TARTALOMH

Histiaeus

IstiaioV, Miletus tyrannusa és pedig, mint általában a Kr. e. 500 év körül az ion városok tyrannusai, perzsa fenhatóság alatt. Dariust ő is elkisérte az európai scythák ellen indított hadjáratába. Midőn a Scythiában barangoló király háta mögött a Duna hídját az őrködő iónok Miltiades indítványára le akarták rombolni s ezzel a nagy sereg vesztét előidézni, ellenben szabadságot adni az ázsiai görögöknek: H. ezt megakadályozta, jól tudván, hogy a perzsa király a görög tyrannusok természetes gyámola. Hdt. 4, 137 sk. Nep. Milt. 3. Szolgálata jutalmául Myrcinus várost nyerte a Strymon mellett, hol később Amphipolis jött létre. Itt ő virágzó gyarmatot alapított, a mely oly gyarapodást igért H. hatalmának, hogy a perzsa udvarban aggodalom támadt e miatt. Miért Darius azon czím alatt, hogy nem nélkülözheti tanácsait, maga mellé hívta Susába. Hdt. 5, 11. 23 sk. A miletusi tyrannist veje Aristagoras vette át s nemsokára lázadáson törte a fejét. Tervét előmozdította H. is (Hdt. 5, 35), arra számítva, hogy ura majd őt mint az ión ügyek alapos ismerőjét fogja elküldeni a lázadás lenyomására s így menekülhet az udvarból, hol bár tisztességben élt, de mégis fogva érezte magát. Végre sikerült is rábirnia a királyt, hogy 498-ban a háború 3-ik évében Ioniába küldje őt. Hdt. 5, 105 skk. De a sardesi satrapa Artaphernes jobban ismerve a helyzetet, szemére vetette, hogy ő varrta meg a sarut, a melyet Aristagoras felkötött. Chiusba menekült hát, innen meg Miletusba indult. De itt már be sem engedték a városba, s midőn a chiusiak is visszautasították, Mytilenébe ment, hol 8 hajót szerezve elfoglalta Byzantiumot (Hdt. 6, 1 skk.) s innen tengeri rablást folytatva, nem átallotta az arra járó ión hajókat kifosztani, mígnem Harpagus elfogta és Artaphernes parancsára Sardesben 494 tavaszán kivégeztette. Hdt. 6, 26 skk.

S. L.