TARTALOMH

Hippias

IppiaV. – 1. Pisistratus tyrannus fia, testvérével Hipparchusszal követi atyját második számüzetésébe Kr. e. 550. Hdt. 1, 61. Atyja halála után (527 Kr. e. ) követi őt a trónon. Hdt. 5, 58. Thuc. 1, 20. Szelid, bölcs uralmat gyakorolt, a nép terhét enyhíté az adó leszállításával. Az állam alkotmányát meghagyta azzal a külömbséggel, hogy a Pisistratus család egyik tagja állandóan kormányon legyen; így viselte az egy éves archoni tisztet Hippias fia Pisistratus, ki a piaczon a 12 istenszobrot fölállítá. Thuc. 6, 54. Törekszik a szellemi élet fejlesztésére, habár ennek gondozását főként Hipparchusra bízza. A költők egész köre veszi körül: Anacreon, Simonides és mások. Thucydides szerint magángyűlölet, szerelmi vetély idézte elő a Harmodius és Aristogiton vezérelte lázadást (Kr. e. 514). Ekkor Hippias keményebb rendszabályokra gondol; külföldi, kivált a perzsa hatalommal sző összeköttetést. Így adja nőül leányát Aeantidesnek, a lampsacusi kényúr Hippocles fiának (Hdt. 5, 94. Thuc. 6, 59), mert e családnak befolyása volt Darius királynál. Thucydides közli e leány, Archedice, gyönyörű sírfeliratát. Ekkor a száműzött alcmaeonidák, miután az amphictyonok megbizásából a delphibeli templomot fölépíték, jóslatot eszközöltek ki, mely a spartaiaknak meghagyja, hogy őket visszavezessék és a tyrannist megbuktassák. Hdt. 5, 62 skk. Cleomenesnek sikerült a második ostrom alkalmával kézrekeríteni Hippias gyermekeit és ez által őt kényszeríteni oly szerződésre, mely szerint Atticát elhagyja (510 Kr. e.). Hdt. 5, 63 skk. Sigeumba megy fattyú testvéréhez, Hegesistratushoz, innét Lampsacusba azon törekvéssel, hogy kényuralmát ismét visszaszerezze. Még Lacedaemonnal is összeköttetésbe lép. Hdt. 5, 91. Később fordult Artaphernes útján Dariushoz (Hdt. 5, 96. Thuc. 6, 59), kit az Athenae elleni háborúra ingerel. Ő vezette a perzsákat Marathon alá (Hdt. 6, 102) és Justinus szerint (2, 9) ott esett el; de valószínűbb, hogy késő öreg kort ért és Lemnus szigetén halt el. – 2. Sophista Elisből. Socrates kortársa, rendkívűl sokoldalúan képzett ember, ki csillogó beszédeivel nagy hírnevet szerzett. A csillagászatot, mértant, arithmetikát, zenét, a plastika- és festészetelméletet, chronologiát, mnemonikát fölkarolta az ő tudása. Ezenkívűl többféle kézműves mesterséget is elsajátított. Egy ünnepi gyülekezet előtt azzal dicsekedett, hogy egész ruházatát czipőjétől kezdve gyürűjéig mind a maga kezével készíté. Írt epost, tragoediát, epigrammokat, de ezek nyomot nem hagytak. Az emlékező tehetség technikáját oly tökélyre vitte, hogy aggkorában is 50 nevet végig hallgatva ugyanazon sorban mondotta el. ’Anagrajh olumpionicwn-jával úttörő munkát végzett a chronologia megalkotásában. Philologiai észrevételeket is szőtt bele mulattató előadásaiba. Így ő vette észre, hogy a tyrannus szó először Archilochusnál fordul elő. TrwicoV logoV-a, mely legrégibb példája a dialogusműfajnak, az öreg Nestort és Achilles fiát Neoptolemust szerepelteti. Nagy dicsőséget vívott ki magának; több város díszpolgáráúl választotta. Töredékeit összegyüjtötte C. Müller, frg. hist. Gr. 2, 59–63. Jellemképét adja a pseudo-platonikus Hippias major. A geometria terén szerzett érdemeiről egy szakember, Tannery (L’histoire de la science Hell. 264) úgy nyilatozik, hogy az elisi Hippias kiváló számtudós volt.

H. I.