TARTALOMH

Herculia

római község Alsó Pannoniában. Ezen alakban az Itinerarium Antonini a Sopianae (Pécs) és Brigetio (Ó Szőny) közötti útvonal mentén említi. Brigetiótól csak 23 r. mérföldre, Sopianaetől pedig 77 r. mérföldre feküdt volna, a mi mind a két esetben kevés arra, hogy a mint Mommsen (CIL III p. 432) teszi, Székesfehérvárral azonosítsuk. A hiba az Itenerariumban rejlik. Az Itinerarium egy más helyén Gorsio sive Hercule fordul elő, még pedig azon út mentén, mely ugyancsak Sopianaeből indul ki, de Aquincumban végződik. Mivel föl nem tehető, hogy egy vidéken két azonos nevű helység lett volna, Herculia és Hercule egy községnek vehető. A távolság azonban Sopianae és Aquincum között 135 r. mérföld, ami megint túlságosan sok ugyan, de megmagyarázható, ha Székesfehérváron át került az út. Ez esetben Hercule, illetve Herculia Sopianaetől 85 r. mérföldre feküdt, Aquincumtól pedig 50 r. mérföldre, a mennyi a két távolság körülbelül a valóságban is. A község a Herculia nevet minden valószínűség szerint Maximianus Herculius után vette föl, míg Gorsio a régebbi elnevezés. Székesfehérvárott vannak ugyan nagy számmal római kőemlékek, de egyikről sem állapítható meg, hogy ott is találták. De ha nem is épen Székesfehérvár területén volt a római község, nem feküdhetett tőle messze, mert Sár Pentelén tényleg találtak két római feliratot (CIL III 3342, 3343) s így föltehető, hogy a székesfehérváriak is vagy onnan vagy környékéről származnak. – A községnek nem volt városi joga, hanem minden valószínűség szerint Aquincumnak attribuált faluja volt. Csakis így magyarázható meg, hogy a székesfehérvári kövek közül egyen (CIL III 3347) Aquincum egyik duumvirje, egy másikon (u. o. 3354) a colonia egy sexvirje fordul elő. Aztán csakis úgy érthetők a CIL III 10336 feliraton a Canabens(es), ha azok Aquincumban laktak s mint ilyenek állítottak Székesfehérvárott emlékkövet. Megjegyzendő, hogy Aquncium 146-ban, a mely évből ezen kő való, még csak municipium volt s így canabái állhattak. V. ö. Aquincum. Mindazonáltal jelentékeny községnek kellett lenni; így több nevezetes temploma volt, melyek közül egyet (CIL III 3342) maguk Severus és Caracalla császárok építettek, egy másikat (u. o. 3345) pedig Marcus császár szentelt föl. Mindennél jobban mutatja azonban jelentőségét az, hogy az egész provincia papjai itt állítottak oltárt Juppiter Dolichenus tiszteletére, CIL III 3343. Ebből méltán azt következtethetni, hogy Alsó Pannonia vallási központja ezen községben keresendő. Az, hogy katonaság is volt-e itt, nem bizonyos; három felirat (CIL III 3350, 3351, 3352) ilyen vonatkozású ugyan, de mindegyikben más-más csapat fordul elő.

K. BÁ.