkos lett. – 8. M. Helv., arról a hadjáratról nevezetes, a melyet Kr. e. 34-ben egy pannoniai nép ellen folytatott. – 9. Helv. Rufus. Tiberius idejében polgári koszorút kapott, mert egy polgártársa életét megmentette Numidiában a Tacfarinas elleni háborúban. – 10. Helvia, ősrégi család sarja Cordubából, anyja a bölcselő Senecának, a ki száműzetéséből a ma is meglevő vigasztaló iratot intézte hozzá.

B. G.