TARTALOMH

Hibernia

a latin (Caes. b. g. 5, 13. Tac. Agr. 24. ann. 12, 32. Plin. 4, 16) írók szerint, ’Iernh Strabo (2, 128. 4, 201) szerint; ezeken kívül még ’Iouernia és ’IerniV nhsoV volt a mai Ireland neve. Fekvését helyesen ismerte fel először Caesar (54. Kr. e.), noha sem ő sem más római rá nem lépett; de azért a rómaiak csereüzletet folytattak H.-val. Agricole Britanniát körülhajózva (84. Kr. u.) első szabta meg pontosabban fekvését és állapotát. Tac. Agr. 18. 22. 24. Hiteles adatokat nagyságáról és alakjáról csak Ptolemaeus szerzett, partjait és öbleit helyesen adván, s csak abban tévedt, hogy fekvését kelleténél északibbra tette. Folyói közül a Bargus, ma Barron, a déli parton ömlik a tengerbe, a Senus a nyugati parton. Lakói ős celták és rokonok Britannia északi lakóival. A druidaság itt is otthonos volt, ezért volt a sziget neve «szent» Diod. Sic. 2, 47. A nép általános neve Juvernii (Ivernii); egyes népségek Délen a Vodiae és Brigantes, Északon a Vennicnii és Rovogdii, Nyugaton az Erdini, Nagnatae (Nagnata jelentéken tengerparti várossal), Autini, Gangani és Vellebori, Keleten a Darni Voluntii, Eblani (Eblana várossal, ma Dublin), Canci és Manapii.

V. I.